A bioritmus kifejezéssel nap mint nap egyre sűrűbben találkozunk, ám sokszor nem pontosan tudjuk, mit is rejt magában a kifejezés. A nem megfelelő bioritmus számos betegség forrása is lehet. Az alvászavarok és a szívbetegségek egyes fajtáinak kialakulása is ezzel magyarázható.
A természet bioritmusával kapcsolatban leggyakrabban az évszakok váltakozásának pszichológiai-spirituális megközelítése kerül szóba. A magyar éghajlati viszonyok közt tapasztalható négy évszak közül a tavasz a megújulás, az élénkülés ideje, a nyár az aktivitás csúcspontja. Ősszel a betakarítás és a számba vétel következik, majd télen a befelé fordulás, a lelki élet mélyebb megélésének ideje jön el.
A megközelítés szerint ez tükröződik szervezetünk anyagcseréjének ritmusában is, hiszen az hűen követi az évszakok váltakozását. Tavasszal az anyagcsere élénkül, nyáron pedig magas fordulatszámon dolgozik. Ősszel lassulni kezd, majd télen a raktározás kerül előtérbe. Ezzel függ össze az a megfigyelés is, hogy a hidegebb időszakokban laktató ételeket kívánunk inkább, a melegebb időszakokban szívesebben nyúlunk a könnyű táplálékok után.
Az összefüggés minden bizonnyal evolúciós hagyaték, hiszen a szervezet az idők folyamán megtanulta, hogy a táplálékbőséget a tavasz hozza magával, ősszel fel kell készülni a téli időszak ínségére, amikor a szervezet a lassabb anyagcsere közreműködésével tartalékolja energiáit.
 |
| Bioritmus alatt a természet és az élő szervezetek életciklusainak egymásutániságát értjük |
Orvosi értelemben is jól megfigyelhető a szervezet folyamatainak ritmusos ismétlődése.
Az egymás után következő, szabályosan ismétlődő történések többféle szabályozás alatt állnak, sok esetben a működés és időzítés részleteit a tudomány máig nem térképezte fel kellő alapossággal. Befolyásoló szereppel bírnak a genetikai tényezők, idegi és hormonális hatások. Egyes működéseket a nappalok és éjszakák váltakozása irányít.
Mindennapi életünk főbb ritmusai
Cirkadián ritmusnak nevezzük azt a ritmust, ami naponta, azaz hozzávetőlegesen 24 óránként ismétlődik. Leginkább az alvás-ébrenlét váltakozása kapcsolatos a cirkadián kifejezéssel, ám számos fiziológiás jelenség is hozzávetőlegesen 24 órás ciklust mutat (például a vérnyomás, a pulzus és a vércukorszint is a kora hajnali órákban a legalacsonyabb, normál körülmények között).
A harvardi egyetemen végzett kutatások azt mutatják, hogy az ember „biológiai órája” 24 óra 11 perc + 16 perces napi ritmust generál, mely a Föld forgásával összhangban 24 óránként újraindul. A napi bioritmusunk eltérései jórészt környezeti hatásoknak köszönhetők (jetlag, váltott műszak stb.). Az alvászavarok mindegyike a cirkadián ritmus eltéréseként is felfogható.
Ultradián ritmusúnak nevezzük a szervezet azon folyamatait, melyek egy napnál rövidebb ciklusok egymásutániságából épülnek fel. Ennek alapján ide sorolhatjuk az alvásfázisokat, számos hormon felszabadulásának mechanizmusát, a szívciklusokat és a pulzusszámot, a légzés folyamatát, a vizelet kiválasztását, az éhség-jóllakottság érzését, stb.
Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt |
Infradián az a folyamat, mely egy napnál hosszabb időközönként ismétlődik. Legközismertebb példa a menstruációs ciklus, mely nagyjából 28 napos ciklusokból tevődik össze, egy nő életének megközelítőleg 45 életévén keresztül.
Ezen túlmenően az emberi szervezettel kapcsolatban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mint a modern kor egyik modulátora, a mindennapok körülményei sokszor nagyban befolyásolják szervezetünk egészséges bioritmusát. A különféle környezeti hatások enyhébb esetben csak módosítják természetes ritmusunkat, súlyosabb esetben annak átállításával vagy összezavarásával akár súlyos kórállapotok, betegségek is kialakulhatnak.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
