• Hatékonyabbá válhat végre a sürgősségi osztályokon a betegellátás

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        Hazánkban évtizedek óta ellehetetlenült helyzetben működik a legtöbb sürgősségi betegellátó osztály, úgy a járó-, mint a fekvőrészlegeken. A páciensek, az intézmények, és a gyógyítók, ápolók között olyan méreteket öltött a feszültség - különösen a tragédiákkal végződő esetekben -, amiért a kormány kiemelt feladatának tekintette az egészségügy e területének átszervezését, szabályozását, amit az elmúlt években már megkezdett, de január elsejétől újabb reformok kerültek bevezetésre.

        Hosszú órákon át tartó várakozás a kórházi folyosók sürgősségi osztályainak előterében, felügyelet nélkül hagyott, elesett, gyakorta magatehetetlen állapotban lévő páciensek a betegszállító kocsikon, egyik intézményből a másikba, sokszor sokkal távolibba történő átirányítások, majd visszaszállítások a kiinduló „állomásra", kallódó betegek, aggódó családtagok, kimerült, túlterhelt orvosok, nővérek, ápolók, mentősök. A helyzet tarthatatlanná vált, és feldolgozhatatlan traumává mindazoknak, akik átéltek egy-egy kilátástalannak tűnő várakozást a vizsgálatokra, a céltalan ide-oda küldözgetést, illetve a legborzalmasabb állapotot, valamelyik szerettük elvesztését a késlekedés, a halogatás, a tehetetlenség és szervezetlenség miatt az ország bizonyos egészségügyi intézményének érintett osztályain. Vannak és voltak is, az adott körülményekhez képest, a betegek korrekt, gyors, várakoztatás nélkül történő ellátását végző, lelkiismeretesen dolgozó gyógyítók.

        Januártól Magyarország összes sürgősségi ellátást nyújtó kórházában, klinikáján zökkenőmentesen alkalmazkodnak az egészségügyi dolgozók és vezetők a betegek érdekét szolgáló triázsrendszerre való átálláshoz ott, ahol ez még nem történt meg. A triázsrendszer azt jelenti, hogy ha 80-100 beteg fordul meg a klinikákon és kórházakban a sürgősségi osztályokon, akkor a várakozás nem az érkezés sorrendjében történik, hanem az esetek sürgősségétől, a páciensek egészségi állapotától függően. Az állapotfelmérést szolgáló vizsgálat – a kivételes esetektől eltekintve – 5-7 percen belül megtörténik. (Meg kellene történnie.)

        A betegosztályozás (triázs kategória) alapján dől el az, hogy kit milyen gyorsan, miként és hol kell ellátni. Ennek felállított sorrendje: azonnali ellátást igényel, a beteg állapotának kritikussága, ellátásának sürgőssége, illetve a kevésbé sürgősségi ellátás megállapítása, s a betegek s hozzátartozóik megítélését jósolhatóan megosztó orvosi döntés, mely szerint halasztható a páciens sürgősségi ellátása. Ezt kevesen értik meg és fogadják el, ha nem látják szerettük állapotának lényeges javulását. A döntés mégis a szakemberek, a szakorvosok kezében van.

        Az új szabályozás szerint minden beteg vizsgálatát 3 órán belül el kell végezni a további kezelések, terápiák megállapítása érdekében.

        A kitűzött cselekvési programot, feladatot a kórházak vezetése szoros kontroll alatt tartja a jövőben, épp a zökkenőmentes sürgősségi betegellátás érdekében, a várakozások és a tragédiák elkerülése érdekében. További kérdéseket vet fel, hogy a korábban beidegződött, kissé tehetetlen és lelassult, káoszoktól sem mentes sürgősségi betegellátásnak mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók, az orvosok, a nővérek, az ápolók, az asszisztensek s a mentősök valóban át tudjanak állni az új, gyorsabb, célirányosabb betegellátásra.

        A reményt elsősorban az adja a változtatásra, hogy a kormány s így az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a következő esztendők egyik legfontosabb feladatának tekinti például a gyermekbaleseti és gyermeksürgősségi osztályok fejlesztését, a hatékony és eredményes diagnózisfelállítást és gyógyító tevékenységet. A gyermekek és az idősek a legkiszolgáltatottabbak, így a döntés helyessége nem vitatható. Abban bízva, hogy az eddigi lassú, késlekedő, elodázó, a betegeket megvárakoztató sürgősségi ellátás valóban teljes változáson megy keresztül hazánkban minden korosztály számára. Kérdés, mennyi idő szükséges ehhez, s mikor válik valóban gördülékennyé az eddigi reménytelennek tűnő, hosszú órákon át tartó várakozás.

        Sürgősségi betegellátás Hajdú-Bihar megyében

        A Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DE KK) Sürgősségi Klinikája a debreceniek sürgősségi ellátását támogatja és segíti. Ez az ország első sürgősségi klinikája, amely 2017. november 1-jén jött létre. A klinika betegforgalma évente 35 ezer pácienst jelent. Ebben az egységben jelenleg 14 szakorvos, 8 rezidens orvos, 26 ápoló, 14 triázs mentőtiszt, 9 betegkísérő és 8 orvos-írnok dolgozik, s szerencsére nincs szakemberhiány a cívisvárosban.

        A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház (DE-KEK) Sürgősségi Betegellátó Osztály hármas, azaz a legmagasabb progresszivitás szintű osztály, ahol Hajdú-Bihar megye lakosságának sürgősségi ellátását végzik. Kivételt képez Debrecen lakóinak, a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház, illetve a karcagi Kátai Gábor Kórház területi ellátási kötelezettségébe tartozó betegeknek az ellátása. Az éves betegforgalom átlagosa 37 ezer fő. A Sürgősségi Betegellátó Osztályhoz tartozik Hajdú-Bihar megye és Debrecen toxikológiai, mérgezési eseteinek ellátása is. Az egység szoros kapcsolatban áll a DE-KEK Traumatológiai és Infektológiai Osztályával, a társszakmákkal és a társintézményekkel, valamint az Országos Mentőszolgálattal, és a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-vel. Az osztályon sürgősségi, intenzív- és belgyógyász szakorvosok dolgoznak, akik a szakorvosjelöltek és rezidensek munkáját is irányítják. Az orvosok jelentős része több szakvizsgával is rendelkezik. A szakdolgozók diplomás ápolók, mentőtisztek, sürgősségi és intenzív szakápolók. Hatékonyabb és gyorsabb munkavégzésüket adminisztrátorok és betegkísérők segítik. Az intézményben nagy figyelmet fordítanak a folyamatos szakmai képzésre – tudtuk meg a Debreceni Egyetem Rektori-Kancellári Kabinet Sajtóirodájától, kérdéseinkre kapott válaszokból, melyek bizakodással tölthetik el a sürgősségi osztályokra érkező, gyors és hatékony ellátást remélő, gyakorta kiszolgáltatott, gyenge egészségi állapotban érkező pácienseket.

        Hirdetés

        Fejlesztések az ország központi régiójában

        A budapesti lakosok számára az év minden napján és a nap minden órájában komplex ellátást nyújtó centrumok európai színvonalú kialakítását sürgetik, és ezt megfelelő anyagi forrással támogatják.

        A kórházak így az elnyert pénzösszegekből korszerűsíthetik a jelenlegi, korszerűtlen épületeiket, esetenként újat is építhetnek, már amennyiben a rendelkezésre álló pénz erre valóban elegendő. Továbbá helikopter-leszállóhelyeket alakíthatnak ki, gyógyító eszközöket, műszereket vásárolhatnak, vagy már meg is tehették azokban az egészségügyi intézményekben, ahová az igényelt pénzforrás megérkezett.

        A kormány az elmúlt években erre a célra mintegy 500 milliárd forintos uniós támogatással segítette a nagyobb vidéki városokat. Az uniós támogatás logikája miatt a központi régió, azaz a főváros egészségügyi, sürgősségi betegellátásának korszerűsítése ebből eddig sajnos kimaradt. Így 2018 és 2026 között várhatóan 700 milliárdos fejlesztéseket valósítanak meg a fővárosban, valamint Közép- Magyarország régiójában. Elkerülhetetlen, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumok jöjjenek létre, melyek az adott kórházak, egészségügyi intézmények saját „telephelyén” működnek, vagyis a betegeket nem lehet majd egyik intézményből a másikba küldözgetni sürgősségi ellátás helyett, arra hivatkozva, hogy nincs megfelelő szakorvosi ellátás, illetve képalkotó diagnosztikai felszerelés vagy egyéb, az alapellátásban is nélkülözhetetlen, a pácienst körültekintően kivizsgáló, illetve életmentő műszerpark. Nem fordulhat elő, hogy a késlekedés, a halogatás, a felszerelés hiánya s a hosszas, ellátatlan várakozás következtében bárkinek is rosszabb legyen az állapota, mint volt a kórházba érkezéskor, illetve nem fordulhat elő, hogy a sürgősségi osztályokon reménytelenül várakozók közül bárki is életét veszítse életkortól függetlenül.

        A DE-KEK Sürgősségi Betegellátó Osztály

        A DE-KEK Sürgősségi Betegellátó Osztály ma az ország egyik legnagyobb, 1700 négyzetméter alapterületű sürgősségi osztálya, 25 finanszírozott ágy, illetve 12 toxikológiai ágy áll a betegek rendelkezésére, a 10 ágyas őrző részleg pedig intenzív osztályos felszereltséggel rendelkezik – lélegeztetőgépekkel, központi betegőrző monitorral, gyógyszeradagoló pumpákkal, defibrillátorokkal –, a kórtermek fürdőszobával felszereltek és klimatizáltak. A Sürgősségi Betegellátó Osztály tíz éve működtet Sürgősségi Ellátó Szolgálatot (Medical Emergency Team), amely minden akut állapotromlás esetében a kórház egész területén ellátást nyújt nemcsak a betegeknek, hanem a kórház területén tartózkodó minden személynek. E nem mindennapi s nem minden megyében létező sürgősségi ellátás tovább segítheti azt, hogy az azonnali ellátásra váró pácienseket ne várakoztassák, ellátásukat ne késleltessék s ne küldjék őket más, távoli intézménybe az azonnali vizsgálat, majd a diagnózis felállítása, a sürgősségi gyógyítás megkezdése helyett.

        A Honvédkórház folyamatosan a célpont kereszttüzében van a negatív megítéléseket, műszerpark felszereltségüket, túlzsúfoltságukat, lesújtó statisztikai adataikat, orvoshiányukat tekintve.

        A Magyar Orvosi Kamara adatai arról árulkodnak, hogy 600 sürgősségi gyógyító helyett csupán 140 fő látja el a sürgősségi osztályokra érkező betegeket a nevezett intézményben, illetve az észak-pesti régióban, ahol több kórház is megszűnt, így a terhek egyenetlenül osztódnak el.  

        Magyarországon 26 konvergencia-régiós kórház eddig mintegy 13 milliárd forintot nyert el a fent felsorolt célok megvalósítására.

        A helyzet nem tekinthető kielégítőnek a kisebb városok kórházaiban, ahol eddig sem volt elegendő orvos, nővér, ápoló, s a betegfelvétel, a sürgősségi ellátás is gyerekcipőben járt s jár még sajnos most is. Ezek közé tartozik egyebek mellett Eger, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Orosháza, Békéscsaba, valamint Ózd. (A teljesség felsorolása nélkül, a betegek panaszai alapján.)

        Dr. Zacher Gábor, a jól ismert toxikológus főorvos, a Honvédkórház egykori osztályvezető szakembere nemes egyszerűséggel az intézményben uralkodó krízishelyzetet ekként jellemezte:”A sürgősségi ellátás mindennapos háború a magyar egészségügyben.” Ez pedig azzal is magyarázható, hogy az egészségügyi ellátást igénybe vevők száma, illetve az ellátást nyújtó szakemberek, szakorvosok aránya, kapacitása sincs összhangban. Ez pedig valódi krízishelyzet, vagyis mindennapos háború – erősítette meg a megállapítást dr. Kovács Gábor belgyógyász főorvos, s hozzátette: - Ha állandó bizalmatlanság, feszült hangulat, félelem uralkodik a betegek és az orvosok, az ellátórendszer közt, az további stresszt, türelmetlenséget, bizalmatlanságot szül, amit a média, a sajnálatosan kritikus esetek közreadásával felerősít, olykor torzít, de az sem titok, hogy léteznek késlekedésből kialakult komolyabb problémák. Sok a beteg, kevés az orvos, az egészségügyi személyzet.

        Ráadásul, egyre elterjedtebb, hogy a páciensek nem a háziorvosnál vagy a szakrendelésen íratják fel a gyógyszereiket, hanem a sürgősségi osztályokat „bombázzák” a hasonló óhajokkal, ami nem a mi feladatunk alapesetben. Ugyancsak sokan összetévesztik a sürgősségi ellátást, a felnőtt vagy a gyermekorvosi ügyelettel. A kettőnek nincs köze egymáshoz. Más a feladata mindkét ellátórendszernek.

        S ha nincs elegendő orvosi, szakdolgozói kapacitásunk, máris a tévében, rádióban, újságban láthatjuk a szalagcímben, hogy milyen gonoszak és embertelenek vagyunk, akik az orvosi esküt semmisnek tekintjük, pedig erről szó sincs.

        S ennek semmi köze a paraszolvenciához, mert az sajnos beépült a magyar egészségügybe az évtizedek során, csakhogy a sürgősségi betegellátást ez a kérdés meg sem érintette, legfeljebb kivételes esetekben, amiről konkrét ismerete csak az adott betegnek és az adott orvosnak van, de ahogy mondtam, ez nálunk nem jellemző, mintahogyan a tisztességes bérezés sem. Lényeges azt is leszögezni, hogy ma már a szakápolók, a főiskolát végzett nővérek elláthatnak olyan feladatot, amire írásban rögzített felhatalmazásuk van szaktudásuk okán. Csakhogy a betegek, s főként a kísérő hozzátartozók ezt kételkedéssel és bizalmatlanul fogadják, aminek olykor sértő módon hangot is adnak a sürgősségi osztályokon. Ezzel viszont nagyban hátráltatják a betegek gyorsabb, szakszerű ellátását.

        Ezt olvasta már? Kommunikáció a rendelőben: a jó kapcsolat titka

        A 2014-től 2020-ig tartó uniós ciklusban tervezett fejlesztések között egy önálló, 14 milliárd forintos támogatás kifejezetten a gyermeksürgősségi, baleseti ellátás jobbítását szolgálja. A projektre a Heim Pál Gyermekkórházzal, a Debreceni, a Pécsi, valamint a Szegedi Tudományegyetemmel, illetve a győri és a miskolci kórházakkal konzorcium jött létre az Állami Egészségügyi Ellátó-központ (ÁEEK) vezetésével.

        Minden beteg reménye abban van, hogy a nagyszabású fejlesztések nem torpannak meg, nem húzódnak el hosszú évekre és nem maradnak megvalósítás nélkül. A fejlesztéseket szigorú és jól bevált nemzetközi protokoll szerint kötelesek mindenhol megszervezni és kivitelezni.

        Milyen változásokra lenne szükség az orvosok szerint?

        Milyen változásokra lenne szükség a jobb és hatékonyabb ellátás érdekében, ha azt tekintjük alapul, hogy az egészségügy helyzete varázsütésre nem képes megváltozni, s a tervezett fejlesztések vagy a már folyamatban lévő újítások hatékonyságához időre van szükség?

        Dr. Szabó Zoltán, a DE KK Sürgősségi Klinika igazgatója szerint a betegek tájékoztatása és edukációja érdekében hozott döntések nagyban hozzájárultak a kedvező eredményhez. Meglátása szerint a munkavállalói elégedettség javítása érdekében a bérek országos szintre emelése rövid távon szükségessé válik. Az igazgató kiemelte azt is, hogy a betegelégedettség javítása érdekében az ellátási időintervallumokat folyamatosan monitorozzák és intézkedéseket tesznek annak javítása érdekében. Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy Debrecenben a betegpanaszok, elégedetlenségek folyamatosan csökkenek.

        Dr. Kovács Csilla osztályvezető főorvos (DE-KEK Sürgősségi Betegellátó Osztály) úgy véli, hogy a sürgősségi betegellátás színvonalának javítása csak az egész egészségügyi rendszer átfogó reformjával, illetve a sürgősségi ellátásban dolgozók életpályamodelljének kidolgozásával lehetséges.

        Olvasson tovább! Gondolatok az orvos-beteg kapcsolatról

        Forrás: WEBBeteg
        Balogh Mária, újságíró

        Módosítva: 2019.02.08 14:36, Megjelenés: 2019.02.08 14:36
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Visszérteszt férfiaknak

        Visszérteszt férfiaknak

        WEBBeteg

        A visszérbetegség a férfiakat sem kíméli. Tesztelje visszerei állapotát!

        Emésztőrendszer

        Emésztőrendszer

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi okozhatja a székelési inger hiányát? Miért veszélyes? Mi a teendő ilyen esetben?

        A nyár hűsítő kedvencei - Fagylaltok és jégkrémek

        Perzselő napsütés - szinte vibrál a levegő a hőségben, mégis hosszú sor kígyózik az egyik cukrászda előtt... A nyár egyik legkedveltebb édes hűsítőjére várnak: mindenki fagylaltozással szeretné biztosítani magának a felfrissülést.

        Az izomzat felépítése és szerepe

        Az izom a szervezet olyan szövete, melynek fő funkciója, hogy a tápanyagokból nyert energiát mechanikai energiává alakítja át. Ez teszi lehetővé az egész emberi test helyzetváltoztatását, mozgását, finom működését, a belső szervek, zárógyűrűk mozgását és működését.

        A jövő orvosairól, a sürgősségi osztály mindennapjairól - interjú Dr. Zacher Gáborral - II. rész

        Mitől különleges egy sürgősségi osztály? Hogy dolgozik együtt egy sürgősségis team? Mit üzen Dr. Zacher Gábor a fiatal rezidenseknek? Erről kérdeztük az ország egyik legismertebb orvosát.

        A gyógyításról és a munkaalkoholizmusról - Interjú Dr. Zacher Gáborral - I. rész

        Dr. Zacher Gáborral az egyetemi éveiről, élményeiről, nehézségeiről mesél. De legfőképpen arról, hogyan éli meg hivatástudatát egy munkaalkoholista, aki a függők gyógyítója.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA