Vénás tromboembólia gyanú - Mire számíthat az orvosnál?

Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

Amikor a beteg vagy feltételezett beteg orvoshoz kerül, fontos a kórtörténet alapos felmérése. Ennek érdekében orvosa számos kérdést fog feltenni Önnek, amelyre jó, ha előre felkészül. Mi történik ezen kívül a kivizsgáláson?

A kórtörténet megismeréséhez a következő kérdések nyújtanak segítséget az ellátó személyzetnek:

  • Volt-e a családban korábban trombózis vagy embóliás eset?
  • Ha előfordult, mely rokonának volt ilyen problémája? Szülőknek, nagyszülőknek, gyerekeknek, testvéreknek?
  • Milyen életkorban voltak a trombózis vagy embólia jelentkezése idején?
  • Volt-e valamilyen betegségük? Ide tartozik a szívinfarktus, agyi érelzáródás/stroke, érbetegségek, visszerek, továbbá a vérhígító gyógyszer szedés ismerete is.

Az érintett személy kórtörténetére vonatkozóan:

  • Milyen ismert betegségei vannak? Van-e daganatos betegsége, szívbetegsége, magas vérnyomása, vesebetegsége, májbetegsége?
  • Milyen gyógyszereket szed?
  • Szed-e fogamzásgátló tablettát?
  • Milyen korábbi műtétei voltak?
  • Dohányzik?
  • Történt bármilyen trauma, sérülés vagy törés a panaszok jelentkezése előtt?
  • Részt vett hosszabb utazáson a közelmúltban?
  • Esetleg tartós ágybanfekvésre volt-e szüksége?

A kivizsgálás további lépései

A téma cikkei

3/1 A vénás tromboembólia kiváltó okai és tünetei
3/2 Vénás tromboembólia gyanú – Mire számíthat az orvosnál?
3/3 A vénás tromboembólia kezelése és megelőzése

A fizikális vizsgálat során az érintett végtag vizsgálata, a szív, tüdő meghallgatása, kopogtatása elengedhetetlen.

Maga a trombotizált ér képalkotó vizsgálattal az esetek legnagyobb részében kimutatható. A véráramlást is mutató úgynevezett color doppler ultrahang minden esetben (pl. terhesség esetén is) elvégezhető. A tüdőembólia igazolására alapvetően a mellkas CT vizsgálat használatos. Sok esetben a nagyobb kiterjedésű embólia már a mellkasröntgen felvételen is felveti a gyanút. Ritkábban, vagy egyedi megfontolásból, amikor a betegnél szükségesnek látja az orvos, tüdőszcintigráfia, angiográfia vagy MR is végzendő. Szívultrahang és EKG is jelezheti az embóliát, a jobb oldali szívfélben megemelkedő nyomás alapján.

Emellett történhetnek különféle célzatú laborvizsgálatok is. A laborletetben a laktát dehidrogenáz enzim (LDH) emelkedett értéke jelezhet trombózist és embóliát is. A véralvadási rendszer lebomlási termékeinek szintje is emelkedhet (D-dimer), amely szintén felvetheti a trombembólia lehetőségét.

Bővebben A mélyvénás trombózis tünetei

Dr. Ujj Zsófia
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A vérrögképződés rizikóiról...

Az elmúlt napokban újabb és újabb cikkek láttak napvilágot az AstraZeneca-oltás - hivatalos nevén Vaxzevria - és a trombózis kialakulásának a...

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

Mit kell tudni a Leiden-mutációról?

A Leiden-mutáció a veleszületett, öröklődő trombózishajlamok közé tartozik. A Leiden-mutáció a leggyakoribb öröklött trombózishajlamot okozó...

Hughes-szindróma: a nőket kétszer...

Az antifoszfolipid szindróma (APS, más néven Hughes-szindróma) az immunrendszer zavart működése következtében kialakuló betegség, amelyre a vér...

A vénás tromboembólia kezelése és...

Mivel a tromboembólia akár az életet veszélyeztető állapottá is válhat, felismerése és mielőbbi kezelése létfontosságú. Miből áll a terápia?...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.