Agyi érkatasztrófa téma

Az agyi érkatasztrófa hirtelen kialakuló állapot, ami az esetek jelentős hányadában teljes életminőség-változást von maga után. Mindez nem csupán a betegek fizikai problémáit (pl. bénulás, önellátási nehézségek, beszédzavar) foglalja magába, hanem az agykárosodásnak, illetve a megváltozott életmódnak lelki vonatkozásai is vannak.

Bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy az emberek maguk is képesek csökkenteni a stroke, a szívinfarktus vagy a szellemi leépülés kockázatát azzal, hogy odafigyelnek az étkezési szokásaikra. A tudatos táplálkozás azonban nem csak a megelőzésre alkalmas, nagy szerepet játszik ugyanis a stroke-ot követő rehabilitáció során is.

A stroke-ot számos esetben egy átmeneti agyi keringési zavar előzi meg. Ez az úgynevezett átmeneti ischaemiás roham vagy röviden TIA, melynek tünetei 24 órán belül megszűnnek, ezért sok beteg nem veszi komolyan, pedig ez a stroke-ot megelőző figyelmeztetés. Mik a tünetek?

Mindannyian ismerünk legalább egy olyan barátot, családtagot, ismerőst, színművészt, híres embert, aki a stroke - szélütés - áldozata lett vagy abból valamilyen mértékben felépült. A stroke világszerte, így hazánkban is a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség.

A stroke népbetegség Magyarországon, amelybe a betegek akár 20 százaléka belehalhat a legmodernebb terápia mellett is - mondta Folyovich András neurológus főorvos az M1 aktuális csatorna műsorában.

Az akut agyi érkatasztrófa, a stroke - a köznyelvben gutaütés, szélütés – az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar. A fejlett gazdaságú országokban, így Magyarországon is a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálozási ok, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség.

A szélütés kialakulásában számos rizikófaktor játszik szerepet. Ugyanakkor a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, és a cukorbetegség mellett a lelki tényezők is megnövelik a szélütés kockázatát, nem beszélve a pitvarfibrillációról.

Az agyi érkatasztrófa megelőzésére használt véralvadásgátlók újabb generációja már nem igényel folyamatos ellenőrzést és adagolásváltoztatást, és a hatása is kedvezőbb - állapították meg a Párizsban megrendezett Európai Kardiológiai Kongresszus egyik előadásán.