• A csókbetegség, avagy mononucleosis infectiosa

        A mononucleosis infectiosa olyan heveny megbetegedés, mely leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban fordul elő. A diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálat szükséges, mert pusztán a fizikális jelek alapján a betegség nem határozható meg.

        A csókbetegség szövődményébe halt bele

        Csókláz miatt halt meg 2013-ban egy 17 éves tamási középiskolás. Ismerje fel időben a csókbetegség tüneteit!

        A betegséget nevezik Pfeiffer-féle mirigyláznak, illetve a csókolózók betegségének is, utalva ezzel a kór leírója mellett a fő terjedési mechanizmusra.

        A mononucleosis infectiosa tünetei

        A betegség elhúzódó magas lázzal, torokfájással, nyirokcsomó megnagyobbodással jár. A nyirokcsomók megnagyobbodása, esetenként csak a részletes orvosi vizsgálat során kerül felismerésre. A gyermekkori esetek túlnyomórészt tünetmentesek.

        Hirdetések

          Tünetellenörző


        Kíváncsi hogy tünetei milyen betegségre utalnak? Tünetellenőrző>>

        A klasszikus tüneteken kívül, a megbetegedett személy esetenként az alábbiakra is panaszkodhat: rossz közérzet, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasfájás, ízületi fájdalom.

        Ritkán bőrpír és bőrkiütés megjelenése tapasztalható, amely antibiotikum (aminopenicillin) adása esetén törvényszerűen megjelenik. Valószínűsíthető, hogy a vírusfertőzés következtében olyan immunglobulin szerkezetű molekulák keringenek a vérben, melyek az aminopenicillinnel reakcióba lépnek és a bőr kipirulását, viszketését idézik elő.

        A mononucleosis infectiosa bár igen kellemetlen tünetekkel jár, az esetek többségében 2-3 hét alatt spontán gyógyul. A torokfájás az első hét végén a legerősebb, a láz akár 2-3 hétig is folyamatosan fennmaradhat, akár a többi tünet elmúlása után is.

        A mononucleosis infectiosa diagnózisa

        A diagnózisalkotás első lépése a részletes fizikális vizsgálat. Ennek során a torok kifejezett pirossága, esetenként a mandulák bakteriális fertőzéshez hasonló képe igazolható.

         Mi okozza a Mononucleosis infectiosa-t?


        A betegséghez hasonló tünetegyüttest több kórokozó is kiválthat, például a Cytomegalovírus (CMV), a HIV I-es típusa, illetve a Toxoplasma gondii. A mononucleosis infectiosa hátterében, az Epstein-Barr Vírus (EBV) áll az esetek több mint 80 százalékában.
        Az EBV rendszertanilag a herpeszvírusok közé tartozik, és kb. a lakosság 90 százaléka fertőződik meg vele élete során legalább egyszer. A vírus a B-limfocitákban örökre fennmarad egy fertőzés után, így bármikor azonosítható.
        A terjedés főleg a nyál közvetítésével történik, így szoros közelségben élő közösségekben (család) nagyon valószínű a fertőzés átadása. A fejlődő országokban a gyermekek közel 100 százaléka átesik az első fertőzésen, ami ilyen fiatal életkorban rendszerint tünetmentes.
        A fejlettebb államok lakossága jellemzően 15-24 éves kor között találkozik először a vírussal, ám ilyenkor a fertőzés a mononucleosis tüneteit idézi elő. A vírus a torok és az orr nyálkahártyájában is képes életben maradni, hogy a későbbiek folyamán fertőzésforrás legyen.

        Az orvos a nyirokcsomók testszerte jelentkező megnagyobbodását tapasztalhatja, melyek közül a nyakon maga a beteg is kitapinthatja a megnagyobbodott nyirokcsomókat.

        A hasi betapintás során a máj és a lép megnagyobbodása is észlelhető az esetek nagy részében.

        Nem ritkán a lép, még évekkel a fertőzés lezajlása után is megnagyobbodott. A diagnózis felállításához a vérvétel eredménye, a vérképben látható eltérések kimutatása nagymértékben hozzásegít.

        Hogyan kezelhető a betegség?

        A mononucleosis infectiosa terápiája tüneti, vagyis a kellemetlen tünetek kezelésére irányul. A betegség erőteljes megjelenése és várhatóan elhúzódó időtartama, a beteg legyengült fizikai állapota miatt ágynyugalom, kímélet szükséges.

        A lázat csillapítani kell gyógyszeresen, illetve ha szükséges, más fizikális módszerekkel (vizes ruha, hűtőfürdő). Fontos a láz miatt a megfelelő, bőséges folyadék utánpótlás. A torokfájdalom és az esetleges egyéb fájdalmak, pl. ízületi fájdalom, fájdalomcsillapítókra jól reagál.

        A mononucleosis infectiosa lehetséges szövődményei

        A mononucleosis infectiosa a szervezet bármely szervét képes megbetegíteni. A szövődmények többsége magához az alapbetegséghez hasonlóan spontán gyógyul, ám ritkán, főleg mikor a betegség legyengült szervezetet támad meg, a kór komolyabb kimenetelű is lehet.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Szerencsére a súlyos szövődmények kialakulása nagyon ritka. Leggyakrabban májgyulladás alakul ki, amely a májenzimek szintjének laboratóriumban igazolható emelkedésén kívül, sokszor egyéb jeleket nem ad.

        Ritkábban sárgaság jelenhet meg. Az esetek 1 százalékában a központi idegrendszer is érintetté válik, az alábbi szindrómák megjelenésének lehetőségével: msclerosis multiplex, Guillain-Barré szindróma, ideggyulladások, agyvelőgyulladás.

        A felső légutak szűkülete, nagyon ritkán elzáródása légzési nehezítettséget, illetve leállást okozhat a torokképletek, mandulák megnagyobbodása következtében. Nagyon ritkán a vesék is károsodhatnak.

        (WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Kiemelt hírek

        Csontritkulás

        A csontritkulás férfiaknál és fiataloknál is kialakulhat. Hogyan lehet megelőzni?

        Helicobacter pylori és reflux: Van összefüggés?

        Becslések szerint minden harmadik ember fertőzött Helicobacter pylori baktériummal.

        Terhesség: a reggeli rosszullét

        A reggeli rosszullétek bizonyos esetekben akár a magzatot is veszélyeztethetik.

        PCO szindróma: Mit tegyek?

        Azt állapították meg, hogy PCO szindrómám van. Ilyenkor mi a teendő? - Az orvos válaszol.

      •  





        Hozzászólások (1)
        Írta: Vendég
        Tapasztalatai alapján néhány kiegészítést szeretnék fűzni az egyébként frappáns cikkhez. A diagnózist taglaló részben szerepel, hogy esetenként a mandulák bakteriális fertőzéséhez hasonló kép látható. Ez a kép nem hasonló, hanem valós. Az esetek nagy százalékában észlelhető tüszős-, illetve lepedékes mandulagyulladás, amelyet másodlagos bakteriális felülfertőzés okoz. A fertőzés létrehozásában az aerob baktériumok mellett, a szájüreg flórájához tartozó (semi) anaerob mikroorganizmusok is jelentős szerepet játszanak. Ebben az esetben indokolt antibiotikumot adni a betegnek, mégpedig olyat, amely hatékony az anaerob kórokozókkal szemben is, - ilyen szer többek közt az azithromycin. Az antibiotikum hatására legtöbbször 48 órán belül eltűnnek a mandulákon látható tüszők, leválik a lepedék, jelentős mértékben mérséklődik a láz, csökken a mandulák duzzanata, csökken a légzési- és nyelési nehezítettség, jelentősen javul a beteg komfortérzete. Az aktuális EBV-fertőzés egyébként nagy stresszt (azt is lehetne mondani, hogy immunkáoszt) jelent az immunrendszer számára, és a védekező rendszer viszonylag lassan tér magához. Ezért, az akut gyulladásos tünetek elmúltával érdemes még néhány napos otthoni pihenést javasolni a betegnek, ezzel elkerülhető egy újbóli, viszonylag rövid időn belül elkapható közösségi fertőzés lehetősége. Dr.Nagy László gyermekgyógyász és infektológus