• Hasznos praktikák orvosoknak - Így beszéljünk a beteggel

        Szerző: WEBBeteg - B. Gergely Krisztina, újságíró

        Felmérések szerint 15-18 másodpercig hallgatja az orvos a beteget anélkül, hogy félbeszakítaná. A betegnek tehát fel kell készülnie, hogy ez alatt mondja el a problémáját – jó, ha összeírja a kérdéseit. A kommunikációt itt is tanítani kell.

        A két ember közötti, kétirányú érintkezés, amely leggyakrabban a nyelv segítségével történik olyan eszköze a mindennapoknak, aminek a használata velünk született, ösztönös, mégis sok mindent tanulnunk kell vele kapcsolatban.

        Hirdetés

         Prosztatavizsgálat - mire számítsunk a rendelőben?

        A kivizsgálás legkellemetlenebb, ám gyors és fájdalommentes része a prosztata végbélen keresztül történő vizsgálata, amely igen fontos információkkal szolgálhat az Ön orvosa számára.
        Hogyan zajlik a vizsgálat? >>

        A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma nemrég konferenciát szentelt a témának, mi pedig most arról kérdeztük az egyetemi adjunktust, mit tanítanak a leendő orvosoknak a betegekkel zajló kommunikációról.

        Dr. Kollár János klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, a Debreceni Egyetem adjunktusa azzal kezdi: nagyon fontos, hogy hogyan kérdez az orvos. – Különböző kérdéstípusok vannak. Léteznek zárt kérdések, amelyekre igen-nem válaszokat lehet adni, és vannak nyitott kérdések, amelyekre bővebb, információkkal szolgáló választ tud adni a páciens.

        Egyszerű, de nagyszerű praktikák

        Ilyen például az: „És egyébként hogy van?” Kollár János szerint ez egy varázskérdés, főleg, ha a vizsgálat végén hangzik el. – Szokták erre mondani, kinek van ideje arra, hogy ezt megkérdezze?! Pedig fontos, hiszen a beteg sokkal elégedettebb lesz, ha az ember még két percet rászán. Ennyi időt pedig egy jó beosztással ki lehet sajtolni az életünkből.

        A másik varázskérdést akkor kell „bevetni”, amikor a beteg elkezdi sorolni a problémáit (pláne, ha előtte az interneten utánanézett a betegségének). Ha a doktor azt mondja: „tessék már megengedni, hogy én állapítsam meg, mi a baja”, egy olyan falat húz maga és a beteg közé, amit utána nagyon nehéz lesz lebontani. A varázsmondat tehát: „Miből gondolja?”. Erre ugyanis a beteg rengeteg információt elmond magáról meg a tüneteiről, amelyek amúgy bent maradtak volna.

        Mi a helyzet, ha a doktor ingerült?

        Az adjunktus szerint lehetne azt mondani, hogy egy orvos ne legyen ingerült, mert neki ez a hivatása, de – mint fogalmazott – ez butaság volna! Persze próbálja meg empatikusan, odafordulóan végezni a munkáját, de az orvos is emberből van, ő is lehet rossz passzban.

         Ne halogassa az orvoshoz fordulást!

        Az egészségügyet érheti sok kritika, ám ez nem változtat azon: az orvosok csak azokon tudnak segíteni, akik elmennek hozzájuk szűrésekre, illetve egy-egy panaszuk kivizsgáltatásával nem várnak hónapokat, éveket.
        Életet menthet! >>

        Az orvostanhallgatókat az egyetemi évek alatt felkészítik tehát a beteggel történő nyelvi érintkezésre. A cél az, hogy a humán kommunikáció alapvető jellemzőit megismertessék a diákokkal, hogy azok elsajátíthassák az orvos-beteg kapcsolat kialakításához szükséges legfontosabb készségeket, attitűdöket.

        A DOTE Magatartástudományi Intézetének fakultációin például szituációs játékokat játszanak, hogy ne (csak) könyvből tanulják meg a hallgatók ezeket a dolgokat. Ahogy az adjunktus mondja, jó, ha a saját bőrükön érzik, milyen az, ha beteget, és milyen, ha orvost játszanak.

        Típusokba egyébként nem a betegeket, hanem az orvosokat szokták sorolni az indulatáttétel alapján. – Az indulatáttétel azt jelenti, hogy a páciens egy korábbi tapasztalatára építve valamilyennek látja az orvost, anélkül, hogy ismerné. Egy érzést, indulatot vetít rá – magyarázza Kollár János, s kérésünkre megemlít néhányat. Az alap: az Isten. Ő az egyetlen, aki segíteni tud, életet menthet. De lehet pap is, esetleg rabló. – Ezek azonban nem orvostípusok, hanem csak érzések – hangsúlyozza Kollár adjunktus.

        Az orvos-beteg közötti beszélgetés során aztán a valamilyen szerepbe bújtatott doktor eldönti, hogy részt vesz-e a játékban, vagy tisztázza a szerepeket. Ha szándékosan vagy akaratlanul, de belemegy abba a szerepbe, amit a beteg felkínált neki (ez a viszont-indulatáttétel), megváltozik az orvos-beteg viszony. Az Isten-szerep például nagyon csábító, de azzal a Mindenható felelősségét is magára kell venni, azt viszont egy ember nem bírja ki.

        Fontos a rendelői légkör is

        Hangsúlyos az is, milyen körülmények vannak a rendelőben. A negatív diagnózisok, rossz hírek bejelentésénél ez különösen felértékelődik. – Ilyenkor leültetjük a beteget, és négyszemközt mondjuk el neki a hírt. Gondoskodni kell arról, hogy lehetőleg ne jöjjenek be közben a szobába stb. Az emberek ugyanis lelkileg nehezebben vetkőznek le, mint fizikailag.

        Az orvostól elvárható ugyanakkor az empátia; hogy tudja, mit érez a beteg adott pillanatban, tudja, milyen fájdalmai vannak, s az hogyan érinti társadalmilag (Ez a bio-pszicho-szociális gyógyítás lényege: a beteget gyógyítjuk, és neki lelke és szociális kapcsolatai is vannak – veti közbe az adjunktus). Másrészt visszajelzéssel is legyen erről, foglalja össze, amit a páciens mondott, kérdezzen rá, ha nem érti.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az agresszív betegnél pedig el kell kerülni a bumeráng-effektust. – Vigyázni kell, hogy ha a beteg támadó, nem szabad agresszióval reagálni. Egy rossz hír közlésekor természetes reakció, hogy a páciens dühös lesz, de ilyenkor nem az orvosra haragszik, hanem a helyzetre. Ennek kezelését is oktatjuk a hallgatóknak – mondja Kollár János, hozzátéve: felfokozott lelkiállapotban a beteg sokkal érzékenyebb arra, hogy hogyan mondják neki a dolgot, mint arra, hogy mit mondanak. Ilyenkor jó, ha az orvos rajzos tájékoztatót is ad a betegnek.

        A kommunikációs játékok egyike pedig arra épül, hogy ráébressze a medikusokat: rögtön kitűnik, előjön az orvos mozdulataiban, ha az, amit mond, és az, ahogy mondja nincs összhangban. – Nem érdemes tehát hazudni a betegnek!

        (WEBBeteg - B.G.K.)

        Módosítva: 2009.08.13 10:05, Megjelenés: 2009.08.13 10:05
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        Kezelésével megelőzhetők a betegség következményei. Hogyan gyógyítható?

        Onkológiai kezelés

        Onkológiai kezelés

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        A terápia egyik mellékhatása szájnyálkahártya-gyulladás lehet. Hogyan előzze meg?

        Hőség - Több munkáltató is intézkedik a dolgozók védelmében

        A hőség idején a munkáltatóknak intézkedéseket kell tenniük a dolgozók egészsége és biztonsága érdekében, az MTI által megkérdezett társaságok többek között ásványvizet, megfelelő védőfelszerelést, több pihenőidőt biztosítanak a nagy melegben a szabadban dolgozó munkavállalóknak.

        Váltófürdő: mikor, hogyan, meddig?

        A gyógyászati kezelések egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánkban is. Az egyik kiemelt kezelésnek a váltófürdő használata tekinthető. Milyen előnyei vannak? Miért lehet hasznos? Kiknek ajánlott? Utánajártunk.

        Kerüljük el a kiberchondriát: tájékozódjunk okosan egészségi állapotunkról

        A mai világban, mióta majd mindenki otthonába beköltözött az internet, egyre gyakoribbá vált az a szokás, hogy ha valaki valamilyen tünetet érzékel magán, háziorvosa helyett a Google-höz és egyéb keresőoldalakhoz fordul először. Érthető, hiszen a rendelőben töltött hosszú várakozási idő helyett így pár másodperc alatt többezer oldalnyi találatot kapunk, ahol megtudhatjuk, mi is okozza problémáinkat.

        Egyetlen fecni akár életet is menthet

        Amikor belépünk egy rendelőbe, és elmondjuk a panaszainkat, a „milyen gyógyszereket szed” vagy az „érzékeny-e valamilyen készítményre” mondatok az első kérdések között szoktak szerepelni, amit kezelőorvosunk nekünk szegez. Sajnálatos módon ezen a ponton gyakran megakad a beszélgetés, a hatékony kezelési terv felállítása pedig szertefoszlik.

        A gyógyszereken túl - Az orvos figyelmének gyógyító ereje

        Nemrégiben bebizonyosodott, hogy nemcsak a gyógyszerek képesek csökkenteni a betegek fájdalmát, de a bizalomgerjesztő orvosi jelenlét is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere a szakértelem és az empátia jelentőségéről beszélt.

        Érdemes lenne felkeresnie orvosát, mert lehet, hogy súlyos problémával küzd!

        Számos olyan betegség létezik, ami lappangva, szinte tünetmentesen hatalmasodik el szervezetünkön. Ezek a rafinált kórképek a magyar emberek mentalitásával kiegészülve - nem kell orvoshoz menni, hisz nem fáj semmim - könnyedén életveszélyes párost alkothatnak. A WEBBeteg.hu összegyűjtötte azokat a leggyakrabban előforduló, rejtőzködő betegségeket, amik sok esetben láthatatlanul pusztítják szervezetünket.

        Mérséklődhet az orvosok elvándorlása

        Nemrégiben született meg a bejelentés, mely szerint 86 ezer egészségügyi dolgozó számolhat béremeléssel. A bruttó 350 ezer forintig kereső orvosok bruttó 65 ezer, a 450 ezer forint fölött keresők bruttó 10 ezer forint plusz jövedelemre számíthatnak.

        Módosult tudatállapot - hogyan éli meg a beteg és a gyógyító személyzet?

        A módosult tudatállapot(MTA)egyik jelentése egyfajta beszűkült tudatállapot, amelyben a beteg ember megnövekedett szuggesztibilitással bír,azaz minden kimondott szónak jelentősége van számára,ez a betegsége teljes folyamatában jellemző.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA