Nemet mondani egészséges?

szerző: K. J., fordító - WEBBeteg
megjelent:

Széles skálán mozog annak az oka, hogy miért is esik egyeseknek nehezére nemet mondani. A legtöbb esetben arról van szó, hogy azért nem utasítják vissza a kérést, mert attól tartanak, hogy azután már nem fogják kedvelni őket.

Ha ez túl sokszor történik meg, könnyen előfordulhat, hogy belső elégedettséged szenved csorbát, s hosszú távon lelki problémákkal számolhatsz. „Tudni kell nemet is mondani, különben hosszabb távon saját érdekeink, önbecsülésünk és végső soron belső elégedettségünk láthatja kárát” – hangsúlyozza Christa Roth-Sackenheim, a Német Pszichiáterek Szakszövetségének (BVDP) vezetője.

Pszichoterápia: a gyógyító szavak
A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg. Pszichoterápia: a gyógyító szavak

A szakértő tapasztalatai szerint az emberek többsége hajlamos arra, hogy egyből igent mondjon a kérésekre, mivel azok túlságosan hirtelen érik őket.

Ilyen esetekben ajánlatosabb rövid gondolkodási időt kérni, s végiggondolni, hogy meg akarjuk-e tenni a kért dolgokat.

„A gondolkodási idő alatt mérlegelni kell, mennyi erőnk és kedvünk van a kérés teljesítéséhez, s azt is érdemes megfejteni, hogy az illető miért minket kér szívességre, s nem saját maga intézi azt el” – folytatja Roth-Sackenheim.

Miért nem mondunk nemet?

Széles skálán mozog annak az oka, hogy miért is esik egyeseknek nehezére nemet mondani. A legtöbb esetben arról van szó, hogy azért nem utasítják vissza a kérést, mert attól tartanak, hogy azután már nem fogják kedvelni őket.

Személyiségtípusok a párkapcsolatban
Vannak olyan pszichoszomatikus betegségek (lélek által generált, testi tüneteket kiváltó betegségcsoport), amelyekben jellemzően egy-egy személyiségítpushoz tartozóak betegednek meg. Személyiségtípusok a párkapcsolatban

„Azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy ’engem mindenkinek kedvelnie kell?’, és mernünk kell erre a kérdésre is nemmel válaszolni” – tanácsolja a pszichiáter. A legtöbb esetben tehát az elutasítással járó következményektől tartunk.

Természetesen a főnök által kért, az adott munkakörhöz kapcsolódó dolgok nem feltétlenül tartoznak a visszautasítható kategóriába.

Ha azt vesszük magunkon észre, hogy szinte soha sem utasítjuk el ismerőseink kéréseit, ajánlatos végiggondolni, mennyi időt és energiát tudunk saját érdeklődéseinkre fordítani, s ehhez képest mennyit emészt fel a mások számára fontos szívességek elintézése.

Egoizmus vagy egészséges önzés?

„Attól senki sem lesz rossz ember, ha egy-egy kérést elutasít. Az, hogy saját igényeinket is figyelembe vesszük, nem azt jelenti, hogy egoistává válnánk, hanem személyiségünknek ad megfelelő tartást. Csak akkor ajánlatos mások igényeinek teljesítése, ha mi magunk elég energiával rendelkezünk hozzá, túlvállalásként semmiképpen sem” – mondja Roth-Sackenheim. Az elutasítás akkor működik a legjobban, ha nyugodtan és világosan fejezzük ki magunkat.

Megkönnyítheti a nem kimondását, ha megindokoljuk, hogy a szívességet kérő is tisztában legyen döntésünk hátterével, s utóbbival azt is közvetíthetjük a másik felé, hogy az okok részletezésével olyan dolgokba is beavatjuk, amelyekbe csak bizalmasainkat vonjuk be. Sok esetben az is lehetséges, hogy csak a kérés egy részét teljesítjük, esetleg egy későbbi

időpontban teszünk eleget neki, vagy olyan javaslatunk támad, amellyel az elintéznivalót maga a kérést tolmácsoló is kipipálhatja a teendőt. A lényeg az, hogy a szívességet kérő érezze, hogy nem lerázni akarjuk, hanem tényleg nem tudunk segíteni.

Kapcsolatfüggőség - Miért jobb a rossz kapcsolat, mint a magány?
A kapcsolatfüggőség divatos kifejezés, manapság gyakran használatos. Amikor valaki minden cselekedetét a másik véleményétől és beleegyezésétől teszi függővé, miközben ez nem kölcsönös, és ebben a szituációban nem boldog egyik fél sem, erős a gyanú a kapcsolatfüggőségre.
Kapcsolatfüggőség - Miért jobb a rossz kapcsolat, mint a magány?

(WEBBeteg - K.J., fordító, lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.