• Trichotillománia: Miért tépik a hajukat?

        Szerző: WEBBeteg - K. T.

        A trichotillomániás emberek saját testszőrzetüket tépik ki, tépkedik a hajukat, szemöldöküket, szempilláikat, szeméremszőrzetüket. A hajszálaikat egyenként tépkedők sokszor játszadoznak a kitépett szálakkal, sőt a problémával küszködők fele szájába veszi és lenyeli a kihuzigált hajat.

        A kitépdesett maroknyi haj, szempilla helyét éktelenkedő kopasz folt hirdeti. Kívülálló számára teljesen érthetetlen miért kezdi valaki a haját tépkedni, és miért nem tudja abbahagyni e rossz szokását.

        Hirdetés

        Nem rossz szokás, hanem pszichés zavar

        A trichotillománia azonban nem egyszerűen rossz szokás, hanem egy pszichés eredetű probléma, úgynevezett kényszeres zavar. Az e zavarban szenvedők leküzdhetetlen késztetést éreznek, hogy hajukat tépdessék, sőt sok esetben más kényszeres tünetet is produkálnak: a körmüket rágják, vagy a bőrüket csipdesik.

        Nem ritka a szempilla tépé-
        se sem (illusztráció)

        Előfordul, hogy a trichotillomániás ember életét depresszió, fokozott izgalmi állapot vagy obszesszív-kompulzív zavar (OCD), azaz egyéb kényszergondolatok-kényszercselekvések nehezítik. A kényszeres viselkedés általában családon belül halmozottan megfigyelhető.

        A trichotillománia gyakran szül elkeseredést, idegességet, szégyenérzetet, depressziót. Az érintettek azon aggódnak, hogy mások vajon mit hisznek, vagy mondanak róluk. Szokásukat leplezni igyekeznek idegenek előtt, ami a segítség elmaradását is jelenti.

        A trichotillománia az énképet is jelentősen befolyásolja, hiszen az érintettnek gondot okoz az idegenekkel való kapcsolatteremtés, a randizás. Sokan önmagukat okolják, amiért kényszeres viselkedésüket kontrollálni képtelenek.

        Hogy egyesek miért éreznek késztetést a hajuk tépkedésére, nem egyértelmű. Az orvosok egy része a trichotillomániát a kényszergondolatok és kényszercselekvések problematikájával hozza összefüggésbe, mivel mindegyik hátterében kóros késztetések állnak. Mivel a kényszerítő erejű gondolatok feszültségcsökkentő hatásuk miatt igen erőteljesek, stresszhelyzetben fokozottan jelen vannak.

        Kényszeres belső "parancs" a tépkedésre

         Depresszió teszt

        Hajlamos a depresszióra? Töltse ki depresszió tesztünket!
        Kutatások szerint a kényszeres viselkedés hátterében az agy biokémiai egyensúlyának zavara áll. A neurotranszmitterek - az agyi kommunikációért felelős vegyi anyagok- működésének zavara akár kényszeres viselkedést is eredményezhet. Ha valami megzavarja a neurotranszmitterek normális működését, akár kényszeres viselkedészavarok is jelentkezhetnek.

        Van, aki a koponyáján vagy a fejbőrén jelentkező furcsa érzésre panaszkodik: bizsergést érez, ami után megkönnyebbülést csak a haj tépkedése jelent. Hajtépkedés után elégedettség érzése tölti el a páciensek egy részét. Mások gondolkodás nélkül, maguk számára is észrevétlenül húzgálják ki hajszálaikat.

        A hajtépésből származó megkönnyebbülés azonban csak néhány pillanatig tart, az újabb késztetés szinte azonnal jelentkezik. Ennek oka, hogy az agy hamar átadja magát a kényszeres viselkedésre sürgető késztetéseknek, így válik megszokottá a haj húzgálása. A sürgető késztetések mielőbbi kielégítése az agy számára mókuskerékké válik: minél inkább megszokottabb a viselkedés, annál nehezebb ellenállni a nyomasztó késztetéseknek.

        Hogyan lehet úrrá lenni a hajtépkedésen? 

        Mivel kóros állapotról van szó, az érintettek nem képesek egyedül megoldani kényszeres viselkedésüket. A szakember segítsége trichotillománia esetén elkerülhetetlen; az eredmény sem marad el, hiszen amennyiben a hajtépkedés abbamarad, a haj hamarosan a kopasz részeken is növekedésnek indul.

        A segítő beszélgetés, gyógyszeres kezelés vagy a kettő együttes alkalmazása jelenti a terápiát. A terápia során a páciensek speciális magatartásformákat sajátítanak el, amelyek segítségével idejében felismerik a kényszerítő erejű sürgetéseket, és képessé válnak kontrollálni őket. Ellenállnak a késztetéseknek, így azok egyre gyengébbekké, kevésbé sürgetővé, idővel pedig teljesen közömbössé válnak.

        A terapeuta a sérült önértékelés és önbizalom helyreállításában is segíthet.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Mivel a kényszercselekvéseket generáló késztetések igen erőteljesek, az első ellenállásra irányuló törekvések még nagyobb feszültséget, idegességet gerjeszthetnek a páciensben. Éppen ezért fontos szakember segítségét kérni, aki megfelelő támogatással és gyakorlati tanáccsal tudja ellátni páciensét a feszültségek leküzdésében. Szükség esetén gyógyszert írnak fel, hogy agy megbolydult biokémiai folyamatait helyreállítsák.

        Sokak számára az erős késztetések idején segítséget jelenthet valamilyen manuális tevékenység, például rajzolás, pulóverkötögetés stb.

        A terapeutától kapott házi feladatok a maximumra törekvők számára további feszültség forrásai lehetnek. A perfekcionizmus ugyanis fokozza az amúgy is jelentős belső feszültséget. Lazább életfelfogás, kevésbé görcsös aktivitás mellett lassan a romokban heverő önbizalom is visszatér.

        (WEBBeteg - K. T.; Forrás: TeensHealth)

        Módosítva: 2009.02.12 13:56, Megjelenés: 2009.02.12 13:56
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A fibromialgia kezelése

        A fibromialgia kezelése

        Dr. Puskás Réka

        Milyen módszerek segíthetnek a fibromialgia tüneteinek enyhítésében?

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        Az egyedülálló szülők bátran érezzék magukat hősöknek

        Amikor gyerekek voltunk, azt hittük, a világ legtermészetesebb helyzete, hogy édesanyánk reggeltől estig dolgozik, munka után két nagy szatyorral baktat a negyedik emeletre, megfőzi a vacsorát, elmosogat, rendet tesz, vasal, a leckét is kikérdezi, és a frizurája, a külleme is mindig ápolt. Sőt, azt is elnézte, hogy apánk egyre gyakrabban kimaradozott vagy alkoholos állapotban tért haza, netán titkos viszonyt folytatott, míg őt naponta porig alázta, hozzánk pedig parányi türelme sem volt.

        ADHD: gyakoribbak a munkahelyi és párkapcsolati problémák

        A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van - figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.