Nyári szabadságolások az egészségügyi intézményekben

szerző: Tóth András, újságíró - DRportal
megjelent:

A jogszabály nem ír elő különösebb intézkedést a nyári szabadságolásokra, egy a lényeg: a folyamatos, zökkenőmentes betegellátás biztosítása. Ez az intézményvezető feladata és felelőssége, ennek függvényében adhatja ki tehát a szabadságokat a nyári időszakra.

Az intézmények általában éves szabadságolási ütemtervvel próbálják feloldani azt a konfliktust, hogy ki tudjanak adni szabadságot, és a betegellátás folyamatossága is biztosítva legyen – mondja dr. Antal Gabriella, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, a törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatója.

„Szerencsére a betegforgalom is szezonális változást mutat, azaz, különösen a sebészeti jellegű szakmákban nyáron kevesebb választott időpontú műtét van. De annak a páciensnek, aki ebben az időszakban lesz beteg, természetesen ugyanúgy szüksége van a gyors és teljes orvosi ellátásra, mintha egy másik időszakban érkezne. Így általában nagyobb a várakozás, a türelmetlenség a betegek részéről, ha az ellátó személyzet aktuális létszáma kisebb.

A legnagyobb probléma az úgynevezett egyszemélyes szakrendeléseken van, ahol csak egy orvos végzi a járóbeteg-ellátást, és az intézmény nem tud helyette másik orvost találni. Ez azért lehet, mert egyszerűen nincs másik orvos, vagy az intézményben nincs fedezet a helyettes orvos bérének megfizetésére. Ha ezek olyan szakrendelések, ahol általában nincs sürgős betegellátás (pl. bőrgyógyászat, reumatológia, neurológia, pszichiátria) a probléma nem olyan nagy. Ilyen esetben nagyon fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása. Az intézménynek kötelezően be kell jelentenie az ÁNTSZ felé, ha egy-egy szakrendelés átmenetileg szünetel, ilyenkor másik szakellátóhelyet jelölhetnek ki. A járóbeteg-rendelések szüneteléséből adódó problémák szinte minden esetben a kórházak sürgősségi osztályain "csapódnak" le, jelentősen megnövelve a forgalmukat.”

A törökbálinti intézmény szerencsés abból a szempontból, hogy nincs orvoshiány, illetve "egyszakmás", azaz a tüdőgyógyászat a fő területünk, így ebben a szakmában a betegek nyáron nem találkoznak kapacitáshiánnyal. Nem mondható ez el azonban mindegyik szakrendelésünkre. A laboratórium, radiológia, légzésfunkció asszisztensei számára viszont már jelentős teher a helyettesítés, az ápolók pedig gyakran túlórára kényszerülnek – nyilatkozta portálunknak dr. Antal Gabriella, a törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatója.

Dr. Patczai Balázst, a PTE ÁOK Mozgásszervi Sebészeti Intézet Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék egyetemi tanársegédjét, ortopéd, traumatológus szakorvost kérdeztük.

Hogyan oldják meg a nyári szabadságolások idején a beosztást?

Klinikánkon a személyes szabadságtervezet minden év elején elkészül, a szakmai kongresszusok, továbbképzések, medikus oktatás és a tervezett szabadságolások figyelembevételével. A tervezésnél elsődleges szempont a betegellátás zavartalanságának és magas színvonalának biztosítása az év minden napján. Ennek szerves része a személyzet regenerálódásának biztosítása is. Klinikánkon több évtizedes, bevált rend szerint történik a nyári szabadságok kiadása, minden adott feladatnak, és vezetői szintnek megfelelő kolléga reprezentált a nyári hónapokban, a váltások pár napos átfedéssel történnek, hogy betegeink kezelésének átadása zavartalan legyen.

Hányan dolgoznak, mit kell tudni az ügyeleti rendről?

Az év minden napján 24 órás ellátást biztosít a klinikánk. Az ügyeletvezetőn kívül még 2 másik traumatológus szakorvos és egy megfelelő gyakorlattal rendelkező szakorvosjelölt dolgozik az ügyeleti járóbeteg-ambulancián, osztályainkon és a műtőben.

Kell-e többet vállalni a bent maradt kollégáknak?

Régen nyaranta gyakran 12-15 ügyeletet is kellett teljesíteni az orvosoknak, ami rendkívül fárasztó volt. Az elmúlt években a Klinikai Központ megfelelő számú orvosi állást biztosít a Baleset- és Kézsebészeti Klinika számára, így nem fordul elő ilyen abnormális túlterhelés még a nyári hónapokban sem. A betegeink pihentebb személyzettel találkoznak, és megfelelő ellátást kapnak.

Alap- és pótszabadság

Az alapszabadság húsz munkanap, amely az életkor függvényében huszonöt és negyvenöt éves kor között fokozatosan, összesen tíz munkanap pótszabadsággal bővül. Az életkorhoz kötődő pótszabadság mellett egyéb pótszabadságok is megilletik a munkavállalót, amelyek a gyermekek számához, a gyermek születéséhez, a munkavállaló fiatal életkorához, egészségi állapotához, és munkakörülményeihez kötődnek. Az alap és pótszabadságból összetevődő éves szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.
Változás az idei évtől, hogy a húsz munkanapos alapszabadság egyharmadának következő évre történő átviteléről már nem állapodhatnak meg a felek, csak az életkorhoz kötött pótszabadságról. (Forrás: ado.hu/munkaugyek)

(Tóth András újságíró, DRportal)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Varga Dóra

Varga Dóra

Dietetikus

Budapest

Cikkajánló