• A svéd modell ára

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        Jóval halálosabbnak bizonyult a járvány egy adott szakasza Svédországban, mint a vele szomszédos államokban, olvasható a New York Times egyik elemzésében. Igaz, teszik hozzá a szerzők, a következmények összképe mégis kedvezőbb lehet itt, mint a szigorú lezárásokat bevezető sok más országban.

        Március végére csaknem minden európai országban bezártak az iskolák, boltok, üzemek, korlátozták az utazást, és az állampolgárokat arra kérték, illetve utasították, hogy maradjanak otthon. Mindeközben itt egy ország, amely különvéleményt megfogalmazva a nyitva maradás mellett döntött.

        Svédország megúszta ugyan, hogy az olaszokat, spanyolokat, briteket sújtó pusztító mértékű kitöréshez hasonló legyen náluk a járvány, halálozási adataik mégis igen nagy növekedést mutatnak. Stockholmban, ahol a vírus átgázolt a menekültek közösségein, április folyamán a szokásos elhalálozásnak több mint kétszeresét jegyezték fel. Ez a mérték messze nagyobb az egyes amerikai városokban (Boston, Chicago) tapasztaltaknál, és közelít a Párizsban előfordulthoz.

        Összességében Svédországban csaknem 30%-kal több haláleset történt a járvány során, mint amennyi több évre visszamenően volt átlagos az év ezen szakaszában. Ez a növekedés ahhoz hasonló, mint ami az USA-ban, és messze nagyobb, mint ami a szomszédos országokban fordult elő.

        Hirdetés

        Skandinávia minden államában igen magas színvonalú a közegészségügyi és szociális ellátórendszer, a népesség minden rétegéhez tartozó polgár közel azonos módon fér hozzá az orvosi szolgáltatáshoz. „A járvány fejleményeit illetően az összehasonlítás mégsem kedvező Svédországra, a térség legnagyobb államára nézve. Bár vitathatatlanul kiváló az egészségügyi rendszere, nincs rá magyarázat, hogy miért teljesített rosszabbul, mint Norvégia, Dánia vagy Finnország” - mondja Andrew Noymer demográfus (University of California, Irvine).

        Minthogy nincs két teljesen egyforma ország, az összehasonlítások szükségképpen pontatlanok. Nem csak a kormányzati intézkedések játszanak szerepet egy járvány kimenetelében. A politikai döntések mellett a szerencse, az utazási szokások, az egyének viselkedése, életstílusa, hozzáállása (és ki tudja, esetleg még milyen egyéb föl nem tárt tényezők) is befolyásolják a járvány lefutását.

        A svéd hatóságok, amikor azt a megoldást választották, hogy nem vezetnek be országszerte érvényes lezárást, otthonmaradást, abban bíztak, hogy a lakosság, az egyének majd megtesznek minden módjukban állót a személyes biztonságuk megőrzése érdekében. Az iskolák, éttermek, edzőtermek, bárok nyitva maradtak, azzal az elvárással, kéréssel, figyelmeztetéssel (ki-ki vérmérséklete szerint kommunikált), hogy mindenki tartson távolságot a társas érintkezésben. Az összejövetelek létszámát 50 főben korlátozták. És nagy meglepetésre, nem következett be az erősen vizionált legrosszabb forgatókönyv két hónappal később.

        Sokan mégis negatív eredményről beszélnek: a Covid-19 halál aránytalanul egyenlőtlenül szedte áldozatait Svédországban. Túl nagy számban érte az idősebbeket, közülük is főként az otthonokban élőket – pontosan úgy, ahogyan más országokban. A kórházak ugyanakkor nem lettek túlterheltek.

        Friss adatok Aktuális járványügyi adatok országonként (Johns Hopkins University)

        Egyelőre magas a halálozási többlet

        Valójában, akárcsak a világ többi részén, Svédországban is hónapokba, sőt évekbe telhet, mire kirajzolódik a halálozások valódi, teljes adatsora. „Stockholmban, a legnagyobb népességű városban jóval magasabb a halálozás, mint amennyi egy-egy átlagos évben szokott lenni. De egyelőre nincs végleges kép. Meg kell várni, míg kiderül, pontosan mi történt. Igencsak más lesz majd a helyzet megítélése, ha a következő hat hónap folyamán továbbra is kiugróan magas halálozási adatok jelennek meg, illetve akkor, ha pár héten belül minden visszatér a megszokott keretek közé, a normális szintre” – mondta Martin Kolk népességstatisztikus (demográfus, Stockholm University). 

        Amerikaiak is mérték a pandémia hatását Svédországban, összehasonlítva a jelen, a közelmúlt hónapok teljes emberveszteségét az elmúlt évek átlagával.

        • Március közepe és május eleje között Svédországban 27%-os halálozási többlet volt.
        • Nagy Britanniában 67%,
        • Spanyolországban 60, 
        • Belgiumban, Hollandiában 50-50,
        • Olaszországban 49%,
        • Franciaországban 44%.
        • Németországban mindössze 6 százalékban nőtt az elhunytak száma az előző évek azonos időszakának átlagához képest,
        • Norvégiában pedig nem mutat növekedést a statisztika.

        A teljes számban a Covid-19 halottak mellett azok is benne vannak, akik más miatt vesztették életüket – ide sorolták azokat is, akiket nem lehetett kezelésbe vonni, illetve akik maguk döntöttek úgy, hogy nem fordulnak orvoshoz. Nincs tökéletes mérés, mégis, a halottak számának növekedése a legtökéletesebben tükrözi a pandémia árát, vallja a demográfus.

        A svéd járványügyi szakemberek védték ugyan stratégiájukat, de azt elismerték, az időseket nem sikerült megóvniuk.

        Eltérő kulturális és egészségügyi háttér

        A svéd hatóságoknak az volt elsődleges céljuk, hogy úgy tartsák a lehetőség szerinti legalacsonyabb szinten a vírus, a fertőzés terjedését, hogy ehhez ne kelljen mindent lezárni. „Ha egyszer belefut az ember a lezárásba, nem könnyű kikeveredni belőle. Nehéz döntések sora követi: mikor nyissunk ki, milyen ütemezésben, mértékben” – fogalmazott Anders Tegnell járványügyi vezető (svéd állami epidemiológus, országos tisztifőorvos).

        Ahelyett, hogy szigorú tilalmakat vezettek volna be, a járványügyesek azt vallották, meg lehet bízni a svédek józan mérlegelésében, abban, hogy elfogadják, kevesebbszer mennek nyilvános helyekre, szórakozni, s betartják a higiéniai ajánlásokat (előírásokat). Ez be is jött, ebben igazuk lett. Ki lehet jelenteni, hogy úgy összességében, a svédek csak annyira jártak étterembe, boltokba, sportpályákra – már amennyire ezt a Google mobilitást figyelő adataiból ki lehet olvasni –, mint a szomszédos országok lakói.

        Azonban jó okunk van azt feltételezni, hogy ezt a svéd modellt nem lehetne bárhol másutt alkalmazni. Nem működne. Svédország egész területén alacsony a népsűrűség, és nagyon sok az egyszemélyes háztartás. Ezek a tényezők, mellesleg a többi skandináv szomszédhoz hasonlóan, elkülönítik e térséget a többi nyugat-európai államtól. Olaszországban a vírus sokgenerációs családokra csapott le, és ott könnyedén terjedt a fiatalokról az idősebb nemzedékekre. És bár Svédország, a nyugat-európaiakkal összehasonlítva, nem egy kifejezetten fiatal ország, ráadásul itt magas a várható élettartam, de kevés a lakosságban az olyan krónikus betegség (például diabétesz, elhízás), amely kórok még inkább halálos fenyegetettséget jelentenek a SARS-CoV2 fertőzés esetén.

        Korai még mérleget vonni

        Meglepő, hogy a svéd gazdaság a teljes lezárás elkerülése ellenére se maradt érintetlen. A jelenleg hozzáférhető (előzetes) adatok azt mutatják, Svédországot, szomszédaihoz hasonlóan, érték negatív gazdasági hatások. A központi bank (Swedish Central Bank) előrejelzése szerint az ország GDP-je 7-10 százalékkal fog zsugorodni idén, hasonló mértékű becslések jelennek meg Európa többi államában is. (Az Európai Bizottság előrevetítése szerint az EU gazdasága 7,5 százalékkal esik vissza.)

        A fenti kép még módosulhat, de Svédország magas halálos veszteségaránya figyelmeztetés másoknak is, mondják a demográfusok. Andrew Noymer úgy véli: „A svéd mintát majd a verseny zárultakor, a célvonalon fogják tudni helyesen megítélni. A modell hatalmas kockázatot rejt, a következmények pedig emberéletekben mérendők!

        Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró, WEBBeteg.hu
        Forrás: Lauren Leatherby és Allison McCann, New York Times

        Ez a cikk is érdekelheti

        Módosítva: 2020.05.24 09:21, Megjelenés: 2020.05.24 09:21
        Címkék: Koronavírus,
      • Cikkajánló

        SARS-CoV-2 koronavírus

        SARS-CoV-2 koronavírus

        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Az új típusú koronavírus képes terjedni a levegőben is, ezt bizonyítékok támasztják alá.

        Elsősegély

        Elsősegély

        T. A., újságíró

        Veszélyek a vízparton és a vízben. Elsősegély és segítségkérés!

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Hat fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma

        Hat újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4172 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        68 napig volt lélegeztetőgépen a koronavírusos beteg

        Ma már halott lennék, ha a Föld más részén ér utol a vírus. Az életben tartó gépemet 30 nap után biztos lekapcsolták volna - mondja a 42 éves skót pilóta, még kórházi ágyában. Stephen Cameron 68 napig volt lélegeztetőgépen. Cameront azonban nem az Egyesült Királyságban ápolták, hanem családjától, barátaitól több ezer km távolságban, Saigonban.

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 első tünetei

        A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek gyakoriságában azonban megfigyelhetőek kisebb-nagyobb eltérések, amely alapján diagnosztizálni nem, de valószínűsíteni lehet a betegséget.

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.