A leukémia típusai

A leukémiáknak négy fő típusa ismert, amelyeknél a vér más-más sejtjei válnak daganatossá, más a betegség lefolyása, kezelési módja és kilátása.

A téma cikkei

4/2 Kik a veszélyeztetettek? 4/2 A leukémiák típusai 4/3 Milyen tünetekkel jár a leukémia? 4/4 A leukémiák kezelési lehetőségei

A vér sejtjeit a csontvelő és a nyirokrendszer képzi. Ezek a sejtek az oxigénszállításért felelős vörösvértestek, a fertőzésekkel szembeni védelemben szerepet játszó fehérvérsejtek és a véralvadásban nélkülözhetetlen vérlemezkék. A fehérvérsejtek további három fő típusra oszthatók: granulocitákra, monocitákra és limfocitákra.

Granulociták, monociták és limfociták

A granulociták apró hólyagszerű részecskéket tartalmaznak, amelyekben elhelyezkedő speciális fehérjék (enzimek) képesek különböző kémiai anyagokat lebontani és baktériumokat elpusztítani.

A csontvelő és a nyirokrendszer

A csontvelő a szervezet nagyobb, általában csöves szerkezetű csontjainak belsejében található laza, szivacsos szerkezetű szövet. A nyirokrendszerhez tartozó szervek: a hasüregben található lép, illetve a szegycsont alatt - elsősorban gyermekkorban megtalálható - csesemőmirigy (timusz), illetve az orr- és a garatmandulák. A nyirokrendszer részei még a teljes szervezetet behálózó nyirokerek és az ezek mentén elhelyezkedő kapcsolóállomások, a nyirokcsomók. A nyirok sejteket tartalmazó tejszerű folyadék. A nyakon, a hónaljban, a hasüregben és a mellkasban a nyirokcsomók csoportjai találhatók.

A monociták szintén védik a szervezetet különböző kórokozókkal szemben.

A fehérvérsejtek harmadik csoportját képező limfociták további két fő típusra oszthatók: T és B limfocitákra, ezek az immunrendszeren belül különböző feladatokat töltenek be.

A B limfociták antitestek termelésével védik a szervezetet. Az antitestek olyan fehérjék, amelyek baktériumok vagy vírusok felszínén képesek megkötődni. Kötődésük más sejtek számára jelet ad arra, hogy elpusztítsák az antitestekkel fedett kórokozót.

A T limfociták egyrészt a vírusokkal szembeni védelmet biztosítják. Amikor egy vírus bejut egy sejtbe, a fertőzött sejtet különböző sejtfelszíni fehérjék képzésére bírja.

A T limfociták azok, amelyek felismerik ezeket a fehérjéket és az általuk kibocsátott molekulákkal elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket.

A T sejtek ezentúl daganatokkal szembeni védekezést is szolgálják.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A leukémiák kialakulása

A csontvelő őssejteket termel, amelyek a fent ismertetett különböző vérsejtek előalakjai. Az őssejtek azután különböző fázisokon túljutva alakulnak érett (vörösvértest, fehérvérsejt, vagy vérlemezke) alakjaikká.

Akut leukémiák esetén a fehérvérsejtek érési folyamata szakad meg. Az éretlen sejtek (másnéven blasztok) gyorsan osztódnak, és a szervezet bizonyos szerveiben vagy szöveteiben összegyűlve megzavarják annak működését. Az éretlen sejtek szabályozás nélküli szaporodása a csontvelőben kiszorítja a vörösvértestek és a vérlemezkék termelődését, kialakul a leukémia.

Akut és krónikus leukémiák

Akut leukémiák. Akut leukémiák esetén az elégtelen csontvelőműködés miatti tünetek mutathatók ki: sápadtság, fáradtság, vérzés (orrvérzés, könnyen szerzett véraláfutások), ismeretlen eredtű lázas állapot, fertőzések. Az akut leukémiák két fő típusa az akut limfoid leukémia (ALL), és az akut mielogén leukémia. A kétféle leukémia kialakításában eltérő vérsejtek vesznek részt.

• Akut limfoid leukémia esetén a T vagy a B limfociták válnak daganatossá - ez utóbbiak valamivel gyakrabban. A leukémia ezen típusa gyemekkorban gyakoribb.
• Akut mielogén leukémia másnéven akut non-limfocitás leukémia (ANLL) esetén a monociták és/vagy a granulociták lesznek daganatos sejtek.

Krónikus leukémiák. Nem a blasztsejtek érésében támad zavar a krónikus leukémiák esetén, hiszen ilyenkor normális, érett kinézetű, de valójában működésképtelen a sejtek érnek. A krónikus leukémiák két fő csoportja, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) és a krónikus mieloid leukémia (CML). Mikroszkóp alatt vizsgálva a vér sejtjeit a kétféle krónikus leukémia egyszerűen elkülöníthető.

• Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

  Új lehetőség a leukémia kezelésében? A csontvelőről Vérképzőszervi daganatok (leukémia, limfóma) Daganatos betegségek gyermekkorban Miért nem lesz soha rákos az emberek többsége? A leggyakoribb daganatok első tünetei

  A krónikus limfocitás leukémia (CLL) a T vagy B limfocitákat érinti. A B-sejt gyakrabban érintett, mint a T-sejt (ez utóbbi csak 5 százalékbanban). A betegségben szenvedőknél érettnek tűnő limfociák terjednek a nyirokcsomókban és más nyirokszervekben. Az első tünet a panaszt nem okozó nyirokcsomómegnagyobbodás lehet.
• Krónikus mieloid leukémia (CML) esetén a túlzott granulocitatermelés jellemző. Alattomosan jelentkező általános tünet a fáradtág, étvágytalanság, gyengeség, fogyás, láz, éjjeli izzadás, hasi teltségérzés, lépmegnagyobbodás.

(Írta: Dr. Lengyel Csongor; Lektorálta: Dr. Váróczy László hematológus)

4/1 Kik a veszélyeztetettek? | 4/2 | 4/3 Milyen tünetekkel jár a leukémia?