A sztatinok hosszú távú előnyei

Szerző: Medipress

A koleszterinszint-csökkentő sztatinokról tudjuk, hogy csökkentik a halálozási arányt, valamint a heveny szív- és érrendszeri események számát. Eddig azonban nem volt világos, hogy azokban az esetekben van-e gyors hatása, amelyekben a legnagyobb a kockázat.

A McMaster Egyetem (Ontario, Kanada) munkatársainak vizsgálata szerint a sztatin típusú gyógyszerek az alkalmazás kezdését követő első néhány hónapban nem csökkentik a szélütés (stroke) és a szívroham kockázatát, azonban csökkentik a súlyos mellkasi fájdalom valószínűségét. Vagyis Matthias Briel és munkatársai szerint a kétségtelen hosszú távú előnyök ellenére a szer rövid távú haszna igen csekély, viszont mellékhatásokkal sem kell számolni.

Mellkasi szorító fájdalom: Mikor forduljunk orvoshoz ?

Ha percről percre erősödő mellkasi fájdalmat vagy mellkasi nyomó érzést tapasztal, és különösen akkor, ha ehhez légszomj, izzadás, émelygés, a karba, a lapockák felé vagy a nyak irányába sugárzó fájdalom társul, hívja ki a mentőket, vagy ha nincs rá mód, vitesse magát kórházba! Ezzel vagy megmentheti az életét, vagy megnyugodhat, hogy nincs komoly baj az egészségével.

A Cochrane Library aktuális számában közölt tanulmány egy átfogó elemzés, mely számos, még folyamatban lévő vizsgálat eredményeit ismerteti. A klinikai elemzés kórházban ápolt esetekre terjed ki, a betegek heveny koszorúér-rendellenességgel (szívinfarktus), vagy súlyos, nem stabil mellkasi fájdalommal jelentkeztek, amikor igen nagy a hirtelen szívhalál kockázata.

A sztatinok hatása azért merül fel, mert ezek a gyógyszerek a koleszterinszint csökkenésén keresztül csökkentik az ereket érintő gyulladásos folyamatokat is, ami gátolja a vérrögképződést, és a heveny szív- és érrendszeri esemény bekövetkeztét. Más tanulmányok szerint a kórházban sztatint kapó betegek esetén az ápolást követő néhány hónapban kevesebb a halálozási kockázat.

A legújabb vizsgálatok eredménye

Azonban a szóban forgó, nagyobb esetszámmal dolgozó, átfogó vizsgálat, ahol az alanyok kiválasztása véletlenszerűen történt, mást mond. A tanulmány 18 kisebb klinikai elemzést ölel fel, melyek összesen 14 303, 53 és 69 év közötti betegre terjedtek ki. A kutatók a betegeket két csoportra osztották, az elsőbe azok kerültek, akik már a szívesemény előtt maximum 14 nappal korábban is szedtek sztatint, a másodikba azok, akik még sohasem. Ez utóbbit véletlenszerűen két csoportra osztották, az egyik gyógyszeres kezelésben, a másik placebóban részesült. A kutatók nem találtak statisztikailag szignifikáns különbséget az esemény utáni szívroham, illetve stroke következtében beálló halálozási arány között egy, illetve négy hónappal később, bár nem szignifikáns mértékben a sztatinok kedvezőbb eredményt hoztak. Nem volt különbség az egyéb szív- és érrendszert érintő állapotok kialakulásában sem (például szívelégtelenség, szükséges műtéti beavatkozás, stroke).

Mindazonáltal a hosszabb távú előnyök miatt a sztatinok továbbra is megmaradnak a kezelési protokollban.

(Medipress)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

COVID-halálozás COVID-halálozás

Így lehet félremagyarázni a COVID-halálozási statisztikákat.

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.