H1N1 kisokos - Tünetek, kezelés, információk a védőoltásról

A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. A legfontosabb tudnivalók a vírusról, a betegségről és a védőoltásról a WEBBetegen.

Az új influenza tünetei

Noha a megfázás, a szezonális influenza és a H1N1 mind felső légúti megbetegedések, különböző vírusok okozzák azokat. A H1N1 tünetei a láz, a köhögés, a tüsszögés, izomfájdalmak, esetleg hasmenés. A szezonális influenza és a H1N1 tüneteihez láz, erősebb végtagfájdalom, száraz köhögés, kimerültség és esetenként, a tünetek megjelenésekor hasmenés tartozik. Laboratóriumi teszt nélkül nehéz megkülönböztetni őket egymástól. Bővebben: Megfázás, influenza, H1N1 - hogyan különböztethetők meg?

Hogyan terjed a betegség?

A vírus cseppfertőzéssel terjed; ennivalóval nem lehet elkapni, így sertéshús fogyasztásával sem nő a kockázat. Védekezni gyakori kézmosással, a tömeg illetve a másokkal történő közvetlen kontaktus elkerülésével, valamint a sokak által használt felületek fertőtlenítésével lehet.

Kiket veszélyeztet leginkább az új influenza?

Kutatások szerint a halálesetek 87 százaléka, a súlyos tüdőgyulladásoknak pedig 71 százaléka történt az 5 és 59 év közötti korosztályban, míg a 2006-2008 között lezajlott szezonális influenzáknál ezek átlagos aránya 17, illetve 32 százalék volt. A kutatók úgy vélik, azok védettebbek valamelyest, akik gyerekkorukban találkoztak az 1957-es világjárványt okozó H1N1 vírussal. Az 50 év felettieknél a halálozási ráta 19 százalék körül volt, a 18 év alattiaknál 7 százalék. Bővebben: Kikre a legveszélyesebb a járvány?

Akkor is megfertőződhetek H1N1-gyel, ha egészséges vagyok?

Az eddigi legnagyobb elemzés alapján a kórházi kezelésre szorult amerikai új influenzás betegek mintegy felének nem volt asztmája vagy más olyan krónikus állapota, amely a szakemberek szerint a H1N1-fertőzés miatti súlyos szövődmények kockázati tényezőjének számít. Bővebben: A kórházi ápolásra szorult felnőttek 46 százaléka a fertőzés előtt egészséges volt

A beoltottaktól is el lehet kapni a vírust?

Aki megkapta az oltást, az is tudja terjeszteni a H1N1-et, így csak az oltás és a fertőtlenítés együtt tudja megállítani az újinfluenza terjedését. Amikor a vírus a szervezetben van, az oltás ellenére tovább lehet terjeszteni. Úgy is előfordulhat ez, hogy az illető meg sem betegszik, de például nem mos kezet. Ekkor az élő vírust, amely életképes lehet a kezén, tovább tudja adni. Bővebben: Hogyan terjed a vírus?

Milyen mellékhatásokkal kell számolni, ha beoltatjuk magunkat?

Az oltás kapcsán esetenként fellépő enyhe mellékhatásokat túlnyomó részben a vakcinában jelenlévő segédanyagok okozzák, amelyek szükségesek a hatékony immunválasz kialakításához, és ezért nélkülözhetetlenek. Ezek a mellékhatások enyhék, nem súlyosabbak azoknál, amelyeket az évtizedek óta alkalmazott - hasonló technológiával készült - szezonális influenza elleni oltások során alakulnak ki.

Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás veszélyesebb, mint maga az új, világjárványt okozó influenza. Míg az influenzához köthető halálozási esély 1:1000 körüli, addig a védőoltás által bekövetkező halálesetek mindezidáig nem tekinthetőek bizonyítottnak.

Kinek ajánlott a védőoltás?

Társadalmi kötelezettségünk, hogy védjük azokat, akiket nem lehet beoltani. A pneumococcus elleni amerikai tömeges vakcinálás esetében például azt tapasztalták, hogy a csecsemők oltásával a nagyszülők körében is csökkent a tüdőgyulladás előfordulási gyakorisága.

A szezonális influenza elleni oltás leginkább a 6 hónap-18 éves korosztálynak, az immunrendszeri megbetegedésben szenvedőknek, azoknak a nőknek, akik gyermeket terveznek, az 50 év felettieknek, és az egészségügyi dolgozóknak ajánlott. Azoknak, akik már átestek egyszer H1N1 fertőzésen, nem szükséges a védőoltás.

Terhesség és H1N1

A terhesség és a H1N1 vírus kombinációja komoly veszélyforrást jelent. Amennyiben terhes, és úgy gondolja elkaphatta aH1N1-et, azonnal keresse fel az orvosát. A terhes nők, még akkor is, ha egészségesek, négyszer nagyobb eséllyel betegedhetnek, vagy halhatnak meg a sertésinfluenzában, mint azok, akik nem várnak gyermeket. Ráadásul a sertésinfluenzában elhalálozott kismamák jelentős többségének nem volt semmilyen másfajta betegsége, mikor megkapta a vírust. Bővebben: H1N1 és terhesség - Mennyire veszélyes?

Kik és hol juthatnak ingyenes védőoltáshoz?

A magyar állam a következőknek ajánlja fel a térítésmentes vakcinát, melyet a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az iskolaorvosi, a foglalkozás-egészségügyi orvosi szolgálatnál kérhető:

1. ütem

Egy évesnél idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett, a szezonális influenza által is veszélyeztetett csoportok (az oltásokat a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknél kell megkezdeni):

• krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek
• kóros elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek
• szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magas vérnyomás betegséget)
• veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a HIVpozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is)
• krónikus máj- és vesebetegek
• anyagcsere betegségben szenvedők, pl. diabéteszesek
• várandós nők, valamint azok, akik a következő néhány hónapban tervezik, hogy teherbe esnek
• egészségügyi vagy ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, lakóotthonok dolgozói, továbbá ezen intézményekben huzamosabb ideig ápolt/gondozott 12 hónaposnál
  idősebb személyek.

A lakosság biztonságát és alapvető ellátását szolgáló, illetve a kritikus infrastruktúrát működtető személyek (300 000 fő)

2. ütem

Egészséges gyermekek védőoltása kampányoltások révén:

• 12- 36 hó közötti, közösségbe járó csecsemők és kisgyermekek és az intézmények dolgozói

A nevelési, oktatási intézményekbe járó 14 éven aluli gyermekek és az oktatási intézmények dolgozói, továbbá a kollégiumban lakó diákok.

3. ütem

• A 12 hónapos, vagy annál fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élők.

Antivirális készítmények: gyors és hatékony gyógyítás

A H1N1 elleni vakcina körül dúló szakmai és politikai háború zajai mellett alig lehetett hallani azokról az orvosságokról, amelyek nem a megelőzésben, hanem az influenzás megbetegedés gyors és hatékony gyógyításában játszanak kulcsszerepet.

Az influenzás tünetek kialakulását követő 48 órán belül megkezdett antivirális gyógyszerrel történő kezelés körülbelül 1-2 nappal lerövidítheti az influenza A és B által okozott betegség időtartamát.

Új influenza és a daganatos betegségek

A daganatos betegek is benne vannak a rizikócsoportban, akiknek veszélyeztetettségük miatt az állam már első körben ingyenesen biztosítja a H1N1 influenzavírus elleni oltóanyagot, hasonlóan a szív- és érrendszeri betegekhez, az idős emberekhez vagy a kiemelten veszélyeztetett munkakörben – például az egészségügyben – dolgozókhoz.

A magyarázat: úgy vélik, hogy a más betegségek miatt legyengült immunrendszerű embereknél nemcsak a fertőzésveszély nagyobb, hanem az influenzavírus miatti szövődmények kockázata is.

Miért van ekkora vita az oltóanyag körül?

Egy teljesen új jelenséggel állunk szemben, és bármilyen fejlett is a tudomány, a vírus mindig egy lépéssel előttünk jár, hiszen például a betegség erejét csak akkor ismerhetjük, ha már többen átestek rajta. Nem csoda, hogy a nemzetközi járványügyi hatóságok szokatlanul gyorsan változtatják ajánlásaikat, hiszen maga a vírus is folyamatosan változik.

Ezzel magyarázható, hogy eleinte kötelező volt minden egyes gyanús esetben a virális diagnosztika, majd ezt feloldották, eleinte az antivirális kezelést megelőzési céllal is javasolták bizonyos rizikó-csoportokban, majd ennek az ellenkezőjét tanácsolták. Ez teljesen érthető, hiszen most, a járvány terjedésével egy időben kell a tapasztalatokat, az információkat gyűjteni.

(WEBBeteg összeállítás, lektorálta: Dr. Rákóczi Éva, infektológus)

(Lektorálta: Dr. Rákóczi Éva, infektológus)