• A leggyakoribb fogászati betegségek és kezelésük

      Szerző: Támogatott tartalom

      Ha fogászati betegségekről és kezelésekről esik a szó, a legtöbbeknek máris fájó emlékek jutnak eszébe, pedig manapság a fogorvos meglátogatása már korántsem olyan negatív élmény. A technika fejlődött, az orvosok sokkal szélesebb tudással rendelkeznek, és a kezelési módok is tágabb spektrumon mozognak, az eljárások pedig szinte mindig fájdalommentesek. (x)

      Most a leggyakoribb fogászati betegségeket ismertetjük, melyekkel életünk során többször találkozhatunk. Azt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a rendszeres -legalább évente kétszeri-fogászati szűrés nagyon sok esetben megelőzi a komolyabb problémák kialakulását. Egy időben diagnosztizált probléma mind anyagilag, mind időben, mind kellemetlenségben sokkal minimálisabb.

      A fogászati betegségek csoportosítása

      A leggyakoribb problémákat négy nagy csoportba lehet sorolni, ebből kettő kimondottan fogprobléma, míg a másik két csoport a szervezet nagyobb részét is érintheti.

      A legtöbb kellemetlenség a fogszuvasodásból, és annak következményeiből származik, de a fogíny- illetve fogágybetegségek is élen járnak a kezelési problémák között. Ezek mellett a szájnyálkahártya betegségei is gyakoriak a népességben, illetve külön csoportot alkotnak a gócok, amikor a fog betegsége kihat más szervekre, és tüneteket illetve fájdalmat nem a fognál tapasztalunk, hanem a testünk egy távolabbi részén.

      A fogszuvasodás és kezelése

      A fogszuvasodás a leggyakoribb probléma, amit főleg a modern táplálkozási szokásainknak köszönhetünk. A magas cukortartalmú ételek, a finomított élelmiszerek, és a megfelelő rágás hiányában jelenik meg. A fog felszínén lévő lepedékben a baktériumok felszaporodnak, miközben a cukorból keletkező savak megmarják a fog zománcát. A károsodás áthatol a cement és dentin rétegen is, így végül kialakul egy lyuk, amiben a baktériumok szaporodnak és elpusztítják a fog egészét, ha nem állítják meg a szuvasodást.

      A szuvasodás érintheti a fogak egymásnak érő felszínét, megjelenhet a rágófogak barázdáin, de lehet úgynevezett foggyökér szuvasodás is, amikor a fogíny visszahúzódása, vagy fogágybetegség miatt egyből a gyökér pusztítása indul el.

      A kezeletlen fogszuvasodás veszélyes, mert a belső szövetek pusztulása mellett gyulladások jönnek létre, akár ciszta vagy tályog is kialakulhat, a fájdalom átsugározhat a csontokba, és a nyirokcsomók is begyulladhatnak tőle, illetve a baktériumok bekerülnek a véráramba (a fogból góc lesz).

      A fog rövid időn belül képes az öngyógyulásra (a kalcium és a foszfátok a nyálból visszaépülnek), ha a savasodás mértéke rövid ideig áll fenn. Tehát a cukros ételek fogyasztása után mielőbb törekedni kell a fogak megtisztítására, és, hogy a pH visszatérjen a kritikus 5.7 fölé.

      Mivel mindenki érdeke, hogy elkerülje a szövődményeket, megelőzze a fog elhalását, és elkerülje például a gyökérkezelést, a legelső jeleknél érdemes felkeresni a szakembert.

      A fogágybetegségek megjelenése

      A fogíny betegségeit nevezzük fogágybetegségeknek is, hiszen a fog nyakát az íny határolja. A foglepedék nemcsak a fogszuvasodást idézi elő, hanem a fogkőképződést, és a fogágybetegségek kialakulását is.  A lepedékben hemzsegnek a baktériumok, melyek nem megfelelő szájhigiéniával csak tovább szaporodnak, a lepedég megkeményedik, fogkő lesz, közben az íny visszahúzódik, esetleg sorvadásnak is indul. Különösen gyakori a lepedék megtapadása a problémás helyeken, fogak közötti réseknél, torlódó fogaknál, ahol a fogmosás mellett szükséges a fogselyem és fogköztisztító kefe alkalmazása.

      A rossz lehelet, a fájó vagy vérző íny, a genny megjelenése, vagy a kimozgosodó fog mind a fogágybetegség tünetei lehetnek. Az ínyünk alatt apró tasakok alakulnak ki, melyekben még több baktérium keletkezik, és a folyamat vége a fogunk elvesztése, komoly fájdalmak, és góc kialakulása is lehet.

      A fogágybetegségek könnyen megelőzhetőek lennének a napi kétszeri fogmosással, és az ezt kiegészítő fogselymezéssel. A félévenkénti fogkőleszedés szintén ezt hivatott kivédeni, illetve ilyenkor a fogorvos még könnyen kezel egy esetlegesen induló ínyproblémát. Megtisztítja a fogakat, és ha szükséges, öblögetőt, ecsetelőt ad otthonra.

      A dohányzás növeli a fogágybetegségek kockázatát, amely súlyos esetben az állcsontok szövetének leépüléséhez is vezethet.

      A szájnyálkahártya betegségek sokszor nem fog eredetűek

      Sokféle szájnyálkahártya probléma ismert, melyek elsősorban nem a fogak miatt alakulnak ki. Lehetnek allergia, vagy fertőzés miatt fellépő tünetek, kezdetben érzékenység, vagy fájdalom, elváltozások, irritációk lépnek fel. Legismertebb formáik az afták, herpeszek, vagy torokfertőzések.

      A herpeszek emberről emberre terjednek, fájdalmas, égő hólyagocskák formájában jelentkeznek az ajkakon. A vírus valószínűleg egyidős az emberiséggel, és a legtöbbünk hordozza, mégsem okoz mindenkinél betegséget. Az ajakherpeszre hajlamosak nagy gondot fordítsanak a megelőzésre, az első tüneteknél vírusirtó kenőccsel, ecsetelővel kezeljék. Súlyosabb esetben az orvos tablettát ír fel, de a kifakadt herpesz egyébként magától is elmúlik pár nap alatt.

      Az afták nagyon fájdalmas, apró szájfekélyek, melyektől az ember végül nyelni sem tud, de önmagukban is égnek, csípnek, még akár a víz fogyasztása is nagy kellemetlenséggel járhat. Kialakulásuk eredete nem biztos, feltételezik, hogy vagy kórokozó vagy hormonális változás is állhat a háttérben.

      A fekélyes, gyulladt nyálkahártya tüneteit enyhítő szereket alkalmaznak az afta ellen, de sajnos specifikus kezelés nincs ellenük.

      Nagy probléma, ha a fogból góc lesz

      Egy gyulladt, sérült fog sokszor nem a szájüregben okoz problémát, hanem az abban szaporodó baktériumok, és azok toxinjai a vérkeringésbe jutva teljesen máshol fognak válogatott tüneteket okozni. Erre mondjuk, hogy góc alakult ki. A góc lehet egy kezeletlen szuvas fog, lehet bölcsességfog, amely időnként növekedik és megtorpan, és lehet fogágybetegség is.

      A gócbetegeségek elsődleges tünetei sokszor nem is észlelhetőek, ezért indul meg a kutatás, hogy hol lehet eredendően a probléma. Másodlagos tünetként viszont izomfájdalmak, hajhullás, bőrkiütések, bőrelváltozások, szervi panaszok, láz, rossz vérkép, vagy érzékszervi problémák jelentkeznek.

      Ha a tapasztalt tünetek mögött nem találnak helyi, szervi elváltozást, akkor kezdődik meg a gócok keresése. A fogászati röntgen, a szájüreg átvizsgálása általában megmutatja, hol bújt meg a lehetséges gócpont. A fog, illetve a fogászati betegség kezelésével aztán a legtöbbször megszűnnek a másodlagos tünetek is.

      Látható, hogy bármilyen problémával is állunk szemben, hangsúlyos a megelőzés, mert a rendszeres szűrővizsgálatokkal és a helyes, mindennapi szájhigiéniával elejét vehetjük számtalan betegségnek.

      (Támogatott tartalom)

      Módosítva: 2020.07.09 11:50, Megjelenés: 2020.07.09 11:50