• Hogyan érhet véget az új koronavírus-járvány?

        Szerző: WEBBeteg - F. Zs., fordító, Lektorálta: Dr. Puskás Erika

        Az új koronavírussal kapcsolatban még mindig sok a találgatás. Vajon hogyan érhet véget a járvány? Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ keresni.

        Teljes felszámolás?

        A SARS járvány véget ért, annak ellenére, hogy több országot elért. A kormányzatok gyors és szigorú intézkedései az esetek számát nullára csökkentették. Amikor a vírussal fertőzött utolsó személy is meggyógyult, bejelentették, hogy a SARS vírus felszámoltnak volt tekinthető (a vírus jelenétének megvan a lehetősége, de nem terjedt tovább).

        A SARS vírus fertőzőképessége közel hasonló a SARS-CoV-2-éhez, de a SARS esetében a halálos végkimenetel esélye kétségtelenül magasabb. Viszont nem volt képes enyhe vagy tünetmentes esetekben rejtőzködni, szemben a SARS-CoV-2-vel.

        Ha a világ két hónappal ezelőtt együtt cselekedett volna, akkor a COVID-19 teljes felszámolása egy reális lehetőség lehetett volna. Ma már ez nagyon nehéznek tűnik. Felütheti a fejét Afrika távolabbi vidéki településein, akár 300 km-es távolságra a legközelebbi kórháztól és távol a lehetséges kormányzati beavatkozásoktól.

        Hirdetés

        A „nyájimmunitás” stratégiája

        Történelmi szempontból a jelentősebb járványok (gondoljunk a pestisre avagy a fekete halálra) fertőztek és fertőztek mindaddig, amíg a nyájimmunitás ki nem alakult. Ha a világ fele már találkozott volna vele és felépült volna a COVID-19 megbetegedésből, akkor a vírus nehezen lenne képes terjedni, mivel ugyanolyan gyakorisággal találkozna egy immunis beteggel, mint egy sebezhetővel. Ez annak a modellnek az alapján történne, mely alapján végezetül a COVID-19 a világ 70%-át fertőzné meg. (Vegyük figyelembe, hogy ezek a modellek általában azt feltételezik, hogy visszalépünk és egyáltalán nem teszünk semmit, ami a lehető legrosszabb eset.)

        Nem kérdéses, hogy a nyájimmunitás működne. Elvégre is a fekete halál esetén is működött. Azonban, míg odáig jutnánk, milliók életébe kerülne, kórházaink biztosan túlterhelődnének, ráadásul valószínűleg egy éven belül elérhető lesz a védőoltás.

        Ez is érdekelheti Önt! 62 vakcinajelölt készül az új koronavírus ellen


         

        Reménykedjünk, hogy nyáron véget ér a járvány

        Ez bizonyos körökben népszerűvé vált. Az influenza szezonális, tehát lehet, hogy a COVID-19 is az lesz? Nem reménykedhetünk ebben?

        Két probléma van ezzel. Az első földrajzi. Amikor az északi féltekén nyár van, akkor a déli féltekén tél. Tételezzük fel, hogy Európában vagy az USA-ban élünk. Még ha nem is vesszük számításba az Egyenlítő alatti térségekben élőket, előfordulhat náluk a járvány a téli időszak alatt (amikor nálunk nyár van), és elkerülhetetlen, hogy néhány vírushordozó visszarepüljön az északi féltekére szeptember környékén, és akkor újra szembe kell néznünk a vírussal. Ebben az évben januárban könnyű volt utazási tilalmat bevezetni Kínára vonatkozóan, illetve februárban néhány más országokra vonatkozóan. De mit fogunk csinálni ősszel? Vezessünk be utazási korlátozásokat a teljes déli féltekére vonatkozóan? Vezessünk be utazási korlátozásokat a világ többi részére vonatkozóan két hónappal később, ha az egész világon elterjed a vírus? Egészen a következő nyárig még mindig túl kell élnünk.

        A másik probléma sokkal összetettebb és az R0-hoz kapcsolódik. A R0 egy epidemiológiai mértékegység, mely a fertőző ágens terjedési képességét, ezáltal a fertőzőképességének mértékét írja le. Szezonális influenza esetén az R0 értéke 1,1 és 1,5 közöttire tehető, mely exponenciális terjedést eredményez. Ahhoz, hogy az R0 értékét 1 alá szorítsuk influenza esetén, nem szükséges erőteljes lépéseket tenni, és ennek köszönhető a szezonális aktivitás. A COVID-19 R0 értéke azonban 2 és 3 közötti. A COVID-19 R0 értékének csökkentésére van lehetőség, de így is 1 feletti értéken fog maradni. Mivel értéke csökken, de továbbra is meghaladja az 1-et, így a terjedése lassulni fog, de megmarad a napsütés ellenére is.

        Fokozott megfigyelés és a fertőzöttek kontaktjainak felkutatása lehet az átmenet a védőoltásig

        Úgy gondolom, hogy jelenleg sok fejlett ország reménykedik ebben. Valahogy így működik: hirdessünk ki országos vészhelyzetet, hogy az esetszámokat csökkentsük, nyerjünk időt és hívjuk fel a figyelmet a szociális távolságtartásra és a kézhigiéniára. Helyezzünk ki „drive-through” autós tesztállomásokat minden nagyobb városban (Korea). Fogadjunk el olyan törvényjavaslatot, ami kimondja, hogy minden tüdőgyulladással kórházban kezelt beteget tesztelni kell COVID-19-re (Szingapúr). És mozgósítsuk járványügyi szakemberek csoportjait, lehetőleg százait, hogy lendüljenek akcióba, amint megszüntetjük a korlátozásokat.

        Jelenleg ezzel a rendszerrel garantálható, hogy megfoghatók a járványkitörések, mielőtt azok túl nagy mértéket öltenének. A COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegek 20%-a szorul kórházi ellátásra, így még ha csak a kórházba kerülő személyeket és 30 legközelebbi kontaktjukat teszteljük, akkor is megfogható a járvány. Amikor egy eset azonosításra kerül, vessük be a járványügyi szakembereket, azonosítsuk minden egyes beteg 30 legközelebbi kontaktját, helyezzük őket hatósági karanténba két hétre és teszteljük mindegyiküket. Ha bármelyikük tesztje pozitívnak bizonyul, ismételjük meg a folyamatot újra azzal, hogy a pozitív tesztet adó kontakt esetén is azonosítsunk újabb 30 személyt.

        A kontaktok felkutatásának ezen folyamata egy célzott korlátozó intézkedés. A teljes ország lezárása helyett körülbelül 30 főből álló kisebb közösségek kerülnek elszigetelésre. Kínában arra a következtetésre jutottak, hogy a vírus terjedésének 85%-a családokban összpontosult. Ha megfelelően nagyra vesszük a „kerítőhálót”, azaz nagyjából 30 főben határozzuk meg ezt a számot, akkor megállítható a teljes terjedés akár 95%-a. Szingapúrban napi három telefonhívással ellenőrzik azt, akinek hatósági karantén miatt az otthonában kell tartózkodnia, és ha valaki a szabályok ellenére kimozdul, az GPS nyomkövető karperecet kap.

        Időnként előfordul, hogy valaki átcsúszik a kontaktfelkutatáson (vagy másik országból érkezik) és így találkozunk egy-egy újabb járványkitöréssel, de ha ez történne, majd újra meg tudjuk fogni a járványt. Kína széles körben alkalmazta ezt a folyamatot Vuhanban, 1 800 ilyen 5 vagy ennél több fős kontaktfelderítő csoportot mozgósítva.

        Ideális esetben mindezt anélkül tehetnénk, hogy kihirdetnénk az országos vészhelyzetet és bezárnánk az ország minden éttermét hetekre. A világ számos országának volt ideje felkészülni a járványra, azonban mégsem tette meg. Most ennek az árát fizetjük meg.

        Folytassuk ezt egy éven keresztül, és akkorra készen lesz a védőoltás. Így megszerezhető a nyájimmunitás anélkül, hogy a lakosság 2%-át feláldoznánk, és az élet mehet tovább, mintha mi sem történt volna.

        Olvasson tovább! Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        WEBBeteg
        Forrás: F. Zs., fordító; When will the COVID-19 virus end? (quora.com) Scott Hsieh, Ph.D., Associate Research Consultant, Mayo Clinic
        Lektorálta: Dr. Puskás Erika

        Módosítva: 2020.04.21 14:35, Megjelenés: 0000.00.00 00:00
      • Cikkajánló

        COVID-19 - Új szigorítások

        COVID-19 - Új szigorítások

        portfolio.hu

        Hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét.

        Receptek a sorstársaknak

        Receptek a sorstársaknak

        Moharos Melinda, dietetikus

        Megjelent Arató Györgyi dietetikus Konyhanyelven a mellrákról c. könyve.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, tünetek esetén pedig mindenképp maradjon otthon!

        Az influenza elleni mindkét védőoltás biztonságos

        Egyaránt hatékony és biztonságos a három-, illetve a négykomponensű influenza elleni védőoltás - mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján szerdán.

        Koronavírus - 1423 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 48 krónikus beteg

        1423 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 50 180 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.