Gyermekkori védőoltások - Amit tudnunk kell róluk

A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Legyünk tisztában a kötelező és a szabadon választott védőoltásokkal.

Létezik passzív immunizálás is, ilyenkor már kész immunoglobulint juttatnak be a szervezetbe.

A gyermekek oltását úgynevezett oltási naptár alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók. Léteznek olyan állapotok, amikor az oltások beadása nem, vagy csak későbbi időpontban javasolt. Ilyenek például a következők: lázas betegség, immunológiai károsodás, terhesség, az oltóanyag valamely komponensével szembeni túlérzékenység, a kórelőzményben súlyos oltási szövődmény az adott oltás beadása után, bizonyos idegrendszeri betegségek.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Oltási reakció és szövődmény

Érdemes néhány szóban összefoglalni az "oltási reakció" és az "oltási szövődmény" jelentését és a két jelenség közötti különbséget. Az oltási reakció a beadás után jelentkező normális reakció, ami bizonyos oltottakon előfordul, másoknál nem. Ezek a tünetek például az oltás helyén kialakuló fájdalmas duzzanat, bőrpír vagy a láz is. Oltási szövődmény csak kis számú betegben jön létre, akik az átlagtól eltérően reagálnak az oltásra, a szövődmény fellépte előre nem megjósolható.

Általánosságban elmondható, hogy mérlegelni kell az oltások beadása esetén fellépő esetleges komplikációkat és az oltás elmulasztása esetén kialakuló esetleges betegség veszélyeit. Az egyes oltásokat egymással lehet kombinálni, így az oltások száma csökkenthető.

Megkülönbözetünk kötelező és szabadon beadható védőoltásokat valamint olyanokat, amiket megbetegedési veszély esetén kell alkalmazni.

Kötelező védőoltások

Tüdőgümőkór, tbc. Az elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ezt az újszülöttek 6 hetes korukig kapják meg a felkar bőrébe. A védőoltás a tuberculosis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget.

Az oltás helyén sokszor duzzanat, pír lép fel, esetenként akár nedvedző elváltozás is kialakulhat (ez később spontán gyógyul). A csecsemők 6 hónapos korában ellenőrzik az oltás helyét, amennyiben nem észlelhető beszűrődés vagy heg, a BCG oltást meg kell ismételni.

Torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás. Kettő, három és négy hónapos korban kerül sor a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenza B típusa ellen védő kombinált oltásra. (DTPa-IPV-HiB) Az új oltási rend értelmében a diphteria elleni oltás a korábbival ellentétben nem tartalmaz elölt baktériumot, hanem ún. sejtmentes oltóanyag.

A járványos gyermekbénulás elleni oltás pedig ínaktivált kórokozót tartalmaz, a korábban alkalmazott Sabin-cseppet nem használják. A kisgyermekek 18 hónapos korban ismét megkapják a DTPa-IPV-HiB oltást.

Kanyaró, mumpsz, rubeola. A MMR (morbilli - kanyaró; mumpsz - járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola - rózsahimlő) elleni oltást 15 hónaposan kapják a csecsemők. Ez a vakcina élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Tizenegy éves korban az oltást megismétlik.

Betöltött hat éves korban ismét sor kerül a DTPa-IPV oltás ismétlésére, ezúttal azonban a HiB komponens nélkül, majd tizenegy évesen is megismétlik a diphteria és a tetanusz elleni oltást.

A Hepatitis B elleni oltást tizennégy évesen adandó (később ismételni szükséges).

Szabadon beadható védőoltások

Esetenként ajánlható oltások

Bizonyos betegségek esetén a betegségnek kitett egyéneket oltásban kell részesíteni. Ilyen betegségek pl. a tetanusz, a diphteria, a pertussis, a rubeola, a morbilli, a mumpsz, a veszettség, a Hepatitis B vagy a hastífusz. A külföldi utazások előtt mindenképpen fontos tájékozódni az esetleges járványveszélyről és annak megfelelően a szükséges oltásokat beadatni.

Ma már több olyan oltás is létezik, amely Magyarországon nem kötelezően beadandó, a szülők egyéni mérlegelés alapján (illetve a gyermekorvos javaslatára) kérhetik a beadást (ezek térítésköteles vakcinák).

Rotavírus. Érdemes megemlíteni a rotavírus elleni, szájon keresztül beadandó vakcinát. A rotavírus súlyos, hasmenéssel és hányással járó gyomor-bélrendszeri fertőzést okoz. A betegség (főleg kis csecsemők esetén) gyakran vezet kiszáradáshoz és kórházi felvételt is indokolhat.

Bárányhimlő. A varicella (bárányhimlő) elleni oltás a fertőzés esélyét jelentősen lecsökkenti, vagy a betegség sokkal enyhébb lefolyásban jelentkezik, a szövődmények megelőzhetők. Beadását olyan fogamzó képes korú nők esetén is érdemes megfontolni, akik vérvizsgálattal igazoltan nem estek át a fertőzésen (hiszen a terhesség korai szakaszában a bárányhimlő súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat).

Egyéb oltások. További, nem kötelező oltások még például a kullancs encephalitis, a meningococcus, az influenza elleni vakcinák.

(Dr. Szimuly Bernadett, belgyógyász)