• Mire nem jók és mire jók a táplálékkiegészítők?

        Szerző: WEBBeteg - B. Gergely Krisztina, újságíró

        Sokan bíznak a különböző táplálékkiegészítő bogyókban, pezsgőtablettákban, pedig ezek se jók mindenre. Milyen esetben és hogyan használhatjuk őket nyugodtan, és mikor érdemes orvoshoz fordulni?

        A táplálékkiegészítők olyan, nem gyógyszerként engedélyezett termékek, amelyektől nem várható betegségmegelőző, gyógyító hatás.

        Hirdetés

        Nem használhatjuk például étkezés helyett; nem tudják kivédeni a helytelen szokások, a dohányzás, a mozgásszegény életmód következményeit. Alkalmazásuk ráadásul nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást, az esetleg szükséges kezelést, a nem megfelelő adagolás pedig gátolhatja egyéb anyagok felszívódását.

        Legyen tisztában azzal, hogy mit visz be szervezetébe!

        A táplálék-kiegészítők az 1980-as években tűntek fel, kezdetben pezsgőtabletták formájában. Ezek korábban főként ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaztak a napi javasolt fogyasztási mennyiségben. A felhasznált hatóanyagok köre azonban folyamatosan bővül. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tapasztalata szerint olykor tisztázatlan élettani hatású vagy gyógyszerhatóanyagok is megjelenhetnek e készítményekben.

        Tilos a gyógyító hatás sugallmazása is

        Óvakodjon az ellenőrizetlen összetételű termékektől!
        Természetesen nem lehet egy kalap alá venni minden terméket, hiszen azok között vannak régóta ismert, jól bevált, szigorú minőségbiztosítási rendszerben előállított és korrekt módon forgalmazott készítmények, amelyek megfelelő alkalmazása nem veszélyes. Az ellenőrizetlen összetételű vagy túl sokat ígérő termékektől ugyanakkor bölcsebb óvakodni.

        A fogyasztóknak sokszor nincsenek speciális ismereteik erről és nem ismerik fel a hatóanyagokban rejlő veszélyeket. A termékeken feltüntetett tájékoztatókat éppen ezért a hatóság rendszeresen vizsgálja.

        Előírás például, hogy az étrend-kiegészítők nem tulajdoníthatnak az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat. Tilos a betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás is, amely azt jelenti ki, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer fogyasztása jelentősen csökkenti valamelyik betegség kialakulásának a kockázatát.

        Mire jók a táplálékkiegészítők?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Egyre nagyobb számban jelennek meg olyan készítmények (nem gyógyszerek), amelyeket többnyire étrend-kiegészítőnek, gyógyhatású élelmiszernek, funkcionális élelmiszernek neveznek. Az antioxidánsok például bizonyítottan segítenek a mérgező anyagok okozta sejt- és szöveti károsodások megakadályozásában. Ezeken kívül egyes gyógyszerek, az alkohol, a dohányzás és a stressz megakadályozzák bizonyos anyagok felszívódását, s még kitűnő étrenddel sem lehet gyorsan pótolni az így kialakult hiányt. Ilyen esetben hasznos lehet étrendkiegészítővel pótolni a mikro- és makroelemeket. A gyógynövények és táplálékkiegészítők használata tehát - a fenti megszorítások mellett - indokolt, azok hatékonyságát sok esetben klinikai vizsgálatok is igazolják.

        (WEBBeteg - B. Gergely Krisztina)

        Módosítva: 2019.02.12 10:05, Megjelenés: 2013.10.14 12:05
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A babaúszás

        A babaúszás

        Dr. Soltész Annamária

        Vannak, akik ellenzik, mások pedig dicshimnuszokat zengenek róla.

        Hasmenés ellen

        Hasmenés ellen

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A hasmenésnek számtalan oka lehet. Ne hagyja figyelmen kívül, van megoldás! (x)

        Időjárás-változás, fronthatások, nyári meleg

        A testnek és a léleknek is a tavaszi, majd a nyári napsütés, a napfény, a kellemes hőmérsékleten, szerencsés esetben, a tiszta, szabad levegőn való tartózkodás, a fürdőzés, a kirándulás a legideálisabb feltöltődések egyike. Csakhogy a légköri hatások ingadozásával, a hirtelen változó hőmérséklettel, az időjárási fronthatások állandósulásával, a globális felmelegedés következményeivel nagy tehernek van kitéve minden korosztály szervezete már magzati kortól.

        Szapora légzés - Hiperventilláció, tachypnoe

        Légzésünk anélkül működik, hogy gondolni kellene a lélegzetvételre, nem tudatosan irányítjuk. Egy felnőtt ember 12-15-ször vesz levegőt egy perc alatt, ha ennél többször, akkor azt orvosi szakkifejezéssel élve tachypnoénak nevezzük. A tachypnoét el kell különítenünk a hiperventillációtól, ami szintén egyfajta szapora légvétel.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA