A pajzsmirigy szerepe és a leggyakoribb eltérései

A pajzsmirigy az emberi szervezet legnagyobb hormontermelő szerve. A gége, illetve légcső előtt helyezkedik el. Ennek ismerete azért fontos, mert a megnagyobbodott pajzsmirigy jelentős nyelési és légzési panaszt is okozhat a légcső és nyelőcső összenyomásával.

A pajzsmirigy két lebenyből áll, melyet egy isthmusnak nevezett szűkület köt össze. A pajzsmirigy pár tizedmilliméteres tüszők rendszeréből áll, melyek a pajzsmirigy hormonjait tárolják.

A pajzsmirigyhormonok

A pajzsmirigy tüszők sejtjei termelik a pajzsmirigy hormonjait: a T4 (L-tetrajódtrionin, vagyis L-tiroxin), valamint a T3 (L-trijódtrionin) hormonokat, melyek fehérjéhez kötve tárolódnak. Felszabadulásuk után a vérbe kerülnek, ahol egy részük újra fehérjéhez kapcsolódik, egy kisebb részük pedig szabadon kering. A szabadon keringő hormonoknak van más szervekre kifejtett aktivitása.

A pajzsmirigy működését, a hormonok termelődését közvetlenül az agyalapi mirigyben termelődő TSH (pajzsmirigyserkentő hormon) szabályozza. Ha kevés a pajzsmirigy hormon, növekszik a TSH szintje (pl. pajzsmirigy alulműködés esetén), ha magas a pajzsmirigy hormonok szintje, akkor pedig csökken a TSH. Az agyalapi mirigy TSH-termelését a hipotalamusz TRH hormon (thyreotrop releasing hormone) szintézise szabályozza. Mindez a bonyolult vezérlési folyamat a keringő vérben található pajzsmirigyhormonok szintjének mértékére épül. Ha tehát a vérben csökken a pajzsmirigyhormon szintje, a pajzsmirigy a felsőbb szintű szabályozás hatására normális esetben több hormont termel.

Mire vannak hatással a pajzsmirigy hormonjai?

A pajzsmirigy működése és hormontermelése elengedhetetlen az emberi test normál működéséhez. A termelt két hormonnak nem különbözik a hatása, a keringésben és célszervben a T4 hormon legnagyobb része T3 hormonná alakul, amelynek lényegesen magasabb aktivitása van. Viszont a T3 hormon életideje sokkal rövidebb (órák), míg a T4 formában a hormon akár egy hétig is kering a vérben.

Számos alapfunkciót befolyásolnak a szervezetünkben:

• a szervezet alapanyagcsere folyamatait fokozzák, az aminosav és glükóz forgalmat fokozzák
• növelik a szervek fehérjeszintézisét
• serkentik a testi növekedést és a szellemi fejlődést (csecsemőkori alulműködés súlyos elmaradást okoz a növekedésben és az agyműködésben)
• az idegrendszer működésére vannak hatással (az alulműködés meglassultságot, közönyt, a túlműködés ingerlékenységet okoz)
• fokozzák a szív érzékenységét más hormonokra (alulműködés alacsony pulzussal, túlműködés magas pulzusszámmal, ritmuszavarral járhat)
• befolyásolják a kalcium-anyagcserét
• hatnak az izmok működésére

A pajzsmirigy úgynevezett tüszők melletti (parafollicularis) sejtjei által termelődik még egy hormon, a kalcitonin, melynek szerepe a kalciumháztartásban van. Csökkenti a vér kalciumszintjét, és fokozza annak csontba történő beépülését. Gátolja a csontból történő felszabadulást és a vesén keresztül történő kalcium visszaszívást is.

Mi a mellékpajzsmirigy, mit termel?

A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigy hátsó felszínén helyezkednek el (általában négy darab, 1 cm-nél kisebb mirigy), ezek termelik a parathormont. A parathormon a kalcium szabályozásért felelős, magas szintje emeli a vér kalciumszintjét, mivel fokozza a veséből történő visszaszívást, a csontokból való felszabadulást, míg alacsony szintje kalciumhiányt okoz.

A pajzsmirigy működésének jellemzése

A pajzsmirigy működését alapvetően az általa kiválasztott hormonok szintjének mérésével és az agyalapi mirigy által termelt TSH hormon szintjének mérésével tudjuk jellemezni. Ezeket az értékeket laborvizsgálat útján lehetséges ellenőrizni.

A pajzsmirigyet érintő betegségek esetén vagy nem változik a normális hormontermelés (euthyreoid állapot), vagy alulműködés (hypothyreosis) vagy túlműködés (hyperthyreosis) alakul ki.

• Euthyreoid állapotban normális tartományon belüli mind a TSH, mind a pajzsmirigy hormonok (T4, T3) szintje. Ultrahanggal vagy kiegészítő vizsgálatokkal a pajzsmirigy szerkezetében azonban lehetnek lényeges eltérések.
• Hypothyreosisban magas a TSH szintje, hogy serkentse a pajzsmirigy működését, de a szabad hormonok különböző okok miatt alacsony szinten vannak.
• Hyperthyreosisban fordítva, alacsony a TSH szint és magasak a pajzsmirigy hormon szintjei.

A vérvételen kívül nagyon fontos diagnosztikus eszköz a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálata. A beteg fizikális vizsgálatával ugyanis éppen megítélhető, hogy a kelleténél nagyobb vagy kisebb-e a pajzsmirigy, illetve van-e benne nagyobb, tapintható elváltozás. Az ultrahang jelzi a szerkezetbeli eltérést is, illetve úgynevezett pajzsmirigy göb jelenlétét is, ami utalhat cisztára, daganatra, gyulladásra, hegesedésre, jóindulatú daganatra.

Ezt olvasta már? Így történik a pajzsmirigy ultrahangvizsgálata

Ha felmerül daganat lehetősége, vagy bizonytalan eredetű göbös elváltozás észlelhető, szükséges lehet még izotópos vizsgálat is, mely pontos képet ad a vizsgált terület működéséről. A fokozott izotópfelvétel ugyanis túlműködést (gyulladás, esetleg túlműködés), az alacsony izotópfelvétel (hideg göb) pedig akár daganatra (de több más állapotra is) utalhat.

Ezen túl, szükséges lehet még az úgynevezett vékony tűvel történő biopsziára, vagyis szövettani mintavételre, amely a pajzsmirigy szövettani vizsgálatát teszi lehetővé.

A pajzsmirigyet érintő főbb betegségek és szervi elváltozások

Daganat

Lehet differenciált papilláris vagy follikuláris eredetű a pajzsmirigydaganat (mindez az áttétképződés, terápiára való válasz és túlélési esélyekben jelent különbséget), származhat a parafollikuláris úgynevezett C sejtekből, és lehet teljesen éretlen szerkezetű, kifejezetten rosszindulatú daganat. Már az ultrahang is jelzi a szerkezetbeli eltérést, a kontrasztanyagos szcintigráfia „hideg göböt” jelez, ám daganatok esetén mindig a vérvétel és a műtét révén nyert szövettani minta vizsgálata adja meg a biztos diagnózist.

Gyulladás

A leggyakoribb az autoimmun eredetű gyulladás, amely a pajzsmirigy alulműködésével (Hashimoto-betegség) vagy túlműködésével (Graves-Basedow-kór) jár. Ritkább típusú gyulladás lehet baktérium okozta fertőzés, vagy más immuneredet révén, akár terhesség után jelentkező átmeneti állapot is.

Göbök

Természetüknél fogva lehetnek működés nélküliek, ciszták, hegek vagy alulműködéssel, túlműködéssel járó, különböző eredetű eltérések. Ezek hátterét mindig ki kell vizsgálni.

• Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis): leggyakrabban autoimmun gyulladás képe áll a háttérben, esetleg korábbi ok miatti pajzsmirigy eltávolítás
  Bővebben A pajzsmirigy-alulműködésről itt írtunk részletesen

• Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis): szintén autoimmun gyulladás okozza leggyakrabban.
  Bővebben Tovább a pjazsmirigy-túlműködésről

A jód szerepe a pajzsmirigy működésében

A pajzsmirigyhormonok képződéséhez, melyeknek több mint 50%-a jód, nélkülözhetetlen az elégséges jódbevitel. A napi jódszükséglet 150-300 ug, de ez életkoronként változik. Fokozott igény jelenik meg terhesség idején, növekedéskor, fokozott fizikai megterheléskor, valamint alkoholisták, dohányosok körében.

Amikor elégtelen a jódbevitel, elégtelen a hormontermelés is. A pajzsmirigy megnagyobbodik, mivel az elégtelen hormontermelést a méretének (folliculusok számának) növelésével próbálja ellensúlyozni. Ilyenkor alakul ki a struma (más néven golyva). A pajzsmirigy ilyenkor még működhet elégségesen, vagy alulműködés tünetei jelennek meg.

Magyarországon az ivóvíz döntő többsége nem tartalmaz elégséges jódot és a megvásárolt élelmiszerek és alapanyagok sem. Emiatt fontos a jódpótlásra odafigyelni, melyet lehetőleg természetes úton tegyünk meg, ezzel megőrizve pajzsmirigyünk épségét. Ennek legegyszerűbb módja a jódozott só alkalmazása. Ezen kívül magas a jódtartalma a tengeri halaknak, rákoknak. Csökkenti viszont a jód felszívódását a zöld levelű zöldségek egy része.

Tovább Jód - Mikor kell szedni és mikor nem?

Gyakori kérdés, autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás esetén (ahol alacsonyak a hormonszintek), hogy a jód bevitelének fokozása kívánatos-e. Mivel ekkor a jódbevitel fokozhatja a gyulladás jelenlétét, és gyógyszeresen egyébként is megtörténik a hormon pótlása, nem javasolt a jód alkalmazása.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus