Daganatok, amelyek a gyermekekre leselkednek

A rosszindulatú rákos elváltozások gyermekkorban viszonylag ritkák, évente 250-300 új esetet diagnosztizálnak hazánkban, azonban nem szabad félvállról venni, ugyanis a balesetek után a daganatos megbetegedések a leggyakoribb halálokok a fiatalkorúaknál. Az 1 és 4 év közöttieknél a legtöbb a rosszindulatú elváltozás.

Daganat típusok szerint a teljes lakosságot tekintve a fő halálokok a tüdőrák (100 000 lakosra 78 eset), a vastagbélrák (100 000 lakosra 50) és az emlőrák (100 000 lakosra 23). Bár a 2011 és 2021 közötti időszakban Magyarországon e három ráktípus mindegyikében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig EU-szerte nálunk volt a legmagasabb a mutató.

Teljesen más képet mutat a gyermekkori daganatok megoszlása, gyakorisága. A 18 év alatti korosztályban leggyakrabban a leukémia és a limfóma fordul elő, a 18 és 20 év közötti fiatal felnőtteknél pedig részben a genetikai alapú ritka daganatokban és a bélrendszeri daganatokban látható emelkedés.

Gyermekek és a rák: a számok

203 gyermeknél és 15 év alatti serdülőnél diagnosztizáltak daganatot 2022-ben hazánkban. A 0 és 14 éves közöttiek körében 100 000 gyermekre vetítve 14,3 volt az incidencia (az új esetek előfordulása) hazánkban, szemben az EU-27 13,7-es értékével. A 100 000 gyermekre jutó hároméves átlagos halálozás 2,7, míg az EU-ban 2,1.

1 és 4 éves kor között diagnosztizálják az összes gyermekkori eset több mint negyedét. A gyermekkori daganatos megbetegedések életkori megoszlása: csecsemők (0-1 év) 12%, 1-4 éves 27%, 5-9 évesek 24%, 10-14 évesek között 21%, a 15–18 évesek aránya 16%. A fiúk körében az incidencia kissé magasabb, mint a lányok körében, ami tükrözi az uniós mintát.

A gyermekkori rosszindulatú megbetegedések között vezetnek a leukémiák (28%). A leggyakoribb altípus az akut lymphoid leukaemia (54 eset, 78%), a második az akut myeloid leukaemia (10 eset, 15%) volt. Életkor szerint az akut lymphoid leukaemia az 1-4 éves (44%) és az 5-9 éves korosztályt (31%) érinti a leginkább, kisebb hányaduk 10-14 éves (7,5%), valamint 15-18 éves (10%) volt, a csecsemőkorúak aránya 7,5% volt.

Lásd még A leukémia tünetei

Ezt követik a központi idegrendszeri daganatok (agytumor, 26%), majd a limfómák és a perifériás idegrendszeri daganatok (10-10%), a rosszindulatú lágyrészdaganatok (5%, pl. fibroszarkóma), a csírasejtes tumorok (herékben és petefészekben lévő őssejtekből kiinduló daganatok, 6%) következnek, a további csont-, máj-, szemdaganatok és -carcinomák 2–3%-ot tesznek ki.

Ötéves túlélési arány a gyermekeknél

Az ötéves túlélési arány elmúlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, hogy pozitív irányba változott a rákellátás minősége Magyarországon.

A kombinált kezelések fejlődésének eredményeként az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a túlélés a gyermekeknél: az 1970-es években még nem érte el a 20%-ot, a 80-as évek második felére 50% fölé emelkedett, az ezredfordulón átlépte a 70%-ot, jelenleg pedig megközelíti a 80-90%-ot. Javult a magas színvonalú rákkezeléshez való hozzáférés, a diagnosztikai és kezelési berendezések megújítása és bővítése mind-mind hatékonyan érintette a rákkezelések minőségét és vele együtt a túlélési esélyeket.

Második daganat a fiataloknál is

Egyre gyakrabban regisztrálnak hazánkban a gyermekek körében is az első daganatos betegségből gyógyulóban lévő gondozottakban második daganatos megbetegedéseket. 2023-ban 6 új ilyen esetet jelentettek: főként leukémiákat, szolid tumoros folyamatokat.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az elkövetkező években a rák várhatóan jelentősebb negatív hatással lesz a magyarok várható élettartamára és mentális egészségére és erre komplexen kell felkészülnünk.

Az optimális hosszú távú gondozás egyetlen célravezető stratégiája a rendszeres ellenőrzés, a késői mellékhatások korai felismerése és személyre szabott kezelése, figyelembe véve a korábbi daganatos betegség leküzdésére kapott terápiát és annak utókövetkezményeit.

Kockázati tényezők

Aggodalomra ad okot, hogy mind a felnőttek, mind pedig a serdülők körében nagy gyakorisággal fordulnak elő a rosszindulatú daganatos megbetegedések kockázati tényezői. A diagnosztizált elváltozások mintegy 40 százalékáért felelősek olyan életmódbeli tényezők, amelyek elkerülhetőek vagy megváltoztathatóak lennének. A magyarok körében a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot.

A serdülőkorúak körében:

• Magas a dohányzás aránya: a 15 évesek 30%-a számolt be arról, hogy az elmúlt hónapban dohányzott, 33%-a vallotta be azt, hogy az elmúlt hónapban e-cigarettát szívott (ez a legmagasabb arány az EU- ban, ahol az átlagos arány 21%).
• A 15 évesek 38%-a számolt be arról, hogy életében több mint egyszer ittas volt, ami jóval magasabb arány, mint az uniós átlag (23 %).
• A serdülők 35-45%-a nem mozog semmit az iskolai sportfoglalkozáson kívül.

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
Forrás: OECD Rákügyi Országprofil 2025 (pdf), Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszter
Szakértő: Dr. Bittner Nóra, onkológus