• Évente 1 százalékban megújul az emberi szív

        Szerző: MTI

        Az emberi test évente közel egy százalékos arányban állít elő új szívsejteket - közölték a stockholmi Karolinska Intézet kutatói az amerikai Science tudományos magazin pénteken megjelent számában.

        Jonas Frisen és kutatócsoportja ötven önkéntes szívét vizsgálta a szén egyik izotópjának, a C-14 mennyiségének mérésével. Ez a szénizotóp a hideghárorús atombomba-robbantások során került a légkörbe, és beépült az élő sejtekbe.

        Hirdetés

        A szív sejtjei a többitől eltérő módon az élet korai szakaszában leállnak az osztódással. Az orvosok eddig úgy tudták, hogy bár a szív szöveteiben is vannak őssejtek, a szívizom csak hegszövetet képez sérülés után, nem áll helyre eredeti formájában.

        "Valamennyi növényi és állati sejt DNS-e tartalmazza a szén-14 izotópot, amely jelentős mennyiségben került a légkörbe a hidegháború idején végrehajtott felszíni nukleáris tesztek során. Ez a cseppet sem szerencsés esemény különleges lehetőséget kínál arra, hogy megvizsgáljuk az emberi szövetek sejtjeiben lezajló változásokat" - írta kommentárjában Charles Murry, a Washington Egyetem és Richard Lee, a Harvard Egyetem orvosi iskolájának munkatársa.

        Frisen és társai a négy éven át tartó vizsgálatban megállapították, hogy az önkéntesek szíve átlagosan fiatalabb volt, mint saját koruk. Az öregedéssel az új sejtek képződése is lassul, a húszas éveinkben körülbelül 1 százalékos megújulási arány 75 éves korunkra mintegy felére csökken Frisen mérései szerint.

        Feleslegessé válhat a sejtátültetés

        "Bármely pillanatban a szívünk egy mozaikhoz hasonlítható, melyben egyszerre vannak jelen a születésünktől magunkkal hordott sejtek és azok, melyek később képződtek, hogy helyettesítsék az életünk során elvesztett sejteket" - magyarázta Frisen.

        Frisen úgy véli, a felfedezés alapján egykor a szívsejtek átültetése is feleslegessé válhat, ha sikerül a szív saját sejtjeit gyorsabb megújulásra késztetni.

        (MTI)

        Módosítva: 2009.04.05 10:33, Megjelenés: 2009.04.05 10:33
      • Cikkajánló

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Szponzorált tartalom

        Vegyük komolyan! A leendő anyukának a saját egészségére is fokozottan figyelnie kell! (x)

        Korai menopauza

        Korai menopauza

        Cs. K., fordító

        Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

        Magasvérnyomás-betegségem van?

        A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság 30-45%-át érinti, előfordulása az életkor előrehaladtával fokozatosan nő. Magas morbiditása és mortalitási kockázata miatt a korai felismerés és megfelelő kezelés kiemelten fontos a betegek számára.

        Agyi érelmeszesedés

        Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.