• A leukémia típusai

        Szerző:
        WEBBeteg

        A leukémiáknak több fajtája ismert, azonban hagyományosan négy fő típusát különböztetjük meg, amelyeknél a vér más-más sejtjei válnak daganatossá, továbbá más a betegség kórlefolyása, kezelési módja és a betegek gyógyulási esélyei, kilátásai.

         A téma cikkei

        6/1 Leukémia - Nem csak gyermekbetegség
        6/2 A leukémia tünetei és kivizsgálása
        6/3 A leukémia típusai
        6/4 A leukémiák kezelési lehetőségei és az életkilátások
        6/5 Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?
        6/6 Túl az akut leukémián

        A betegség időbeli lefolyása szerint megkülönböztetjük az akut (heveny) és a krónikus (idült) formákat. Az akut leukémiák rendszerint jóval gyorsabban súlyosbodnak, és megfelelő terápia hiányában rövid időn belül a beteg halálát okozzák. A krónikus lefolyású megbetegedések ezzel szemben elhúzódnak, és kezelés nélkül is több évig tart a kórlefolyás, a betegek tünet- és panaszmentessé tehetőek, de az esetek döntő többségében nem gyógyíthatóak meg. 

        Egy másik szempont szerint a betegség kiinduló sejtjei szerint elkülöníthetjük a limfoid és mieloid leukémiákat. A limfoid típus a limfocitákat kialakító sejtekből  (keringő fehérvérsejtek, illetve nyirokcsomóban lévő fehérvérsejtek) alakul ki, ezzel szemben a mieloid leukémia a mieloid eredetű csontvelői fehérvérsejtek vonalából  alakul ki. 

        E négy fő csoport mellett természetesen léteznek még más alcsoportok is, melyeket leginkább a sejtek eredete szerint osztályozzák (pl. B-sejtek vagy a T-sejtek), de ezeken kívül ismertek ritkább leukémia típusok is.

        Hirdetések

        A leukémia típusai: fontos tudni a háttérben történő folyamatokat

        A vér sejtjeit alapvetően a csontvelő képzi, érésük itt, a keringő vérben és a nyirokcsomókban történik. Ezek a sejtek az oxigénszállításért felelős vörösvértestek, a fertőzésekkel szembeni védelemben szerepet játszó (többféle típusú) fehérvérsejtek és a véralvadásban nélkülözhetetlen vérlemezkék. A fehérvérsejtek további három fő típusra oszthatók: granulocitákra, monocitákra és limfocitákra.

        Granulociták, monociták és limfociták

        A granulociták apró, hólyagszerű részecskéket tartalmaznak, amelyekben elhelyezkedő speciális fehérjék (enzimek) képesek különböző kémiai anyagokat lebontani és baktériumokat elpusztítani.

        A monociták ugyancsak képesek kiválasztott, úgynevezett citokinekkel felvenni a harcot a fertőzést okozó kórokozókkal, illetve akár daganatsejtekkel, illetve számos kórokozó bekebelezése és direkt sejten belüli pusztítása révén is védik szervezetünket.

        A fehérvérsejtek harmadik csoportját képező limfociták további két fő típusra oszthatók: T- és B-limfocitákra, ezek az immunrendszeren belül különböző feladatokat töltenek be.

        A B-limfociták antitestek termelésével védik a szervezetet. Az antitestek olyan fehérjék, amelyek baktériumokat vagy vírusokat felismernek, és azok felszínén képesek megkötődni. Kötődésük más sejtek számára jelet ad arra, hogy elpusztítsák az antitestekkel fedett kórokozót.

        A T-limfociták egyrészt a vírusokkal szembeni védelmet biztosítják. Amikor egy vírus bejut egy sejtbe, a fertőzött sejtet különböző sejtfelszíni fehérjék képzésére bírja. A T-limfociták azok, amelyek felismerik ezeket a fehérjéket és az általuk kibocsátott molekulákkal elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket. A T-sejtek ezek mellett a daganatokkal szembeni védekezést is szolgálják.

        A leukémiák kialakulása

        A csontvelő egy közös őssejtet termel, amelyek különböző fázisokon túljutva alakulnak érett sejtekké (vörösvértest, fehérvérsejtek vagy vérlemezke).

        Akut leukémiák esetén a fehérvérsejtek érési folyamata szakad meg. Az éretlen és kóros sejtek (más néven blasztok) gyorsan osztódnak, és a szervezet bizonyos szerveiben vagy szöveteiben összegyűlve megzavarják annak működését (pl. máj, lép), illetve jelentős tömegük miatt kiszorítják az egészséges sejteket a csontvelőből. Az éretlen kóros sejtek szabályozás nélküli szaporodása révén alakul ki a leukémia, amely az egészséges sejtek termelődésének hiánya miatt súlyos fertőzésekkel (nincs ép fehérvérsejt), vérzésekkel (nincs vérlemezke) és vérszegénységgel (nincs elegendő vörösvértest) jár.

        Akut és krónikus leukémiák

        Akut leukémiák. Akut leukémiák esetén az elégtelen csontvelőműködés miatti tünetek mutathatók ki: sápadtság, fáradtság, gyengeség, vérzés (orrvérzés, könnyen szerzett véraláfutások), ismeretlen eredetű lázas állapot, fertőzések. Az akut leukémiák két fő típusa az akut limfoid leukémia (ALL), és az akut mieloid leukémia (AML). A kétféle leukémia kialakításában eltérő vérsejtek vesznek részt.

        • Akut limfoid leukémia (ALL) esetén a T- vagy a B-limfociták és előalakjaik válnak daganatossá - utóbbiak gyakrabban. A leukémia ezen típusa gyermekkorban gyakoribb.
        • Akut mieloid leukémia (AML) más néven akut non-limfocitás leukémia (ANLL) esetén a monociták és/vagy a granulociták előalakjai lesznek a daganatos sejtek.

        Krónikus leukémiák. Nem a blasztsejtek érésében támad zavar a krónikus leukémiák esetén, hiszen ilyenkor normális, érett kinézetű, de valójában kóros működésűek a sejtek. A krónikus leukémiák két fő csoportja, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) és a krónikus mieloid leukémia (CML). Mikroszkóp alatt vizsgálva a vér sejtjeit a kétféle krónikus leukémia egyszerűen elkülöníthető.

        • A krónikus limfocitás leukémia (CLL) a T- vagy B-limfocitákat érinti. A B-sejt gyakrabban érintett, mint a T-sejt (ez utóbbi csak 5 százalékban). A betegségben szenvedőknél érettnek tűnő limfociták terjednek a nyirokcsomókban és más nyirokszervekben, de ezeknek a kóros sejteknek nincs meg az eredeti immunrendszert képző funkciója. Az első tünet a panaszt nem okozó nyirokcsomó-megnagyobbodás, vagy a tünet nélküli, laborvizsgálattal igazolt magas fehérvérsejtszám (azon belül limfocita szám) lehet.
        • Krónikus mieloid leukémia (CML) esetén a túlzott granulocita termelés jellemző. Ezeknek a sejteknek is hiányzik az eredeti funkciójuk, és az egészséges sejtek képződését elnyomják. Alattomosan jelentkező általános tünet a fáradtág, étvágytalanság, gyengeség, fogyás, láz, éjjeli izzadás, hasi teltségérzés, lépmegnagyobbodás.

        Ez a cikk is érdekelheti Egy ritkább leukémia típus: a hajas sejtes leukémia (HCL)

        Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebészForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész
        Lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus, Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

                

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kötőhártya-gyulladás

        Dr. Juhász Levente Ákos

        Mi jelzi, ha kötőhártya-gyulladása lehet gyermekének? Mikor forduljunk orvoshoz?

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        Túl az akut leukémián

        Az akut leukémiák esetén, mint a legtöbb rosszindulatú daganatos betegségnél, az öt évet tartjuk a kritikus határnak abból a szempontból, hogy a beteg megnyugodhat, mert nagy eséllyel meggyógyult. Természetesen akár öt éven túl is lehet visszaesés, de a mindennapokban és az orvosi ellenőrzések gyakoriságában kezd beállni egy rendszer, mely leginkább közelít az egészséges emberek életéhez.

        Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?

        Mindig rossz hír mind a betegnek, mind az orvosnak, ha kiújul a leukémia, leginkább azért, mert a kezelése még nehezebb, és gyakrabban fordul elő, hogy nem sikerül meggyógyítani a beteget. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kezdeti sikertelen kezelés, vagy kiújuló betegség mellett is lehet még gyógyítható a leukémia.

        Megnagyobbodott nyirokcsomó - Daganatos betegség jele is lehet

        A nyirokcsomó-megnagyobbodás sok betegség tünete lehet, ennek megfelelően gyakran előfordul. A fertőzéses megbetegedések következtében kialakuló nyirokcsomó-duzzanatok jóindulatúak, ugyanakkor az esetek egy kisebb részében gyakran daganatos betegségekre is felhívhatják a figyelmet.

        Fertőzések csontvelő-átültetés után

        Bár az utóbbi két évtizedben jelentősen javultak mind az őssejt-átültetés, mind a fertőzések kezelési eredményei, a csontvelő transzplantáció egyik legjelentősebb komplikációja a mai napig a fertőzés, mely a beavatkozás utáni halálozás és megbetegedések egyik fő okozója.

        A hajas sejtes leukémia (HCL) tünetei és a betegek kilátásai

        A hajas sejtes leukémia (HCL) az úgynevezett B-sejtes non-Hodgkin limfómák közé tartozik, egy közepesen agresszív, de rosszindulatú nyirokszervi eredetű daganat. A betegség a nevét onnan kapta, hogy mikroszkóp alatt, a felszaporodott daganatos sejtek hajszerű rojtos nyúlványokkal rendelkeznek.

        Áttörés a felnőttkori leukémia terápiás lehetőségeiben

        Magyar kutatók részvételével értek el fontos áttörést a felnőttkori leukémia terápiás lehetőségeiben. Egy nemzetközi együttműködésnek sikerült áttörést elérni az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia, az úgynevezett akut mieloid leukémia terápiás lehetőségeinek kialakításában.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA