Tudnivalók az egynapos sebészeti beavatkozásokról

Korábban is voltak már kezdeményezések az egynapos sebészeti ellátás kiterjesztésére hazánkban, de számtalan akadályba ütközött a zökkenőmentes alkalmazás. Napjainkra azonban a korszerű műtéti eljárások alkalmazásának köszönhetően bizonyos beavatkozások esetén lehetőség van arra, hogy a beteg ne töltsön napokat a kórházban, hanem 24 órás megfigyelés után az otthonában lábadozzon tovább.

Az egynapos műtéti beavatkozás egyéni lehetőségének megítélése orvosi hatáskörbe tartozik. Az otthoni ápolás gondos megszervezése, valamint a klinikával vagy kezelőorvossal tartott folyamatos telefonkapcsolat garantálhatja a speciális ellátási forma biztonságát. Az idősebb, magukat ellátni nem tudó, távoli városokban, falvakban élő betegeket semmiképpen nem célszerű idő előtt hazaengedni. Komplikáció esetén bonyolultabb a klinikára való visszaszállításuk, főként, ha gondoskodó családtag sincs mellettük.

Mit jelent pontosan az egynapos sebészeti ellátás?

Ha a műtéti beavatkozás után a páciens kevesebb, mint 24 órás szakorvosi megfigyelést és ellátást igényel, akkor beszélünk egynapos sebészeti tevékenységről. Az egynapos sebészeti ellátás nem a jelen kor szüleménye, már a század első éveiben is alkalmazták ezt a típusú eljárást.

Mikor kerülhet rá sor?

A 16/2002. (XII. 12.) ESzCsM rendelet értelmében egynapos sebészeti ellátás keretében műtét akkor végezhető, ha a beteg:

• általános állapota jó, legfeljebb olyan enyhe rendszerbetegsége van funkcionális kiesés nélkül, amely miatt nem igényli a műtét utáni szoros megfigyelést;

• várhatóan a műtét alatti vérvesztesége miatt vérátömlesztést nem igényel, és a műtét utáni fájdalma várhatóan minimális lesz;

• felnőtt esetében önellátó, gyermek esetében az otthoni gondozása biztosított;

• nyilatkozik arról, hogy lakás- és higiénés körülményei megfelelőek; tartózkodási helyétől az ellátó egészségügyi intézmény személygépkocsival (mentővel) - átlagos forgalmat figyelembe véve - 30 perc alatt elérhető; tartózkodási helyén telefon biztosított; hazaszállításakor és a tartózkodási helyén a műtétet követő éjszakán részére a felügyelet, valamint szükség esetén a megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutás lehetősége biztosított; hozzájárul a műtét egynapos sebészeti ellátás formájában történő elvégzéséhez – tájékoztatott dr. Nagy Andor traumatológus-sebész főorvos.

Érdeklődésünkre, hogy mely krónikus betegségek esetében nem végezhető, vagy nem vállalható az egynapos sebészeti beavatkozás, a főorvos ekként válaszolt: - A korszerű, egynapos sebészeti ellátás előtt ugyanúgy el kell végezni a szokásos kivizsgálást, mint egy kórházi utánkövetést igénylő beavatkozást esetén. Ez rendszerint magában foglalja az aneszteziológiai szakvizsgálatokat, az EKG-t, a vérnyomásmérést, a teljes laborvizsgálatot, a korábbi betegségek kikérdezését, a gyógyszerszedési szokásokat, valamint röntgenfelvétel készül a beteg mellkasáról és tüdejéről.

Abban az esetben, ha a páciens szív- és érrendszeri vagy anyagcsere betegségben szenved, véralvadási zavarral, vérzékenységgel kezelik, esetleg kezeletlen magasvérnyomás-betegsége van vagy kóros a testtömege, akkor nem vállalható az egynapos sebészeti beavatkozás.

Ma Magyarországon 283-féle beavatkozást lehet egynapos ellátásban végezni, így például sérv-, epe-, visszér- vagy szürkehályogműtétet, egyes nőgyógyászati beavatkozásokat, vagy bizonyos kézsebészeti- és térdműtéteket.

Melyek az egynapos sebészet előnyei és hátrányai?

Az elmúlt tíz esztendő alatt nagyon sokat fejlődött ez a betegellátási forma hazánkban és persze a nemzetközi egészségügyi intézményekben. Ugyan a páciensek nem szeretnek kórházban tartózkodni, sokáig aggályosnak tartották, hogy ugyanazt a sebészeti műtétet korábban 3-4 napig is kontrollálták az orvosok, majd hirtelen megelégedtek a maximum 24 órás monitorozással. Ez riadalmat váltott ki, mivel az elesett, fájdalomtól szenvedő beteg 24 órán belül az otthonában kell, hogy megbirkózzon a kiszolgáltatott állapotával, a fájdalmával, és nem utolsó sorban a kételyeivel. Ez a hátránya.

Az előnye, hogy a saját környezetében szinte mindenki nagyobb lelkierővel lábadozik, és ha szükséges (pl. ha mégis komplikáció adódna), azonnal értesítheti a műtétet ellátó intézményt. Azt se feledjük, hogy a jó orvos-beteg kapcsolat alapja a türelem, az egymásra figyelés, és az, hogy a gyógyító minden lényeges tanáccsal ellássa a betegét, mielőtt otthonába szállítják. Utóbbiban a családtagok segítenek, a mentőszolgálat igény esetén áll rendelkezésre, de léteznek betegszállító szolgáltatók, akik hivatásos ápolói végzettséggel rendelkeznek. Velük előre, időben kell tisztázni a szolgáltatás megrendelését, mely nem térítésmentes.

Nem tartanak attól az egészségügyi dolgozók, hogy a rövidebb ideig tartó kórházi kezelések miatt és az ügyeletek számának visszaesésével feleslegessé válhatnak majd?

Felmerült mindenkiben ez a kérdés annak idején. Mára viszont inkább épp az ellenkezője valósult meg: szakemberhiánnyal küzdenek számos egészségügyi intézményben, és sajnos a várólisták is hosszasak.

Fejlődik a magyar ellátás

2017 novemberében jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár, hogy Európai Uniós forrásból, összesen 8 milliárd forint felhasználásával alakíthatnak ki a hazai egészségügyi intézmények egynapos sebészeti ellátási részlegeket. Az egészségügyért felelős államtitkár azt is elmondta: 2010-hez képest megduplázódott az egynapos ellátások száma, de Magyarország még elmarad a nyugat-európai trendektől. Kifejtette, az egynapos eljárások eredményeként csökken a kórházi tartózkodás ideje, kevesebb komplikációval lehet számolni, gyorsabb gyógyulás várható, és az intézmények számára költséghatékonyabb ez a beavatkozási forma. Mindenkinek érdeke, hogy a beteg minél előbb kikerüljön a kórházi környezetből, és a családja körében gyógyulhasson.

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán fontos célkitűzésnek tekinti az egynapos ellátási esetszámok növelését a magyar egészségügyben, ami fejlesztések nélkül nem képzelhető el. Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár arról beszélt: a rendelkezésre álló forrásból, 18 egészségügyi intézmény 20 helyszínen alakít ki önálló, egynapos sebészeti ellátási részleget. A pályázat ugyanis magában foglalja az infrastruktúrafejlesztést, és a gép-, illetve műszerbeszerzést is.

Mészáros János hangsúlyozta: az egynapos ellátási formát elkülönítve kell működtetni a fekvőbeteg-ellátástól. Az egynapos sebészeti ellátás népszerűségét kiemelve kiderült, míg 2010-ben 135 ezer ilyen beavatkozást végeztek, addig 2016-ra ez a szám meghaladta a 250 ezret hazánkban.

Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója pedig úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a betegeket a beavatkozást követő 24 órán belül haza tudják engedni, elengedhetetlen a kiváló aneszteziológia, sebészeti ellátás, a technikai eszközök, valamint a gondos ápolás, higiénés körülmények, amibe az is beletartozik, hogy a műtőket minden újabb operáció előtt takarítani, fertőtleníteni kell. Ebben megalkuvásnak nincs helye!

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Nagy Andor, traumatológus-sebész főorvos