Szlovákia egészségügyi rendszere
megjelent:
A Magyarországon gyakran példaként emlegetett Szlovákia bizony néhány egészségügyi mutatóban, ha szorosan is, de mögénk került: a közel 5, 5 millió lakosú ország évente 1235 dollárt költ az egészségügyre évente, mi ennél egy kicsit többet, 1382-t.
A gyermekhalandóság tekintetében 1000 élve született szlovák kicsiből 8 nem éri meg az ötödik életévét (ez az érték meghaladja az Európai Unió átlagát), az USA-ban is ugyanez az arány, míg Magyarországon eggyel kevesebb.
A szlovákiai férfiak 63, a nők 69 egészségesen megélt évre számíthatnak, hazánkban ez a szám mindkét nem esetében eggyel kevesebb. A születéskor várható élettartam 2003-ban 70 (férfiak) és 78 év (hölgyek). Magyarországon az erősebb nem egy évvel kevesebbel számolhat.
Ők is, mi is a GDP 7 százalékát szánjuk az egészségügyre. Szlovákiában is a szív-és érrendszeri, keringési problémák, a légzőszervi daganatos megbetegedések vezetik a halálokok listáját. A vidéki lakosság egy százaléka nem jut hozzá az alapvető egészségügyi ellátásokhoz, Magyarországon nincs ilyen „hézag” a WHO kimutatásai alapján.
Fejenként tíz liter tiszta szesz évente
Az átlagos felnőtt szlovák állampolgár több mint tíz liter tiszta alkoholt fogyaszt egy évben, a hölgyek 20, a férfiak 41 százaléka dohányzik. Magyarországon ennél rosszabbak a mutatók: a nők 34, a férfiak majdnem fele rabja a cigarettának. Szlovákiában a társadalom előregedése jelenti az egyik legnagyobb problémát a több-biztosítós egészségügyi rendszer számára is.
Két állami és három magán biztosító. Egy reformtörvény 2004 óta lehetővé teszi a kiegészítő, önkéntes biztosítást: az egészségbiztosítást mindenkinek kötelező finanszírozni, de emellett egy kiegészítő pénztárba történő fizetés is lehetséges, s az itt felgyűlt pénzből a mindenki számára hozzáférhető szolgáltatásokat lehet egyénileg finanszírozni. A kötelező járulék jövedelemarányosan fizetendő, átlagosan 14 százalék, de van alsó és felső határa (a minimálbér, illetve az átlagbér háromszorosa után számolják ki ezeket).
Hová mennek az orvosok és ápolók? |
| Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) legfrissebb adatai alapján tavaly összesen 1614 orvos és egészségügyi dolgozó kért hatósági bizonyítványt okleveleiről azért, hogy külföldön dolgozhasson: 887 orvos, 419 ápoló 158 fogorvos, 37 gyógyszerész, 7 szülésznő és 106 egyéb egészségügyi dolgozó. Hová mennek az orvosok és ápolók? |
2003. június 1-től került sor a biztosítottak hozzájárulásának – co-payment – bevezetésére, amelyek a következőkre terjed ki:
- Kórházi tartózkodási díj: 20 korona (ugyanazon intézményben legfeljebb 21 napig)
- Járóbeteg- és szakellátási vizitdíj (háziorvoshoz, gyermek háziorvoshoz és szakorvosokhoz fordulás esetén): 20 korona
- Betegszállítás: kilométerenként 2 korona (nem sürgős esetben)
- Receptfelírási díj: 20 korona
- Ügyeleti orvoshoz fordulás: 60 korona
Mentességet kapnak: gyermekek 6 éves korig, veszélyeztetett terhes nők, krónikus- és elmebetegek. Ezen intézkedés hatására jelentősen csökkent az ügyeletek terheltsége, esett a gyógyszerfogyasztás.
Egészségügyi reformok sora
A háziorvosok magánpraxist folytatnak, ők jogosultak beutalókat kiállítani, azaz „kapuőri” szerepet töltenek be.
A 2004. évi törvény lehetővé teszi, hogy valamennyi szolgáltató, amely teljesíti a működés feltételeit (szakképzettség, felszerelés, szabadon vállalkozhasson az egészségügyben.
Alapvető változás a jóváhagyott törvény szerint, hogy a kórházak 51 százalékos állami tulajdonrész megtartása mellett részvénytárságokká alakulhatnak át, egy törvénymódosítás pedig lehetővé teszi a non-profit szervezeti forma választását is.
Hasznos praktikák orvosoknak |
| Felmérések szerint 15-18 másodpercig hallgatja az orvos a beteget anélkül, hogy félbeszakítaná. A betegnek tehát fel kell készülnie, hogy ez alatt mondja el a problémáját – jó, ha összeírja a kérdéseit. A kommunikációt itt is tanítani kell. Hasznos praktikák orvosoknak |
A 2003-ban kezdődött reform azért indult el, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszer a régebbi formájában nem tartható fenn tovább: alulfinanszírozott, pazarló volt – kihasználatlan ágyakkal, indokolatlanul magas gyógyszerköltségekkel.
Ennek egyik lépcsője volt a lakossági hozzájárulás bevezetése. A reformot két tényező határozta meg: egyrészt az általános, mindenkire érvényes kötelező társadalombiztosítás megtartása, másrészt az addigi állami ellátás helyetti decentralizált biztosítási rendszer, amely több biztosítónak engedi át a finanszírozást, így a biztosításban a magántőke is helyet kap.
| Ne halogassa az orvoshoz fordulást! |
| Az egészségügyet érheti sok kritika, ám ez nem változtat azon: az orvosok csak azokon tudnak segíteni, akik elmennek hozzájuk szűrésekre, illetve egy-egy panaszuk kivizsgáltatásával nem várnak hónapokat, éveket. |
Fico kormánya 2006 szeptemberében megszüntette a 20 koronás vizit- és a kórházi ágyhasználati díjat, emellett leállt a kórházak részvénytársasággá alakítása, illetve privatizálása is.
2007. október 1-jétől jóváhagyták a receptdíj 20-ról 5 koronára történő csökkentését, és abban is változás történt, hogy a díjak teljes összege a gyógyszertárak bevételét gyarapítja.
A szabd orvosválasztás gyakorlata érvényes Szlovákiában is. További fejlesztések az egynapos sebészet fejlesztése és a kórházi ágyszámok csökkentése terén várható.
(WEBBeteg/Czibere Anikó)
