• Miért jó énekelni? - Az éneklés pszichés vonatkozásai

        WEBBeteg - Dervalics Dóra, pszichológus
        Szerző: WEBBeteg - Dervalics Dóra, pszichológus

        Az emberi hang egy mindenki számára hozzáférhető hangszer. A saját hangunk és szüleink hangjának élménye a legkorábbi tapasztalataink közé tartozik. Mielőtt egy kisgyermek megtanul beszélni, már az úgynevezett nyelv előtti ábécé rendszerében képes kommunikálni az édesanyjával. Ez a fajta nonverbális kommunikáció, a játék a hangszínnel, hangmagasággal, hanglejtéssel, hangerővel és tempóval, megegyezik a zene kifejezőeszközeivel.

        A beszélni még nem tudó kisgyermekek gyakran éneklésszerű gőgicséléssel „beszélnek” a nagyvilághoz, és láthatóan élvezik, ahogy megismerik a hangadás széles tartományát. A beszéd és éneklés közös eredete lehetővé teszi a zene különféle formáinak felhasználását a nyelvi fejlesztés érdekében.

        A zene hatása a fejlődésre

        Nincs külön „zenei agyunk”, mely kizárólagosan a zenei képességekért lenne felelős. A zene létrehozását és feldolgozását több agyterület végzi, melyek elsősorban más feladatok ellátásáért felelnek. A zene által aktiválódnak és képesek fejlődni ezek az agyterületek, így egyéb képességeket is kedvezően befolyásol, melyek szintén ahhoz az agyterülethez köthetők. A zenei tevékenységek maradandó változásokat idéznek elő a fiatal idegrendszerben anatómiai és élettani szinten, közvetve a kognitív funkciók fejlődésére is hatást gyakorolnak.

        Hirdetés

        A zenészeknek nagyobb a zenei hangokat és a nyelvet feldolgozó agyterülete, mely egyben az egyik beszédközpont is. Ez magyarázza a zenészek jobb teljesítményét nyelvi memória feladatokban és az érzelmek verbális kifejezésében. A zenetanulás tehát hozzájárul, hogy jobban tudjuk kifejezni magunkat, pontosabban emlékezzünk, és könnyebben sajátítsunk el új szavakat vagy egy idegen nyelvet. Éneklésre és zenehallgatásra azért is szükségük van a gyermekeknek, mert mozgásra és hangutánzásra serkenti őket. Továbbá olyan érzelmeket vált ki belőlük, mely sokoldalú fejlődésüket biztosítja.

        Az énektanulás során az első feladatok közé tartozik a helyes, tudatos légzés kialakítása. A légzőgyakorlatok végzése nemcsak a megfelelő énektechnika elsajátításához szükséges. Mivel a lassú, kontrollált, mélyhasi légzés a relaxációs technikáknak egyaránt az alapját képezi, így hosszú távon a stresszel való megküzdést, a feszültségcsökkentést és a szorongásoldást is segíti. A légzéstechnika automatikus beépülése és alkalmazása hozzájárul az általános izgalmi (arousal) szintünk alacsonyabb szinten tartásához. Ez segít minket abban, hogy konfliktusos helyzetekben ne veszítsük el a fejünket és ne árasszanak el minket az érzéseink-indulataink, hanem nyugodtabban, higgadtabban, hideg fejjel tudjuk átgondolni a lehetőségeinket még egy váratlan helyzetben is. Emellett folyamatosan figyelni kell a helyes test- és fejtartásra, mely hozzájárul az izmok és csontozat egészséges fejlődéséhez.

        Összességében tehát elmondható, hogy a zenetanulás előnyösen hat a figyelmünkre, koncentrációnkra, memóriánkra, kommunikációnkra, kifejezőképességünkre, logikánkra, téri tájékozódásunkra, mozgáskoordinációnkra, időszervezésünkre, idegen nyelvek tanulására és matematikai képességeinkre. A zenei képzés továbbá növeli a kreativitásunkat, problémamegoldó- és alkalmazkodóképességünket, önbecsülésünket, belső kontrollunkat és emocionális érzékenységünket. A zenét tanulók ráadásul empatikusabbak, toleránsabbak és befogadóbbak is zenét nem tanuló társaiknál.

        A zenei tevékenységek egyéb pszichológiai hatásai

        A zenei tapasztalatszerzés magzati korban, a születés előtti időszakban kezdődik. A fül már az első terhességi héten látható mikroszkóp segítségével, a belső fül pedig az ötödik hónap után teljesen kialakul. A magzat ezután szívritmusváltozással és pislogással képes reagálni az akusztikus ingerlésre. Azoknak a babáknak, akiket magzati létük során zenei ingerek érnek, hallásuk érzékenyebb, beszédfejlődésük gyorsabb, intenzívebb az interakció köztük és szüleik között, valamint érzelmileg is kiegyensúlyozottabbak. Születésük után a magzati korban megismert zene hallatára mosolyognak, megnyugszanak és könnyebben elalszanak, ami a szülők számára is nagy segítséget, egy bármikor rendelkezésre álló eszközt jelent.

        Az anyák síró gyermeküket ösztönösen nyugtatják dallal. Mára tudományos bizonyítékokkal is alátámasztották a zene stresszoldó- és szorongáscsökkentő hatását. A kortizol nevű stresszhormon koncentrációjának mérésével nyomon követték a babák distressz szintjét, mely a kellemetlen érzelmi állapotot és feszültséget jelzi. Miután az anyák énekeltek csecsemőiknek, a korábban magas és alacsony kortizolszint is normalizálódott, és a babák megnyugodtak. Ez a hatás minden korosztály esetében, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt érvényesül. A zene nyugtatóan hat ránk és feloldja belső feszültségeinket, akár hallgatjuk, akár mi magunk hozzuk létre.

        Az iskolába kerülő gyermekekben a közösségbe tartozás tudata a közös játékok és énekek útján alakul ki. Ezek a tevékenységek közelebb hozzák egymáshoz még azokat is, akik különböző családi környezetből, eltérő értékrendekkel érkeznek. Az együtténeklés és –játszás növeli az önfegyelmező erőt, a felelősségvállalást és az egymáshoz való alkalmazkodást. Ezzel olyan alapvető szociális készségeink formálódnak, melyek felnőttkorunkban is nélkülözhetetlenek a jól működő társas kapcsolatainkban, párkapcsolatainkban, munkahelyünkön, az élet minden területén, ahol más emberekkel kapcsolódunk.

        Időskorban is fontos megtartó ereje van a zenei aktivitásnak. Mivel a zenélés általában társas tevékenység, csökkenti a magányosság érzését. Az időskori zenei tevékenységek hozzájárulnak a pozitív öregedés folyamatához, segítenek nyitottnak maradni és elfogadóvá válni az elkerülhetetlen változásokkal szemben.

        A zenét nem csupán a hallószervünkön keresztül érzékeljük, a hanghullámok egész testünket érik, a zene érzékelésében mindenünkkel részt veszünk, így képes hatni testünk-lelkünk egészére. A zene terápiás hatását felfedezve alakultak ki a különböző zeneterápiás módszerek, melyek segítségével számos képesség fejlesztését képesek elősegíteni, hozzájárulnak a betegségek könnyebb elviseléséhez és sok esetben elősegítik a gyógyulást.

        Minden ember dúdol a kádban

        Mi lehet az oka, ha valaki állandóan dudorászik?

        „Minden ember dúdol a kádban” – énekelte Rátonyi Róbert. Ha valaki gyakran dúdol, mintegy vezényel magában, az utalhat például a kontroll iránti vágyra, hiszen ilyenkor megélheti, hogy valamit (a saját belső zenéjét) teljesen az irányítása alatt tart. Emellett nagymértékű kreativitásra utal, különösen a korábban ismeretlen, újszerű dallamok megalkotása által. A dudorászás utalhat tömegtől és más emberektől való idegenkedésre, a társadalomtól való elkülönülésre. Jelenthet kapaszkodót egy érzelemterhes, feszült helyzetben, mivel segít visszahozni a fókuszt a gondolatok világából a valóságba, akárcsak egy légzőgyakorlat. És persze vannak, akik egyszerűen jókedvükben fakadnak dalra, és önmagukat szórakoztatják ezzel. Ha valaki gyakran dudorászik, az önmagában semmi konkrétabbat nem jelent, minthogy az illető szereti a zenét.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Az éneklés a légúti, a COPD-s betegek légzőterápiája

        Mi lehet annak az oka, ha valaki nem mer mások előtt énekelni?

        A dúdolás egyébként segít megbarátkozni a saját énekhangunkkal. Gyakran előfordul, hogy bár valakinek szép hangja és jó zenei érzéke van, mégsem mer mások előtt énekelni. Ez a lámpaláz fakadhat az attól való félelemből, hogy a többieknek nem fog tetszeni, kinevetik, lejáratja magát mások előtt. Kitartó gyakorlással és a hallgatóság számának fokozatos növelésével legyőzhető ez az erős izgalom, egyre nagyobb bátorságot és önbizalmat szerezhetünk. Megtapasztalhatjuk általa kitartásunkat, erőnket, hogy milyen érzés reflektorfénybe kerülni, amikor mindenki ránk figyel, milyen a siker íze, hogyan tudjuk fogadni az elismerést, vagy hogyan vagyunk képesek az esetleges kezdeti kudarcok ellenére újból és újból belekezdeni egy következő dalba.

        Hová tűnt a zene?

        A művészetekkel való foglalkozás nemesíti a lelket, formálja a személyiséget. A művészeti értékekkel telített személyek általában derűsebben szemlélik a világot. A gyermekkorban belsővé vált művészeti és esztétikai értékek végigkísérik az ember életét, tudattalanul is befolyásolják és jó irányba terelik döntéseit.

        A korábban említett pozitív hatásai miatt fontos lenne, hogy a közoktatásban érzékenyítsék a gyermekeket a kultúra és a művészetek iránt, felkeltsék érdeklődésüket a színházi és táncelőadások, képzőművészeti kiállítások, zenei koncertek iránt. A zenei és egyéb művészeti órák száma ezzel szemben a rendszerváltást követően drasztikusan csökkent. És bár minden második-harmadik ember fül-/fejhallgatóval közlekedik, a bevásárlóközpontokból, üzletekből, vendéglátóipari egységekből is folyamatosan árad valamilyen zene, ezek inkább csak a csend megtörését és belső hangunk elnyomását szolgálják, nem a hagyományos értelemben vett zenei élményt nyújtják. Így hatásuk is eltörpül amellett, amikor kis időre teljesen átadjuk magunkat egy zenei élménynek, hagyjuk, hogy átjárjanak a felcsendülő dallamok, megszólaltatunk egy hangszert vagy énekelünk, semmi mással nem törődve. A tudatos jelenléttel megélt élmények ugyanis valódibbnak tűnnek: teljesebben észleljük a zenét és annak kedvező hatásait, ha kizárólag a dallamokra figyelünk. Emellett minden emberre más zene hat jótékonyan; a zenék, dallamok üzenetét mindenki a maga módján kell, hogy felfedezze.

        „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” – írta Kodály Zoltán, hazánk valószínűleg legnagyobb zeneszerzője, zenetudósa, zeneoktatója és népzenekutatója. A lélekre gyakorolt hatása mellett képes a két agyfélteke közötti kapcsolatot összerendezni és megerősíteni, mely kevés tevékenységre jellemző. Az Aktív Zenetanulás Kutatócsoport felismerte, hogy a közoktatásban változtatásra van szükség, az ének-zene tanítás új módszereinek kialakításán dolgoznak. Munkájuk eredményeképpen remélhetőleg a közeljövőben újra a kedvelt tantárgyak közé fog tartozni az ének-zene, és a fiatalok egyre nyitottabbá válnak az igényes zene, a zenélés és éneklés iránt.

        Dervalics Dóra, pszichológusForrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Dervalics Dóra, pszichológus

        Módosítva: 2019.03.05 09:36, Megjelenés: 2019.03.05 09:36
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Széntabletta szedése

        Széntabletta szedése

        Dr. Árki Ildikó

        Jól tolerálható szer, továbbá kevés mellékhatás jellemzi. Mikor használjuk?

        A hüvelyszárazság okai

        A hüvelyszárazság okai

        Dr. Tekse István

        Számos kezelés áll rendelkezésre a hüvelyszárazság enyhítésére.

        Az egyedülálló szülők bátran érezzék magukat hősöknek

        Amikor gyerekek voltunk, azt hittük, a világ legtermészetesebb helyzete, hogy édesanyánk reggeltől estig dolgozik, munka után két nagy szatyorral baktat a negyedik emeletre, megfőzi a vacsorát, elmosogat, rendet tesz, vasal, a leckét is kikérdezi, és a frizurája, a külleme is mindig ápolt. Sőt, azt is elnézte, hogy apánk egyre gyakrabban kimaradozott vagy alkoholos állapotban tért haza, netán titkos viszonyt folytatott, míg őt naponta porig alázta, hozzánk pedig parányi türelme sem volt.

        ADHD: gyakoribbak a munkahelyi és párkapcsolati problémák

        A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van - figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.