A rövid szünetek segítik a tanulást
megjelent:
Egy amerikai kutatás szerint a rövid pihenés, illetve szünetek az alváshoz hasonlóan hozzájárulhatnak a frissen szerzett tudás szűréséhez és tárolásához.
Egy tanítási órát követő kávészünet segíthet rögzíteni az épp tanult információt - magyarázta Lila Davachi, a New York-i egyetem professzora. Kollégáival a Neuron című szaklapban tették közre kísérleti eredményeiket.
| Tanulási zavarok |
| Régen lustasággal vagy butasággal vádolták az iskolában rosszul teljesítő diákokat. Időközben kiderült, hogy a lustaság mellett a kamaszok tanulási nehézségei is okolhatók a nem megfelelő teljesítményért. Tanulási zavarok figyelmeztető jelei |
A kutatók az emlékezetért felelős agyterületeket, a hippokampuszt és a kérgi részeket képezték le funkcionális mágneses rezonanciával (fMRI).
A kísérleti alanyoknak olyan képpárokat mutattak, amelyek közül az egyik egy emberi arcot, a másik egy tárgyat vagy egy színhelyet ábrázolt. A képfigyelést mindig éber pihenés követte.
Az alanyoknak nem árulták el, hogy a képekről alkotott emlékeiket fogják vizsgálni a későbbiekben, csupán annyit mondtak nekik, hogy pihenjenek, és gondoljanak bármire, amire akarnak, csak maradjanak ébren a pihenési szakaszban.
Kiderült, hogy pihenéskor a vizsgált agyterületek éppoly aktívak voltak, mint tanulás közben, különösen, ha a feladat emlékezetes volt - írja a Daily Telegraph című brit napilap internetes kiadása.
Az agy tehát akkor is dolgozik, amikor pihenünk, ezért a szünetek fontos szerepet játszanak az emlékezés szempontjából. Sajnos, ezt a jelenlegi felgyorsult világunk nem értékeli eléggé - mondta Davachi.
A kutatók arra is rájöttek korábban, hogy az agy a legtöbb információt csak egy napra raktározza, majd éjjel megszűri az adathalmazt, és az arra érdemeseket archiválja a hosszú távú emlékezetbe. Embereken és egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy az emlékek először a hippokampuszba kerülnek, majd az "újrajátszást" és szűrést követően a külső agykéregbe, azaz a szürkeállományba kerülnek.
(MTI)
