A svéd modell ára

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

Jóval halálosabbnak bizonyult a járvány egy adott szakasza Svédországban, mint a vele szomszédos államokban, olvasható a New York Times egyik elemzésében. Igaz, teszik hozzá a szerzők, a következmények összképe mégis kedvezőbb lehet itt, mint a szigorú lezárásokat bevezető sok más országban.

Március végére csaknem minden európai országban bezártak az iskolák, boltok, üzemek, korlátozták az utazást, és az állampolgárokat arra kérték, illetve utasították, hogy maradjanak otthon. Mindeközben itt egy ország, amely különvéleményt megfogalmazva a nyitva maradás mellett döntött.

Svédország megúszta ugyan, hogy az olaszokat, spanyolokat, briteket sújtó pusztító mértékű kitöréshez hasonló legyen náluk a járvány, halálozási adataik mégis igen nagy növekedést mutatnak. Stockholmban, ahol a vírus átgázolt a menekültek közösségein, április folyamán a szokásos elhalálozásnak több mint kétszeresét jegyezték fel. Ez a mérték messze nagyobb az egyes amerikai városokban (Boston, Chicago) tapasztaltaknál, és közelít a Párizsban előfordulthoz.

Összességében Svédországban csaknem 30%-kal több haláleset történt a járvány során, mint amennyi több évre visszamenően volt átlagos az év ezen szakaszában. Ez a növekedés ahhoz hasonló, mint ami az USA-ban, és messze nagyobb, mint ami a szomszédos országokban fordult elő.

Skandinávia minden államában igen magas színvonalú a közegészségügyi és szociális ellátórendszer, a népesség minden rétegéhez tartozó polgár közel azonos módon fér hozzá az orvosi szolgáltatáshoz. „A járvány fejleményeit illetően az összehasonlítás mégsem kedvező Svédországra, a térség legnagyobb államára nézve. Bár vitathatatlanul kiváló az egészségügyi rendszere, nincs rá magyarázat, hogy miért teljesített rosszabbul, mint Norvégia, Dánia vagy Finnország” - mondja Andrew Noymer demográfus (University of California, Irvine).

Minthogy nincs két teljesen egyforma ország, az összehasonlítások szükségképpen pontatlanok. Nem csak a kormányzati intézkedések játszanak szerepet egy járvány kimenetelében. A politikai döntések mellett a szerencse, az utazási szokások, az egyének viselkedése, életstílusa, hozzáállása (és ki tudja, esetleg még milyen egyéb föl nem tárt tényezők) is befolyásolják a járvány lefutását.

A svéd hatóságok, amikor azt a megoldást választották, hogy nem vezetnek be országszerte érvényes lezárást, otthonmaradást, abban bíztak, hogy a lakosság, az egyének majd megtesznek minden módjukban állót a személyes biztonságuk megőrzése érdekében. Az iskolák, éttermek, edzőtermek, bárok nyitva maradtak, azzal az elvárással, kéréssel, figyelmeztetéssel (ki-ki vérmérséklete szerint kommunikált), hogy mindenki tartson távolságot a társas érintkezésben. Az összejövetelek létszámát 50 főben korlátozták. És nagy meglepetésre, nem következett be az erősen vizionált legrosszabb forgatókönyv két hónappal később.

Sokan mégis negatív eredményről beszélnek: a Covid-19 halál aránytalanul egyenlőtlenül szedte áldozatait Svédországban. Túl nagy számban érte az idősebbeket, közülük is főként az otthonokban élőket – pontosan úgy, ahogyan más országokban. A kórházak ugyanakkor nem lettek túlterheltek.

Friss adatok Aktuális járványügyi adatok országonként (Johns Hopkins University)

Egyelőre magas a halálozási többlet

Valójában, akárcsak a világ többi részén, Svédországban is hónapokba, sőt évekbe telhet, mire kirajzolódik a halálozások valódi, teljes adatsora. „Stockholmban, a legnagyobb népességű városban jóval magasabb a halálozás, mint amennyi egy-egy átlagos évben szokott lenni. De egyelőre nincs végleges kép. Meg kell várni, míg kiderül, pontosan mi történt. Igencsak más lesz majd a helyzet megítélése, ha a következő hat hónap folyamán továbbra is kiugróan magas halálozási adatok jelennek meg, illetve akkor, ha pár héten belül minden visszatér a megszokott keretek közé, a normális szintre” – mondta Martin Kolk népességstatisztikus (demográfus, Stockholm University).

Amerikaiak is mérték a pandémia hatását Svédországban, összehasonlítva a jelen, a közelmúlt hónapok teljes emberveszteségét az elmúlt évek átlagával.

  • Március közepe és május eleje között Svédországban 27%-os halálozási többlet volt.
  • Nagy Britanniában 67%,
  • Spanyolországban 60,
  • Belgiumban, Hollandiában 50-50,
  • Olaszországban 49%,
  • Franciaországban 44%.
  • Németországban mindössze 6 százalékban nőtt az elhunytak száma az előző évek azonos időszakának átlagához képest,
  • Norvégiában pedig nem mutat növekedést a statisztika.

A teljes számban a Covid-19 halottak mellett azok is benne vannak, akik más miatt vesztették életüket – ide sorolták azokat is, akiket nem lehetett kezelésbe vonni, illetve akik maguk döntöttek úgy, hogy nem fordulnak orvoshoz. Nincs tökéletes mérés, mégis, a halottak számának növekedése a legtökéletesebben tükrözi a pandémia árát, vallja a demográfus.

A svéd járványügyi szakemberek védték ugyan stratégiájukat, de azt elismerték, az időseket nem sikerült megóvniuk.

Eltérő kulturális és egészségügyi háttér

A svéd hatóságoknak az volt elsődleges céljuk, hogy úgy tartsák a lehetőség szerinti legalacsonyabb szinten a vírus, a fertőzés terjedését, hogy ehhez ne kelljen mindent lezárni. „Ha egyszer belefut az ember a lezárásba, nem könnyű kikeveredni belőle. Nehéz döntések sora követi: mikor nyissunk ki, milyen ütemezésben, mértékben” – fogalmazott Anders Tegnell járványügyi vezető (svéd állami epidemiológus, országos tisztifőorvos).

Ahelyett, hogy szigorú tilalmakat vezettek volna be, a járványügyesek azt vallották, meg lehet bízni a svédek józan mérlegelésében, abban, hogy elfogadják, kevesebbszer mennek nyilvános helyekre, szórakozni, s betartják a higiéniai ajánlásokat (előírásokat). Ez be is jött, ebben igazuk lett. Ki lehet jelenteni, hogy úgy összességében, a svédek csak annyira jártak étterembe, boltokba, sportpályákra – már amennyire ezt a Google mobilitást figyelő adataiból ki lehet olvasni –, mint a szomszédos országok lakói.

Azonban jó okunk van azt feltételezni, hogy ezt a svéd modellt nem lehetne bárhol másutt alkalmazni. Nem működne. Svédország egész területén alacsony a népsűrűség, és nagyon sok az egyszemélyes háztartás. Ezek a tényezők, mellesleg a többi skandináv szomszédhoz hasonlóan, elkülönítik e térséget a többi nyugat-európai államtól. Olaszországban a vírus sokgenerációs családokra csapott le, és ott könnyedén terjedt a fiatalokról az idősebb nemzedékekre. És bár Svédország, a nyugat-európaiakkal összehasonlítva, nem egy kifejezetten fiatal ország, ráadásul itt magas a várható élettartam, de kevés a lakosságban az olyan krónikus betegség (például diabétesz, elhízás), amely kórok még inkább halálos fenyegetettséget jelentenek a SARS-CoV2 fertőzés esetén.

Korai még mérleget vonni

Meglepő, hogy a svéd gazdaság a teljes lezárás elkerülése ellenére se maradt érintetlen. A jelenleg hozzáférhető (előzetes) adatok azt mutatják, Svédországot, szomszédaihoz hasonlóan, érték negatív gazdasági hatások. A központi bank (Swedish Central Bank) előrejelzése szerint az ország GDP-je 7-10 százalékkal fog zsugorodni idén, hasonló mértékű becslések jelennek meg Európa többi államában is. (Az Európai Bizottság előrevetítése szerint az EU gazdasága 7,5 százalékkal esik vissza.)

A fenti kép még módosulhat, de Svédország magas halálos veszteségaránya figyelmeztetés másoknak is, mondják a demográfusok. Andrew Noymer úgy véli: „A svéd mintát majd a verseny zárultakor, a célvonalon fogják tudni helyesen megítélni. A modell hatalmas kockázatot rejt, a következmények pedig emberéletekben mérendők!

Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró, WEBBeteg.hu
Forrás: Lauren Leatherby és Allison McCann, New York Times

Ez a cikk is érdekelheti

Módosítva: 2020.05.24 09:21, Megjelenés: 2020.05.24 09:21
Címkék: Koronavírus
Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

A maszk és a távolságtartás...

A maszk és a távolságtartás csökkenti megfertőződés esélyét és azt is, hogy a fertőzést továbbadjuk - mondta Kacskovics Imre immunológus, az...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

Koronavírus-fertőzöttek számának...

Az ismert, adott napon fennálló COVID-19-fertőzéses esetek számának időbeli alakulása és megyék szerinti eloszlása Magyarországon. Oldalunk naponta...

A koronavírus pszichológiai hatásai...

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és...

Koronavírus után - ezek a...

Szerencsére sokan meggyógyulnak a COVID-ból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.