Tüdőfibrózis okozta Helyey László halálát

Szerző: WEBBeteg, Index
Megjelent: 2014.01.06

Életének 66. évében meghalt Helyey László Jászai Mari-díjas színművész. Az Újszínház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Helyey november közepén lett rosszul, légszomja lett, és elesett. Kórházba szállították, ahol kiderült, hogy tüdőembóliája van. Ekkor a lapoknak úgy nyilatkozott, hogy május óta voltak egészségügyi problémái, átesett több antibiotikumos kezelésen, és allergiás tüdőgyulladással is kezelték. Nem javult az állapota, sőt, az orvosok sokáig nem is tudták, mi a baja, ennek ellenére a színész nem vesztette el humorérzékét, szeretett volna minél előbb meggyógyulni és sétára indulni.

A színészt már korábban előjegyezték egy minden eddiginél részletesebb CT-vizsgálatra is, viszont olyan hosszú volt a várólista, hogy nem lehetett tudni, mikor kerülhet sorra. Dr, Losonczy György, a János kórház területén működő SOTE Pulmonológiai Klinika vezetője az Indexnek elmondta, hogy Helyey Lászlónak ismeretlen eredetű tüdőgyulladása volt. "Az intenzív osztályon részletes kivizsgáláson esett túl, eszerint egy ritka tüdőfibrózisban szenvedett, aminek az eredetét nem sikerült kideríteni, de nem fertőzés okozta".

A tüdőfibrózis és tünetei

A tüdőfibrózis egy ritkábban előforduló tüdőbetegség, napjainkban azonban a jelentőségét az adja, hogy a gyakorisága egyre nő, ami a különböző környezeti ártalmaknak köszönhető.

A tüdőfibrózis során valamilyen kiváltó ágens hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, amely végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkenti a légző felületet.

A betegség lappangva kezdődik, sokáig nem is okoz jellegzetes tüneteket. Eleinte terhelésre, később nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, száraz köhögés figyelhető meg. A légzés szaporává, felületessé válik.

A köhögés apró ingerköhögés, köpet nélkül. Sokszor jelentkezik bizonytalan mellkasi fájdalom. Ahogy a betegség folyamata halad előre, a tünetek is egyre súlyosabbak lesznek: az ajkak elkékülhetnek, a körmök óraüveghez, az ujjak dobverőkhöz hasonlókká válhatna.

A tüdőfibrózis okai

A betegben való kialakulását, az esetek közel felénél vissza lehet vezetni valamilyen ismert tényezőre. Súlyos fertőzést követően vagy azt kísérően is megjelenhet, főleg influenza okozta vagy bakteriális lebeny tüdőgyulladás esetén.

Sokszor foglalkozási ártalomként kialakult tüdőelváltozás formájában találkozunk vele, mint különböző anorganikus (kvarcpor, azbesztpor) és szerves porok (pamutpor), különböző gázok (nitrogén, kén), füstök, gőzök (tisztítószerek, sósav), hajlakk vagy gyomirtó permet hosszantartó, nagy mennyiségű belélegzése után.

A tüdőfibrózis kivizsgálása

A mellkas röntgenfelvételén jellegzetes kép látható, kiegészíthető még mellkas CT vizsgálattal is. Légzésfunkciós vizsgálat során tüdőtérfogat csökkenés értékeit (restriktív ventilációs zavart, csökkent diffúziós kapacitást) találjuk. A kivizsgálás része a hörgőtükrözés, mellyel a hörgőrendszer állapotáról kapunk képet.

A biztos diagnózis azonban csak szövettani vizsgálattal állítható fel, amelyet vagy a hörgőtükrözés során elvégzett mintavétellel, vagy műtéti körülmények között történő tüdő biopsziával lehet elérni.

A tüdőfibrózis kezelése

Immunszupresszívek is segíthetnek

Ha a szteroidos kezelés nem hoz javulást, megpróbálkozhatunk erősebb hatású immunszuppresszív szerek (a szervezet immunválaszának csökkentése külső beavatkozással) alkalmazásával.

Először is tisztázni kell a kiváltó okot, illetve a betegség kiterjedését, és a beteg általános állapotát. Ismert ok esetén az oki terápia az első, vagyis pl. a porok kiiktatása, foglalkozásváltás, fertőzések megfelelő kezelése.

Elsődleges (idiopathiás) tüdőfibrózis esetén elsőnek alkalmazott gyógyszer a kortikoszteroid, melyet először nagy dózisban lökésterápiaként adunk, majd az adagját fokozatosan csökkentve lassan elhagyjuk.

A tüdőfibrózis szövődményei és kimenetele

A tüdőfibrózis talaján gyakoribbá válhatnak a fertőzés okozta hörgő- és tüdőgyulladás, illetve heveny vagy idült légzési elégtelenség alakulhat ki.

A betegség lefolyása egyénenként változó: lehet több évig stagnáló, vagy hirtelen romló, és akár 4-6 éven belül halálhoz is vezető. A megfelelően alkalmazott kezeléssel azonban a folyamat lassítható, a tünetek enyhíthetőek.

A tüdőfibrózisról részletesebben itt olvashat>>

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Aranyér Aranyér

Mitől alakulhat ki? Mit lehet tenni a megelőzése érdekében?

Allergia kezelése Allergia kezelése

Mi a különbség az allergia elleni készítmények között?

Adj vért a légimentőkkel, hogy...

Immár 2. alkalommal indít rendhagyó közösségi véradókampányát a Magyarországi Légimentésért Alapítvány a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-vel...

Az egészségünknek sem mindegy...

Nem is gondolunk bele, hogy egy falfesték kiválasztása milyen jelentőséggel bír. Azon túl ugyanis, hogy jól fedjen, legyen kopásálló és...

Intersticiális tüdőbetegségek

Ebbe a csoportba több mint 200 betegség tartozik. A diagnózis felállítása és a terápia nagy feladatot ró a klinikus, radiológus, patológus...

A tüdőfibrózis és tünetei

A tüdőfibrózis egy ritkábban előforduló tüdőbetegség, azonban a jelentőségét az adja, hogy a gyakorisága egyre nő, ami a különböző...

Tüdőfibrózis - Veszélyes szakmák...

A tüdőfibrózis különböző porok, gázok tartós belégzésének következményeként, de egyes gyógyszerek, sugárzás, autoimmun betegség hatására...

Egyre gyakoribb az ismeretlen eredetű...

Évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon, jelenleg hozzávetőleg 5-600 betegre tehető – közölte Dr....

Ismeretlen eredetű tüdőfibrózis

Egy szappanbuborék felfújása is komoly küzdelmet jelent annak, akinek ismeretlen eredetű tüdőfibrózisa van. A betegség Európában 111.000 embert...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.