Betegellátás téma

A járványügyi veszélyhelyzetben változik az egészségügyi ellátás a DE Klinikai Központban és a Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban. A betegek egészségének védelme és a járvány hatékony megelőzése miatt a halasztható beavatkozásokat és orvos-beteg találkozásokat minimálisra csökkentik.

Kiemelten fontos a betegbiztonság növelése, és ez az állami szervek, a szakemberek és a betegek együttműködésével teremthető meg - hangsúlyozta több előadó.

Hazánkban évtizedek óta ellehetetlenült helyzetben működik a legtöbb sürgősségi betegellátó osztály, úgy a járó-, mint a fekvőrészlegeken. A páciensek, az intézmények, és a gyógyítók, ápolók között olyan méreteket öltött a feszültség - különösen a tragédiákkal végződő esetekben -, amiért a kormány kiemelt feladatának tekintette az egészségügy e területének átszervezését, szabályozását, amit az elmúlt években már megkezdett, de január elsejétől újabb reformok kerültek bevezetésre.

Sokszor és sokan panaszkodnak a hosszú várakozási időre, amit az orvosi rendelőkben kénytelenek eltölteni egy-egy vizsgálat előtt, de arra is számtalan példát ismerünk, amikor a kórházi műtéteket megelőzően az orvossal történő egyeztetések során vánszorognak ólomlábakon a percek. Az orvos-beteg találkozók során ugyanis rendszerint nagyon sok idő azzal telik el, hogy az orvos megpróbálja kideríteni, melyek azok a gyógyszerek, amiket betege már jelenleg is rendszeresen szed.

Habár sokan szedünk különféle gyógyszereket nap mint nap, egy hirtelen jött kérdésre válaszolva kevesen tudnánk felsorolni a rutinszerűen alkalmazott készítmények pontos nevét, hatóanyagát, a szedett mennyiséget, illetve azt, hogy melyik napszakban, milyen gyakran szedjük a pirulákat. Pedig ezek az információk akár életünket is megmenthetik egy kritikus helyzetben.

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) november 1-jei indulása inkább az ágazat számára lesz izgalmas, a betegeknek kevésbé lesz észrevehető - mondta az e-health koordinációjával megbízott miniszteri biztos egy hétfői háttérbeszélgetésen.

Még mindig sok elképzelés lengi körül a patológia tudományát, és tudat alatt halottakkal foglalkozó orvosnak gondolják a patológust. Pedig ez koránt sincs így, hiszen már a betegút legelején, a diagnózis felállításánál nagy szerepet kapnak a patológiai vizsgálatok. Ha egy betegség lefolyását nézzük egy patológus szemszögéből, tulajdonképpen minden lépésnél találhatunk kapcsolódási pontot.

A diagnózisalkotás minden esetben összetett folyamat, hiszen szinte az összes eset egyedi, ráadásul a magabiztos orvosi vélemény előfeltétele a megfelelő gyakorlat elsajátítása. A rutinra azonban több okból is nehéz szert tenni a magyar oktatási rendszer keretein belül. Ezt nemcsak az oktatók, hanem az orvostanhallgatók is tudják, ezért is merült fel az igény egy hatékonyabb megoldásra. Mutatjuk, milyen ötlete van a problémára négy fiatalnak, akik játékos alkalmazásukkal próbálnak javítani a helyzeten.

Az év elején bejelentett bürokráciacsökkentő programban az egészségügy is vastagon érintett. A program része az OEP megszüntetése, amely ellen szakmai szervezetek is tiltakoztak. Az intézményi átszervezésekről a döntés megszületett, ám a mai napig nem látszanak annak részletei, hogy a változások pontosan hány közalkalmazottat érintenek. A Miniszterelnökség a közelmúltban közölte: a létszámleépítés nem érinti az egészségügyi dolgozókat. Hírösszefoglaló.

Közel hatvan éve praktizál, de olyan elfoglalt, hogy csak estére lehet időpontot egyeztetni, így is futva érkezik egyetemi órái után. Tudományos munkássága mérföldkő a diabetológia történetében, előadásai lebilincselőek, mindig újat adnak, gondolkodásra késztetők. Beszélgetés Halmos Tamás professzorral, a Magyar Diabetes Társaság örökös tiszteletbeli elnökével.