• Dr. Takáts Annamária: Nagyon szerethetőek a Parkinson-kórral élő emberek

        Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

        Európában 1,4 millió Parkinson-beteget számolnak, és azt jósolják, hogy 2030-ra ez a szám megduplázódik. Az okokat folyamatosan kutatják, az egyik feltételezés a robbanásszerűen megjelenő technikai fejlődést látja a háttérben. Az emberi agy erre a változásra betegséggel reagált. Dr. Takáts Annamáriával, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika Parkinson-kór és Mozgászavarok Ambulancia főorvosával beszélgettem.

        Mióta foglalkozik ezzel a területtel?

        1974-ben végeztem az egyetemen, pontosan 40 éve dolgozom a Neurológiai Klinikán. Édesapám volt ilyen sziklatípus.

        Szerencsém volt. 1975-ben elsőként az országban itt alakult Parkinson járóbeteg szakrendelés, amelyhez később osztály is társult. Ebbe a munkába kapcsolódhattam be.

        1998-ban betegklubot szerveztünk Fazekas András, a Szent István Kórház főorvosa segítségével. Így jött létre a Delta Magyar Parkinson Egyesület. Én a kezdetektől velük dolgoztam. András halála után én vettem át az orvostanácsadói feladatokat.

        Mitől függ az elnök személye?

        Mindig azt vallottam, hogy az elnöknek betegnek kell lennie. Ő tudja, mire van szükségük, miben kell segítség. Én a háttérből támogatom a munkát, mint orvos. Tóth Katalin immár harmadik éve elnöke az egyesültnek.

        Milyen célok valósulnak meg?

        Bármilyen krónikus betegségről van szó, amely elkíséri a beteget élete végéig, tudjon róla mindent, ismerjen minden lehetőséget, de fontos, hogy nem minden pillanatban azzal foglalkozzon.

        Képzett és tudatos betegekre van szükség, ezért létrehoztunk egy képzést, a Parkinson iskolát. Idén januárban és februárban volt az első tanfolyam betegeknek és hozzátartozóknak. Nyolc héten keresztül minden szombaton találkoztunk, volt elmélet, és minden harmadik órán gyakorlati feladatokat oldottunk meg: életminőség skálát töltöttünk ki, volt gyógytorna, a pszichológus relaxációs gyakorlatokat mutatott be, a Kodály-módszer segítségével énekeltünk, szóba került például az agyműtét, a pumpás kezelés és az otthoni betegápolás. Nem lebutítva adtuk át az anyagot, hanem ugyanazt kapták meg a betegek, amit a továbbképzésen a kollégáink, de egyszerűen, érthető formában.
        Tizenöt résztvevővel terveztünk és több mint ötvenen jöttek, a legfiatalabb 40 éves volt, a legidősebb 80, a végén mindenki díszoklevelet kapott.
        Jövőre ismét szervezünk ilyen képzést, amelyen nagyobb hangsúlyt kap majd a Kodály-módszer, a gyógytorna és a tánc, illetve elmegyünk majd főzőiskolába is.

        Mi változott az elmúlt 40 évben, amióta itt van a klinikán?

        A Parkinson-kór azon kevés idegrendszeri betegségek egyike, ahol nagyon gazdag a gyógyszeres kezelés, ezzel jelentősen javítható az életminőség. A klasszikus értelemben nem gyógyítható a betegség, javulhat viszont a hátralévő évek minősége.

        Az első csoda, ami maradandó, az a levodopa kezelés kezdete volt. Mind a mai napig ez a kezelés aránymértéke, ennél hatékonyabb megoldás jelenleg nincs. A levodopa a dopamin előanyaga, ami a még működő substantia nigra sejtekben alakul át dopaminná, és így pótolja a hiányt, azonnal látványos javulást eredményez.

        Én akkor kezdtem itt dolgozni, amikor már elkezdték a levodopa kezelést. Láttam még olyan beteget, akinél nem alkalmazták, majd beállították neki a gyógyszert és kiszállt a tolókocsiból.
        Erről szól az Ébredések (Awakenings) című filmdráma. Az Oscar-díjas alkotásban a lelkes orvos egy olyan új gyógyszert fedez fel, amellyel a betegeket vissza lehet hozni az életbe. Csodálatos ébredésnek lehetünk tanúi. Dr. Malcolm Sayert Robin Williams alakítja. Nézze meg, érdemes.

        Mostanra elértük, hogy a korszerű gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléssel jelentős javítható a Parkinson-kóros beteg életminősége, és azt figyelembe véve, hogy egyre inkább a fiatalok felé tolódik a betegség, évekig fenntartható a munkaképes állapot.

        Újabb fogalmakat kellett megismernünk. Itt van például az előrehaladott betegség, amely azt jelenti, hogy olyan korszakban van a beteg, amelyre a kezelés szövődményei jellemzőek. A levodopának egyetlen hátránya van: bizonyos estekben olyan jelenség alakul ki, hogy a mozgás a gyógyszer bevételétől függően változik. Beveszi a beteg a gyógyszert, az felszívódik, ilyenkor nagyon jó a mozgás, a beteg akár tünetmentes lehet, de ilyenkor gyakran akarattól független túlmozgások is felléphetnek. Ahogyan csökken a vérszint, kiürül a gyógyszer, előtérbe kerülnek a betegségtünetek, a beteg lelassul, nehezen tud felállni, elindulni, esetleg remeg a keze.
        Amennyiben ez jellemző a mindennapokra, akkor segíthetnek az úgynevezett eszközös kezelések, más szóval az előrehaladott kezelési módszerek, ebből a világon három fajta van. A műtétet (mély agyi stimuláció) több mint tíz éve hazánkban is alkalmazzuk, 2011 óta használjuk hazánkban is a pumpát, amelyet válltáskában, deréktáskában hordhat a beteg. Gél formájában van a gyógyszer a kazettában, amelyhez egy pumpa csatlakozik. A kezelő orvos beállítja a folyamatos adagolást, és így 16-18 órán keresztül kapja a beteg a gyógyszert. Nem kell figyelnie az időpontokra, és nem beszélve arról, hogy nagyon jól együtt lehet élni a pumpával, önállóan tud tevékenykedni. Volt olyan betegünk, aki a kínai nagy falat mászta meg ezzel a pumpával. Ez volt a nagy álma.

        Ezek a módszerek sem jelentenek gyógyulást...

        Van a betegben egy remény, hogy ha már átestem a műtéten, megtanultam együtt élni egy pumpával, akkor meggyógyulok, de nem. Meg kell neki mondani, hogy a korábbi legjobb gyógyszeres állapot érhető el a műtéttel és a pumpás módszerrel.

        Olvastam a tájékoztatójukban, hogy miközben a Parkinson-kór diagnosztikájában és kezelésében jelentős előrehaladás történt az elmúlt évtizedekben, a betegség oka, eredete továbbra is ismeretlen.

        Az okokat folyamatosan kutatják, önmagában az átlagéletkor növekedése nem magyaráz meg mindent. Az egyik feltételezés a robbanásszerűen megjelenő technikai fejlődést látja a háttérben. Érdekes, hogy az emberi agy erre a változásra betegséggel reagált. Itt van az okostelefon, meg sem tanuljuk használni, megjelenik egy újabb eszköz.

        Megelőzhető a betegség?

        Jelenleg nem tudjuk, hogyan lehet megelőzni.

        60 éves koromra akár én is lehetek Parkinson-kóros?

        Igen, bárki, akár én is, nem vagyunk védve. Azt tudjuk tenni, hogy növeljük a társadalmi tudatosságot, elfogadóbbá válunk. Ezért is fontosak a betegklubok, a rendezvények.

        A Parkinson-kórral élő embereket nagyon lehet szeretni, igénylik is, nagyon hálás betegek. A minap mondta a biztonsági őr, hogy ezek a betegek nagyon sokat mosolyognak. Hozzáteszem, jönnek ide azért nagyon súlyos betegek is kezelésre, kontrollra.

        Élet a Parkinson-kórral


        A European Parkinson’s Disease Association (EPDA) 2009-ben magyarul is elindította felvilágosító kampányát.

        Bővebben: EPDA

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Módosítva: 2015.06.11 21:41, Megjelenés: 2015.06.11 21:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A COPD és tünetei

        A COPD és tünetei

        Dr. Zsuga Judit

        A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség.

        A zaj hatása

        A zaj hatása

        B. V., újságíró

        Mekkora zaj ártalmas? Hogyan védekezhetünk a zajártalmak ellen?

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        Addig csinálom, ameddig a kezem, a lábam és a fejem bírja

        Nikolits Ilona nemrég azzal a szalagcímmel került az újságba, hogy 79 évesen is gyógyít a budai háziorvos. A doktornő Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázaton hazai toplistás volt betegei beszámolói és ajánlásai alapján. A fiatalon atomfizikusnak készülő lány édesanyja betegsége miatt változtatott pályát. Később kutatási ambícióit feladva háziorvos lett, amiben megtalálta élete értelmét. Akármilyen nehéz volt az életem, a lelki békém akkor is mindig megvolt. Életét második férje, fia és unokája teszi teljessé.

        Nagy Anna: Az egyedülálló szülőkre irányulhatna végre a világ figyelme

        Az egyszülős családokat érintő kérdésekkel, napi problémáikkal, megsegítésük lehetőségeivel sajnos csak érintőlegesen foglalkoznak az ezért létrejött és felelős országos és megyei hivatalokban.

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

        Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

        A Parkinson-kór rizikófaktorai

        A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikófaktorok tekintetében. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.