• Koronavírus-járvány: mikor térhetünk vissza a normális mindennapokhoz?

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        Mikor folytatja az életet ott, ahol abbahagyta? Úgy viselkedik-e ezután is, mint korábban? Ugyanolyan lesz-e számára megint minden? Visszaállhat-e a normális világ? - félezernyi járványügyi szakember avatta be személyes meglátásába (félelmeibe, döntéseibe) az olvasókat a New York Times munkatársainak válaszolva.

        Az újságírók mintegy húszféle hétköznapi tevékenységre vonatkozóan tettek fel kérdéseket. Többek között arról is szó esett, várhatóan mikor ülnek ismét repülőre, mennek étterembe, koncertre, vagy mikor ölelik meg, látogatják újra szeretteiket – szabadon, óvintézkedés-mentesen. A válaszok a járványügyi szakemberek személyes véleményét tükrözik az aktuális információk alapján, nem minősülnek orvosi tanácsnak vagy tudományos következtetésnek.

        A felkeresett 511 epidemiológus közül soknak, a koronavírus jelenléte ellenére, már nem okoz gondot, ha orvoshoz kell fordulnia. Bátran mennek kisebb társaságba is, igaz, lehetőleg nem zárt térben. Ma már nem mindenki aggódik az esetleges megfertőződés miatt, ha be kell hoznia a postát. Ám legtöbbjük mégis határozottan állítja, hacsak nem lesz előbb hatékony kezelés, védőoltás, még legalább egy évet vár, majd azután megy csak sporteseményre, koncertre, vagy akár misére. Olyan szakember is akad, aki ma úgy véli, végérvényesen leszokik a kézfogásról, és soha senkit nem fog már öleléssel üdvözölni.

        Hirdetés

        A félezer szakember abba is beavatta az olvasókat, hogy húsz átlagosnak tartott tevékenységet mikor fog a magánéletében még ezen a nyáron, 3-12 hónapon belül, vagy legfeljebb egy év múlva, esetleg már soha (akadt ilyen fehér holló is!) a korábbiakhoz fogható könnyedséggel megtenni – feltéve, hogy a pandémia és a rá adott válaszok az általuk elvártak szerint zajlanak majd. A válaszokat úgy csoportosították, hogy mekkora azok aránya, akik az adott tevékenységet viszonylag könnyedén, hamar újrakezdenék, vagy kezdik is (1), mi az, amit csak középtávon (2), amit majd minimum 1 év múlva (3), és amit már talán soha (4).

        Az eredmények

        Körülményes óvintézkedések nélkül fogja behozni a postát már most nyáron (64%), 3-12 hónapot mindenképpen várna (16%), jó egy évet kivár (17%), és 3%-uk már soha nem hagy fel a borítékok aprólékos fertőtlenítésével.

        Nem sürgősségi esetben 60% már mostanában orvoshoz fordul, 29% még ez évben, 11%-uk legalább egy évet még vár. A kérdezettek kevesebb, mint 1 százaléka pedig inkább már soha (arra nem kérdeztek rá, ez esetben hogyan kívánja megoldani nem sürgősségi egészségügyi panaszát).

        Ami a lakhelytől kis távolságban zajló ottalvós programot illeti, az arányok itt – 56, 26, 18 százalék – a nyilatkozók kevesebb, mint 1%-a többé ilyet se vállalna.

        Meghökkentő lehet, hogy ugyanennyien örökre hátat fordítanak a fodrászatoknak – a többiek "bátorságát" jellemző arány: 41, 39, 19 százalék.

        Határozottan sokan állítják (21%), hogy több mint 1 évet biztosan kivárnak vacsorameghívás elfogadásával. 46% 3-12 hónapot várna, 32% már most nyáron menne, csaknem 1%-nak eszébe se jut.

        Hasonlóak az arányok a túrázás, barátokkal való piknikezés esetén – idén nyáron 31%, jövőre 41% menne. Egy évnél többet várna 27%, lemondana róla végleg csaknem 1%. A gyerekek táboroztatásánál 30, 55, 15, 1 százalék az adott arány.

        Feltűnőbb, hogy a közös légtérben végzett irodai munka egyharmadnyi kutatót (27%) vinne vissza a munkahelyére, a kérdezettek fele (54%) 3-12 hónapot várna, 18% egy évnél többet, és itt is vannak olyanok (1%), akik örökre home office-ban maradnának.

        Hasonlóan döntenének arról, hogy játszó programokra küldjék-e a gyerekeket (23, 47, 29. 1%).

        Ennél fontosabb, hogy tömegközlekedési eszközökre csak minden ötödik epidemiológus szállna fel most nyáron (20%), 41%-uk várna 3-12 hónapot, ugyanennyien több mint 1 évet, és 1 százalékuk végleg kerülné a tömegközlekedést.

        Ugyanez az arány (20, 41, 39 ill. kevesebb mint 1%) vonatkozik az idős rokon, ismerős meglátogatására.

        Minden ötödik ülne repülőre még a nyáron (20%), 44% nem sietné el (3-12 hónapig), 37% 1 évnél többet várna, mintegy 1%-uk végleg lemondana a repülésről.

        Az étterembe ülés hasonlóan vonzó-nem vonzó (16, 56, 28%). Egy százaléknyian mondták, a házon kívül étkezés többé nem lesz az ő műfajuk.

        Az edzőtermezést már 4% hagyná ki végleg, és magas azok aránya (42, 40%), akik több hónapot, illetve több mint 1 évet is várnának vele.

        Emeljük ki a tömeges rendezvények sorából az esküvőt, illetve a temetést. Hamarosan menne csaknem minden ötödik (17%), többen (41, illetve 42%) csak jóval később. 1%-nyi kisebbség a jövőben semmikor nem menne el egyikre sem.

        Ami a kezet rázást és az ölelést illeti: 14% nem várna vele sokáig, 39, 42% elég sokára élne csak a lehetőséggel, 6% vallja ma, hogy végleg leszokik róla. Hasonló arányban vállalnák, hogy nem közeli ismerőssel menjenek szórakozni (14, 42, 42). Egyáltalán nem vállalná az ilyen programot 2%. Pontosan ilyen a templomot felkeresők aránya (13 – 43 – 43 – 2%).

        A rutinszerű maszkviselést a szakembereknek mindössze 7 százaléka hagyná abba hamarosan, 40, illetve 52% csak jóval később, 1% pedig véglegesen fenntartaná magán a maszkot. Sport vagy színházi eseményre, koncertre csak 3%-uk menne még most nyáron, 32% csak 3-12 hónapon belül, 64% pedig 1 év eltelte után. A járványügyi szakemberek 1 százaléka nem akarja többet kitenni magát a tömegrendezvényekkel járó kockázatnak.

        Csak a védőoltás hozhat majd igazi változást

        A fentiek az 511 tagból álló epidemiológus, fertőzőbetegség szakértői csoport tagjainak magánvéleménye. Válaszaikat semmiképpen ne tekintsük iránymutatónak a lakosság számára. Elvégre döntéseik kialakításában szerepet játszhatnak életkörülményeik, kockázat-viselési magatartásuk, arra vonatkozó várakozásuk, hogy mikor lesz széleskörű tesztelés, precíz kontaktus-keresés, elégedettségére okot adóan hatékony kezelés, illetve mikortól érhető majd el a Covid-19 védőoltás. A felsoroltak fogják ugyanis végérvényesen meghatározni viselkedésüket, aminek keretét, időszerűségét úgyis az adott vírushelyzet adja majd meg. 

        Mégis, a szakemberek alaposan tanulmányozzák a Covid-19-re vonatkozó adatokat, a fertőzés terjedési dinamikáját, a kockázatbecsléseket. Valamennyien egybehangzóan továbbra is azt vallják, a szabadtéri, kiscsoportos programok biztonságosabbak, mint a beltéri, tömeges rendezvények, valamint, hogy a maszkviselés még jó hosszú ideig szükséges!

        „A friss levegő, a napfény, a társasági élet, a kapcsolatok, az egészséges tevékenység a mentális egészség, a lelki-szellemi jóllét szempontjából legalább annyira fontos, mint a fizikai, testi jó közérzetem. Ezért szabadtéri társas programokra fogom építeni a nyári szabadságomat”, állítja Anala Gossai, egy egészség-technológiai cég (Flatiron Health) tudósa.

        A New York Times összeállításában szereplő néhány szakember következetesen kitart amellett, teljesen visszafogja magát csaknem mind a 20 területen, amíg nem lesz széles körűen hozzáférhető vakcina. Jellemzőbb az a szándék, hogy a védőoltás elérhetőségéig csak a beltéri programoktól tekintenek el. „Bár utálok otthon dolgozni, mégis azt mondom, a lehető legveszélyesebb dolog a közös légterű irodákban való munkavégzés” állítja Sally Picciotto (University of California, Berkeley). Be is vallja, még legalább 1 évig nem megy vissza az irodába – a válaszadók között ő egyike a 18 százaléknyi otthonmaradónak.

        WEBBeteg.hu - Fazekas Erzsébet újságíró
        Forrás: New York Times - When 511 Epidemiologists Expect to Fly, Hug and Do 18 Other Everyday Activities Again

        Módosítva: 2020.06.15 20:35, Megjelenés: 2020.06.15 20:35
      • Cikkajánló

        SARS-CoV-2 koronavírus

        SARS-CoV-2 koronavírus

        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Az új típusú koronavírus képes terjedni a levegőben is, ezt bizonyítékok támasztják alá.

        Hőség és terhesség

        Hőség és terhesség

        Balogh Mária, újságíró

        Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a kismamáknak nyáron? Hasznos tanácsok.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Ritka betegségek, gyakori gondok a járvány idején

        Egy járvány során sokszor az olyan, egyébként is sérülékeny betegcsoportok kerülhetnek még rosszabb helyzetbe, mint a ritka betegséggel élők. A RIROSZ segített, ahol tudott, igyekezett felhívni a problémára a figyelmet, végül pedig felmérte a tapasztalatokat. Az Európai Ritka Barométer felmérés előzetes magyar adatai alapján az érintettek elsöprő többsége találkozott egyes kezelések, vizsgálatok elmaradásával vagy elhalasztásával.

        3 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma

        Mindössze 3 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4145 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

        Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.