• Hangokat hallott a pécsi ámokfutó

        Szerző:
        WEBBeteg

        A pécsi ámokfutó évek óta depresszióban szenved, gyakran hall különböző hangokat, melyek valódiságát ő maga is kétségbe vonja - mondta a lapnak Huszár András, egyik a két pszichiáter közül, akik a lövöldözés után néhány órával elvégezték G. Ákos sürgősségi elmeszakértői vizsgálatát.

        Az eredmény szerint a lövöldözőt kínozta az is, hogy tizenéves kora óta nem volt barátja; úgy érezte ismerősei csúfolják, összesúgnak mögötte. Panaszaival több pszichiátert is felkeresett, ám sosem kapta meg a számára szükséges komplex, skizoid jellegű panaszait is feltáró kezelést: az orvosok antidepresszánsokat írtak föl neki.

        Hirdetések

        A bűncselekmény napján az ámokfutó ismét hangokat hallott, és úgy érezte, hogy társai megjegyzéseket tesznek rá. Háromszor ment ki az óráról, harmadjára már a pisztolyával tért vissza, és egyből lelőtte azt a diáktársát, aki szerinte a leginkább gúnyolat őt. A lövöldözés után átment az orvosi kar klinikai épületébe, felment a tetőre és hívta a rendőröket.

        Bár elgondolkodott azon, hogy leugrik, de mégsem tette, mert szeretett volna még találkozni a szüleivel. A szakértői meghallgatás végén G. Ákos nem akarta elhinni, hogy valóban ő lőtte le társait. Utólag nem tudta, hogy valóban kigúnyolták-e őt, vagy ezúttal is csak nem létező hangokat hallott. Arról, hogy beszámítható-e a fiatalember, csak a szakértői megfigyelés végén döntenek.

        Váltogatta orvosait, fegyvert kapott pszichológiai vizsgálat nélkül

        Évek óta járt idegorvoshoz, mégsem kapott megfelelő kezelést a pécsi ámokfutó, azért, mert mindig másik orvoshoz ment - ezt mondta az a pszichiáter, aki a lövöldözés után megvizsgálta a 23 éves egyetemistát.

          Kényszerbetegség: rituálék fogságában


        A kényszerbetegek túlnyomó többségének szüksége van gyógyszeres terápiára. Elsőként választandó szerek a hangulatjavítók. Itt a hatás azonban még lassabban jelentkezik, gyakran 4-6 hetet is várni kell az érdemi hatásig, mely az együttműködést jelentősen megnehezítheti a beteg részéről. Kényszerbetegség: rituálék fogságában>>

        Huszár András szerint a fiatalember így leplezni tudta kényszeres viselkedését, ami a lövöldözéshez vezetett. Az antidepresszánsokat szedő lövöldöző gond nélkül kapott fegyvert is, ehhez ugyanis nem kellett pszichológiai vizsgálaton átesnie.

        A sűrű orvosváltások miatt csak depresszióját kezelték, kényszeres viselkedését viszont rejteni tudta. Ráadásul utóbbi betegségét még fel is erősítették a depresszióra szedett gyógyszerei. A szakember szerint ez a betegsége vezetett a lövöldözéshez.

        Légrádi József, a Kaposvári Sportlövész Klub elnöke azt mondta, hogy van egy általános orvosi vizsgálat, ami gyakorlatilag négy évig érvényes, és van egy sportorvosi vizsgálat, amit minden évben kell neki megtenni.

        Egyik sem pszichológiai vizsgálat, ilyen nincs a sportfegyvereknél - mondta. A lövészklub elnöke szerint erre nincs is szükség - ha a fegyvertartásra vonatkozó szabályokat betartják.

        Pszichiátriai kórképek, melyeknél nyílt agresszió lehetséges

        A WEBBeteg által megkérdezett Dr. Diószegi Judit pszichiáter is azt valószínűsíthette a pécsi fiatalember tette alapján, hogy valamilyen pszichiátriai betegségben szenvedhetett. Általánosságban elmondható, hogy hasonló nyílt agresszió elsősorban a következő kórképekhez társulhat:

        • Skizofrénia: tények és tévhitek


           A betegséget övező téveszmék széleskörben elterjedtek, a skizofrénia azonban nem azonos a hasadt vagy többes személyiséggel, illetve a hangok hallásával. Mi is akkor a skizofrénia? >>Bővebben a skizofréniáról.

          Skizofrénia vagy egyéb pszichotikus kórképek, amikor a téveszmék, hallucinációk következtében történik az erőszakos cselekedet. Pszichoticus kórképekben a beteg elveszti realitásérzékét, az agresszív cselekedetre utasító hallucinációk vagy számára valósként megélt téveszmék hatása alatt cselekszik.
        • Gyógyszer-drog-alkoholmérgezés hatására. Különböző készítmények használata esetében az illető nem „ura tetteinek”.
        • Antiszociális, borderline személyiségzavar esetében, mely páciensekre jellemző a szociális normák betartásának hiánya, felelőtlen viselkedés, másokkal szembeni nemtőrődöm magatartás, ingerlékenység. Antiszociális személyiségzavarban szenvedőkre jellemző a törvény be nem tartása, ismétlődő agresszív megnyilvánulások, felelőtlenség, ingerlékenység, mások iránti tetteik hidegen hagyják őket. Vélt vagy valós sérelmeiket ezért agresszív módon megtorolhatják. A borderline személyiségzavar tünetei közé tartozik az érzelmi labilitás, ingerlékenység. A páciensek dühüket nem tudják kontrollálni, ezért hajlamosak agresszív megnyilvánulásokra, az adott szituációba nem illő dühös magatartásra. Ugyanakkor stressz hatására paranoid gondolkodásmód is megjelenhet náluk.

        Milyen jelekre figyelhetünk?

        A WEBBeteg azon kérdésére, hogy a beteg környezetében élők hogyan ismerhetik fel a problémát, amikor érdemes orvoshoz fordulni, Dr. Diószegi Judit a következőket emelte ki.

        • Borderline személyiségzavar


          A borderline személyiségzavarban szenvedők viselkedése szélsőséges, kiszámíthatatlan. Környezetük gyakran elviselhetetlennek érzi őket, ám a betegek is gyakran szenvednek éppen önmaguktól. >>Bővebben a Borderline személyiségzavarról

          Korábbi erőszakos cselekedetek.
        • Ha az illető nem tudja irányítani, megfékezni haragját.
        • Túl vakmerő magatartás, mások biztonságának semmibe vétele.
        • Nyíltan hangoztatott vágy mások testi épségének károsítására.
        • Gyanú hallucinációkra, téveszmékre (paranoid vagy egyéb irracionális gondolatok), bizarr, megváltozott vagy túlzottan gyanakvó magatartás. Ezek a tünetek kialakulhatnak hirtelen, ilyenkor könnyebb észrevenni a viselkedésváltozást, vagy pedig alattomosabban. Ez utóbbi esetben lassan válik visszahúzódóbbá, furcsábbá az illető. Ilyenkor nem feltétlenül követ el az egyén agresszív cselekedetet, azonban pszichiátriai kezelés szükséges.
        • Valamilyen szer okozta zavart viselkedés.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ha megfogalmazódik a gyanú gondolata bennünk, hogy ismerősünk valamilyen, az előbbiekben részletezett tünetek alapján, kárt tehet másokban vagy önmagában (ennek többféle módja lehetséges, attól függően, milyen eszközhöz fér hozzá az illető), akkor segítséget kell kérnünk.

        Jelezhetjük észrevételünket családtagnak, hogy forduljanak háziorvoshoz, pszichiáterhez. Megkereshetjük az intézmény, iskola vezetőjét, tanárát vagy más illetékes személyt, de mindenképpen fontos, hogy időben érkezzen a segítség.

        Amennyiben már az adott helyzetet veszélyesnek ítéljük meg, őrizzük meg nyugalmunkat, ne vonjuk kérdőre az illetőt, ne tegyünk elítélő megjegyzéseket. Ilyenkor értesíteni kell a megfelelő szerveket is szükség esetén (mentők, rendőrség).

        Ha odafigyelünk egymásra, sok probléma megelőzhető - tette hozzá a pszichiáter.

        (WEBBeteg/Független Hírügynökség)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA