A hüvely biokémiája egy nőgyógyász szemével
A hüvely anatómiájáról, a biológiai folyamatokról és a hormonális változások hüvelyre gyakorolt hatásáról már nagyon sok ismeretanyaggal rendelkezünk. A kutatások során tapasztalt eredményeket többé-kevésbé sikeresen alkalmazzuk a terápiás eljárásokban.
Napjainkig – talán a technikai fejlettség színvonala miatt – kevesebb szó esik a hüvelyben folyó biokémiai történésekről, annak ellenére, hogy:
- gyorsabban zajlanak, mint a biológiai változások,
- a hüvely részéről a külső, belső ingerekre adott elsődleges és igen érzékeny válaszoknak foghatók fel,
- általában visszafordíthatóak, illetve ha nem, akkor a biológiai elváltozások során létrejövő tünetek kezelhetőek.
Mi okozza ezeket?
Feltehetően a biokémiai változások irányítója a hüvelyben a NOS enzimrendszer. A folyamatokért elsősorban a női kismedence vérellátása és gazdag érhálózata a felelős (nedvesedés, orgazmus, ejakuláció), de döntő többségében a változások a hüvelyi simaizomzatban zajlanak.
Mi befolyásolhatja a biokémiai elváltozásokat?
Feltehetően a hüvely - legfőképpen a kollagén és elasztikus rostjai által - igyekszik megfelelni a nagyfokú és erős mechanikai terhelésnek (aktus, szülés), és rugalmasságuk által az izomsejteknek köszönhető, hogy méretét és formáját hosszú ideig megtarthatja. Idővel (vagy nagyobb megterhelés hatására) azonban eltűnhetnek ezek a hüvelyredők, csökken ezek rugalmassága, ami a biokémiai folyamatokat is nagymértékben befolyásolhatja.
Idővel talán választ kapunk
| Misztikus biokémia eredet |
| A biológiai rész az orvosi gyakorlatból alakult ki, míg a kémiai eredete az ősi alkímiára vezethető vissza. Így érthető, hogy a hüvelyi biokémiai folyamatok ismeretét megszerezni legalább annyira nehéz, mint a hüvelyfal szerkezetét értelmezni. Mindkettőben van valami metafizikai jelleg. |
Napjaink laboratóriumi nanotechnikája és a képalkotó eljárások fejlődése együttesen talán választ adhat a feltételezett biokémiai folyamatok pontos menetére. A hüvelyfal szerkezetének és a hüvelyi biokémiai történések kapcsolatának, egymásra hatásának összefüggése más megvilágítás alá helyezné a hüvelyben zajló biológiai változásokat is.
A XIX-XX. század nőgyógyászatának a hüvelyi mikrobiota (baktériumok, gombák, egysejtűek, vírusok) kutatása, és általuk előidézett biológiai változásokat kísérő klinikai tünetek pontos diagnosztizálása és minél eredményesebb gyógyítása jelenti az egyik legfőbb szakmai kihívást. A megoldáshoz nagy valószínűséggel csak a biokémiai okság és biológiai okozatok helyes értelmezése segíthetne bennünket.
A szülészet-nőgyógyászatban egyre sürgetőbb az igény a NOS enzimrendszer és a NO szerepének pontos meghatározására, tisztázására, és betegek érdekében az így elért ismeretek terápiás alkalmazására.
(WEBBeteg - Dr. Kiss György, nőgyógyász)
