Megváltozik az agyuk a zsonglőröknek
megjelent:
A zsonglőrködés elsajátítása megváltoztatja az agy szerkezetét, módosítva a fehérállományt, amely az agy különböző területei közötti kommunikációt biztosítja.
Az Oxfordi Egyetem neurológusai kiválasztottak 48 olyan egészséges fiatal felnõttet, aki nem tudott zsonglőrködni, és funkcionális mágnesrezonanciás képalkotó eszközzel (MRI) keresztmetszeti képet készítettek az agyukról.
Utána a kísérleti alanyok felét hathetes zsonglőrkiképzésben részesítették, amelynek végére a kísérleti alanyok elsajátították a legegyszerűbb háromlabdás dobálást.
Ekkor újból készítettek agyukról egy felvételt, akárcsak a másik 24 kísérleti alanyról, aki nem tanult zsonglõrködni.
A zsonglőrcsoport felvételei arról tanúskodtak, hogy lényeges változás állt be ez agy fehérállományában, vagyis azokban az idegrostkötegeben, amelyek az idegsejtek közötti elektromos jeleket szállítják, és amelyek az agy különböző területeit összakapcsolják.
A szürkeállomány az idegsejtek összessége, amelyekben az agyi információfeldolgozás folyik. A tudósok következtetése szerint az agy a felnőttkor elérésével egyáltalán nem válik statikussá, ahogy eddig gondoltuk, hanem megőrzi alakíthatóságát.
A kísérlethez azért választották a zsonglőrködést, mert ez nehezen elsajátítható mozgássorozat, amely szembetűnőbb agyi szerkezetváltozást fog eredményezni.
A zsonglőrködéshez pontos kar- és kézmozdulatokra és jó perifériás látásra van szükség, hiszen gyorsan mozgó tárgyakat kell elkapni.
Az agyi változások hat hét után pontosan azokon a területeken következtek be, amelyek az ilyen feladatok végzését irányítják. A felfedezést hasznosíthatják a gyógyászatban.
Hosszú távon új gyógymódokat fejleszthetnek ki olyan idegrendszeri betegségek, például a szklerózis multiplex kezelésére, amelyekben éppen az ilyen idegpályák sérülnek.
A felfedezésről a Nature Neuroscience brit orvosi lap online változatán vasárnap jelent meg beszámoló.
(FH)
