• Koronavírus-járvány: mikor térhetünk vissza a normális mindennapokhoz?

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        Mikor folytatja az életet ott, ahol abbahagyta? Úgy viselkedik-e ezután is, mint korábban? Ugyanolyan lesz-e számára megint minden? Visszaállhat-e a normális világ? - félezernyi járványügyi szakember avatta be személyes meglátásába (félelmeibe, döntéseibe) az olvasókat a New York Times munkatársainak válaszolva.

        Az újságírók mintegy húszféle hétköznapi tevékenységre vonatkozóan tettek fel kérdéseket. Többek között arról is szó esett, várhatóan mikor ülnek ismét repülőre, mennek étterembe, koncertre, vagy mikor ölelik meg, látogatják újra szeretteiket – szabadon, óvintézkedés-mentesen. A válaszok a járványügyi szakemberek személyes véleményét tükrözik az aktuális információk alapján, nem minősülnek orvosi tanácsnak vagy tudományos következtetésnek.

        A felkeresett 511 epidemiológus közül soknak, a koronavírus jelenléte ellenére, már nem okoz gondot, ha orvoshoz kell fordulnia. Bátran mennek kisebb társaságba is, igaz, lehetőleg nem zárt térben. Ma már nem mindenki aggódik az esetleges megfertőződés miatt, ha be kell hoznia a postát. Ám legtöbbjük mégis határozottan állítja, hacsak nem lesz előbb hatékony kezelés, védőoltás, még legalább egy évet vár, majd azután megy csak sporteseményre, koncertre, vagy akár misére. Olyan szakember is akad, aki ma úgy véli, végérvényesen leszokik a kézfogásról, és soha senkit nem fog már öleléssel üdvözölni.

        Hirdetés

        A félezer szakember abba is beavatta az olvasókat, hogy húsz átlagosnak tartott tevékenységet mikor fog a magánéletében még ezen a nyáron, 3-12 hónapon belül, vagy legfeljebb egy év múlva, esetleg már soha (akadt ilyen fehér holló is!) a korábbiakhoz fogható könnyedséggel megtenni – feltéve, hogy a pandémia és a rá adott válaszok az általuk elvártak szerint zajlanak majd. A válaszokat úgy csoportosították, hogy mekkora azok aránya, akik az adott tevékenységet viszonylag könnyedén, hamar újrakezdenék, vagy kezdik is (1), mi az, amit csak középtávon (2), amit majd minimum 1 év múlva (3), és amit már talán soha (4).

        Az eredmények

        Körülményes óvintézkedések nélkül fogja behozni a postát már most nyáron (64%), 3-12 hónapot mindenképpen várna (16%), jó egy évet kivár (17%), és 3%-uk már soha nem hagy fel a borítékok aprólékos fertőtlenítésével.

        Nem sürgősségi esetben 60% már mostanában orvoshoz fordul, 29% még ez évben, 11%-uk legalább egy évet még vár. A kérdezettek kevesebb, mint 1 százaléka pedig inkább már soha (arra nem kérdeztek rá, ez esetben hogyan kívánja megoldani nem sürgősségi egészségügyi panaszát).

        Ami a lakhelytől kis távolságban zajló ottalvós programot illeti, az arányok itt – 56, 26, 18 százalék – a nyilatkozók kevesebb, mint 1%-a többé ilyet se vállalna.

        Meghökkentő lehet, hogy ugyanennyien örökre hátat fordítanak a fodrászatoknak – a többiek "bátorságát" jellemző arány: 41, 39, 19 százalék.

        Határozottan sokan állítják (21%), hogy több mint 1 évet biztosan kivárnak vacsorameghívás elfogadásával. 46% 3-12 hónapot várna, 32% már most nyáron menne, csaknem 1%-nak eszébe se jut.

        Hasonlóak az arányok a túrázás, barátokkal való piknikezés esetén – idén nyáron 31%, jövőre 41% menne. Egy évnél többet várna 27%, lemondana róla végleg csaknem 1%. A gyerekek táboroztatásánál 30, 55, 15, 1 százalék az adott arány.

        Feltűnőbb, hogy a közös légtérben végzett irodai munka egyharmadnyi kutatót (27%) vinne vissza a munkahelyére, a kérdezettek fele (54%) 3-12 hónapot várna, 18% egy évnél többet, és itt is vannak olyanok (1%), akik örökre home office-ban maradnának.

        Hasonlóan döntenének arról, hogy játszó programokra küldjék-e a gyerekeket (23, 47, 29. 1%).

        Ennél fontosabb, hogy tömegközlekedési eszközökre csak minden ötödik epidemiológus szállna fel most nyáron (20%), 41%-uk várna 3-12 hónapot, ugyanennyien több mint 1 évet, és 1 százalékuk végleg kerülné a tömegközlekedést.

        Ugyanez az arány (20, 41, 39 ill. kevesebb mint 1%) vonatkozik az idős rokon, ismerős meglátogatására.

        Minden ötödik ülne repülőre még a nyáron (20%), 44% nem sietné el (3-12 hónapig), 37% 1 évnél többet várna, mintegy 1%-uk végleg lemondana a repülésről.

        Az étterembe ülés hasonlóan vonzó-nem vonzó (16, 56, 28%). Egy százaléknyian mondták, a házon kívül étkezés többé nem lesz az ő műfajuk.

        Az edzőtermezést már 4% hagyná ki végleg, és magas azok aránya (42, 40%), akik több hónapot, illetve több mint 1 évet is várnának vele.

        Emeljük ki a tömeges rendezvények sorából az esküvőt, illetve a temetést. Hamarosan menne csaknem minden ötödik (17%), többen (41, illetve 42%) csak jóval később. 1%-nyi kisebbség a jövőben semmikor nem menne el egyikre sem.

        Ami a kezet rázást és az ölelést illeti: 14% nem várna vele sokáig, 39, 42% elég sokára élne csak a lehetőséggel, 6% vallja ma, hogy végleg leszokik róla. Hasonló arányban vállalnák, hogy nem közeli ismerőssel menjenek szórakozni (14, 42, 42). Egyáltalán nem vállalná az ilyen programot 2%. Pontosan ilyen a templomot felkeresők aránya (13 – 43 – 43 – 2%).

        A rutinszerű maszkviselést a szakembereknek mindössze 7 százaléka hagyná abba hamarosan, 40, illetve 52% csak jóval később, 1% pedig véglegesen fenntartaná magán a maszkot. Sport vagy színházi eseményre, koncertre csak 3%-uk menne még most nyáron, 32% csak 3-12 hónapon belül, 64% pedig 1 év eltelte után. A járványügyi szakemberek 1 százaléka nem akarja többet kitenni magát a tömegrendezvényekkel járó kockázatnak.

        Csak a védőoltás hozhat majd igazi változást

        A fentiek az 511 tagból álló epidemiológus, fertőzőbetegség szakértői csoport tagjainak magánvéleménye. Válaszaikat semmiképpen ne tekintsük iránymutatónak a lakosság számára. Elvégre döntéseik kialakításában szerepet játszhatnak életkörülményeik, kockázat-viselési magatartásuk, arra vonatkozó várakozásuk, hogy mikor lesz széleskörű tesztelés, precíz kontaktus-keresés, elégedettségére okot adóan hatékony kezelés, illetve mikortól érhető majd el a Covid-19 védőoltás. A felsoroltak fogják ugyanis végérvényesen meghatározni viselkedésüket, aminek keretét, időszerűségét úgyis az adott vírushelyzet adja majd meg. 

        Mégis, a szakemberek alaposan tanulmányozzák a Covid-19-re vonatkozó adatokat, a fertőzés terjedési dinamikáját, a kockázatbecsléseket. Valamennyien egybehangzóan továbbra is azt vallják, a szabadtéri, kiscsoportos programok biztonságosabbak, mint a beltéri, tömeges rendezvények, valamint, hogy a maszkviselés még jó hosszú ideig szükséges!

        „A friss levegő, a napfény, a társasági élet, a kapcsolatok, az egészséges tevékenység a mentális egészség, a lelki-szellemi jóllét szempontjából legalább annyira fontos, mint a fizikai, testi jó közérzetem. Ezért szabadtéri társas programokra fogom építeni a nyári szabadságomat”, állítja Anala Gossai, egy egészség-technológiai cég (Flatiron Health) tudósa.

        A New York Times összeállításában szereplő néhány szakember következetesen kitart amellett, teljesen visszafogja magát csaknem mind a 20 területen, amíg nem lesz széles körűen hozzáférhető vakcina. Jellemzőbb az a szándék, hogy a védőoltás elérhetőségéig csak a beltéri programoktól tekintenek el. „Bár utálok otthon dolgozni, mégis azt mondom, a lehető legveszélyesebb dolog a közös légterű irodákban való munkavégzés” állítja Sally Picciotto (University of California, Berkeley). Be is vallja, még legalább 1 évig nem megy vissza az irodába – a válaszadók között ő egyike a 18 százaléknyi otthonmaradónak.

        WEBBeteg.hu - Fazekas Erzsébet újságíró
        Forrás: New York Times - When 511 Epidemiologists Expect to Fly, Hug and Do 18 Other Everyday Activities Again

        Módosítva: 2020.06.15 20:35, Megjelenés: 2020.06.15 20:35
      • Cikkajánló

        COVID-19 - Új szigorítások

        COVID-19 - Új szigorítások

        portfolio.hu

        Hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét.

        Receptek a sorstársaknak

        Receptek a sorstársaknak

        Moharos Melinda, dietetikus

        Megjelent Arató Györgyi dietetikus Konyhanyelven a mellrákról c. könyve.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, tünetek esetén pedig mindenképp maradjon otthon!

        COVID-19: a második hullám meredeken emelkedő szakasza figyelhető meg

        A koronavírus-járvány második hullámának meredeken emelkedő szakasza figyelhető meg, ami miatt számítani kell a fertőzöttek számának további növekedésére - nyilatkozta az országos tisztifőorvos a közmédiának.

        Koronavírus - Az EU tovább szűkítette a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját

        Az Európai Unió a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felülvizsgálta és ismét szűkítette azon országok körét, amelyek állampolgárai korlátozásmentesen léphetnek be az Európai Unióba. Csütörtökön Kanada, Georgia és Tunézia került le a listáról.

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.