Andok-vírus: a hantavírus, amely emberről emberre is terjedhet

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
megjelent:

Az utóbbi időben ismét a figyelem középpontjába került az Andok-vírus (külföldi cikkekben Andes virus), miután egy dél-amerikai luxus-expedíciós hajóúthoz köthetően több fertőzés és haláleset is történt. Az eset azért váltott ki különös nemzetközi figyelmet, mert az Andok-vírus az egyetlen ismert hantavírusfajta, amely képes lehet emberről emberre is terjedni.

Mi az az Andok-vírus?

Az Andoki hantavírus egy Dél-Amerikában előforduló hantavírus, amely súlyos, életveszélyes légzőszervi megbetegedést okozhat.

Az Andok vírusa egy különálló faj az Orthohantavirus nemzetségen belül. Bár tehát hantavírusról van szó, a Nemzetközi Vírusrendszertani Bizottság (ICTV) 1999-ben elfogadta különálló fajként, és hivatalosan Orthohantavirus andesense-ként osztályozza.

A fertőzése következtében kialakuló állapotot hantavírus kardiopulmonális szindrómának (HCPS vagy HPS) nevezik.

A vírus fő természetes hordozója egy hosszú farkú rizspatkányfaj (Oligoryzomys longicaudatus), amely az Andok hegység térségében él. Az emberek többnyire a fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belégzésével fertőződnek meg.

Az Andok-vírust először 1995-ben azonosították Argentínában és Chilében, hantavírus-járványok kivizsgálása során. Nevét az Andok hegységről kapta, ahol először ismerték fel emberi megbetegedés okaként.

Miben különleges ez a hantavírus?

A legtöbb hantavírus kizárólag rágcsálókról emberre terjed. Az Andok-vírus azonban különleges abból a szempontból, hogy dokumentáltak emberről emberre történő terjedést is.

Ez a fertőzésátadás ugyan ritka, de előfordulhat szoros kontaktus esetén:

  • közvetlen fizikai érintkezés során,
  • hosszabb ideig tartó közeli együttlét esetén,
  • zárt térben történő együtt tartózkodáskor,
  • illetve testnedvekkel való érintkezés révén.

A szakértők szerint a vírus nem terjed könnyen a hétköznapi társas érintkezések során, például utcán, boltban vagy munkahelyen való rövid találkozásokkal. A WHO hangsúlyozta: „ez nem Covid”, vagyis a vírus fertőzőképessége nagyságrendekkel alacsonyabb.

A luxushajós járvány

A vírus nemrég, 2026 tavaszán egy nemzetközi expedíciós luxushajó, az MV Hondius fedélzetén történt megbetegedések kapcsán került be ismét a nemzetközi hírekbe. A hajó Argentínából indult, és több kontinensről érkező utasokat szállított. A járvány során három utas meghalt és több személyt orvosi evakuációval szállítottak kórházba. Ezután nagyszabású nemzetközi kontaktkutatás indult, mivel az utasok különböző országokba tértek vissza.

A szakértők szerint elképzelhető, hogy a fertőzések egy része emberről emberre történt a hajón, mivel a közös kabinok, étkezők és a hosszú ideig tartó közeli együttlét kedvezhettek a vírus terjedésének.

Milyen tüneteket okozhat az Andoki hantavírus?

A tünetek a fertőzést követően általában 2–4 héten belül jelennek meg, de akár 42 napos lappangási idő is előfordulhat.

A panaszok kezdetben influenzára emlékeztethetnek: láz, fejfájás, erős izom- és hátfájdalom, gyengeség, hányinger, hányás, hasmenés jelentkezhet.

Később jelennek meg a súlyos légzőszervi tünetek: köhögéssel, mellkasi fájdalommal, fulladással, légzési nehézséggel.

Mit élnek át a fertőzöttek?

A beszámolók alapján az Andok-vírus okozta betegség rendkívül megterhelő lehet. Több túlélő „földi pokolként” írta le az állapotot. A betegek egy része arról számolt be, hogy extrém gyengeséget, súlyos fulladásérzést és gyors állapotromlást tapasztalt.

Egyes fertőzöttek intenzív osztályos kezelésre, oxigénterápiára vagy gépi légzéstámogatásra szorultak. A felépülés sokaknál lassú volt, és hetekig-hónapokig fennmaradhatott a fáradtság és a csökkent terhelhetőség.

Mennyire veszélyes?

Az amerikai kontinensen előforduló hantavírusok által okozott HCPS súlyos betegség, amelynek halálozása akár 40-50 százalékos is lehet.

Jelenleg nincs specifikus vírusellenes kezelés vagy védőoltás az Andok-vírus ellen, de már létezik egy kutatási szakban lévő vakcina, amely túljutott a klinikai fejlesztés első szakaszain.

A kezelés elsősorban támogató jellegű: a légzés támogatására, az oxigénellátás biztosítására és a szövődmények kezelésére irányul. A korai orvosi ellátás jelentősen javíthatja a túlélési esélyeket.

Hogyan lehet csökkenteni a fertőzés kockázatát?

Dél-Amerikába utazás során fontos kerülni a rágcsálókkal fertőzött helyeket, különösen elhagyott épületeket vagy poros, zárt tereket.

Ha valakinél a környezetünkben felmerül az Andok-vírus-fertőzés gyanúja, ajánlott a gyakori kézmosás, a szoros testi kontaktus kerülése, az evőeszközök, italok, cigaretta vagy vape-eszközök megosztásának mellőzése, valamint a távolságtartás.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest

Cikkajánló