Négy emésztőrendszeri betegség előjelezheti a Parkinson-kórt
megjelent:
Egy új tanulmány szerint a nyelési nehézség (dysphagia), a gyomorürülési zavar (gastroparesis), a székrekedés és a hasmenés nélküli irritábilis bél szindróma kifejezetten előre jelezte a Parkinson-kór kialakulását. A kutatók szerint ezen állapotok korai felismerése segíthet azonosítani a Parkinson-kór kockázatának kitett betegeket, és potenciálisan megelőző stratégiákat indíthat el.
A kutatócsapat korábbi kísérleti tanulmányainak eredményei alátámasztották a Braak-hipotézist, amely szerint az idiopátiás Parkinson-kór a betegek egy részében béleredetű lehet. Azonban egyetlen korábbi tanulmány sem vizsgálta az emésztőrendszeri tünetek és szindrómák széles körét, amelyek a Parkinson-kór diagnózisát megelőzően fordulhatnak elő.
Tekintettel klinikai munkájukra, a szerzők nem lepődtek meg, amikor azt tapasztalták, hogy bizonyos emésztőrendszeri szindrómák kifejezetten összefüggésbe hozhatók a Parkinson-kórral, azonban lenyűgözte őket az összefüggések szorossága, mondta a fő szerző, dr. Pankaj Jay Pasricha, a Mayo Klinika munkatársa.
„A szakértők nagyon régóta tudják, hogy a székrekedés a Parkinson-kór potenciális kockázati tényezője, ezért ez a tanulmány kiegészíti azon emésztőrendszeri betegségek listáját, amelyek potenciálisan kockázati tényezők lehetnek" – mondta.
| Érdekesség: a Braak-hipotézis |
| A Parkinson-kórban a preklinikai és a betegséget megelőző, úgynevezett prodromális szakasz kialakulását támasztja alá Heiko Braak neuropatológus általánosan elfogadott elmélete. Ez alapján a neurodegeneratív folyamat egy lassú, felszálló és tovaterjedő jelleget mutat, mely a bél plexusaiból, a szaglórendszerből vagy az agyi nyúltvelőből indul, mely a híd, majd a mesencephalon felé terjed, végül évek múlva az agykérgi területek is érintetté válnak. A folyamatot hat stádiumra osztják. Kezdetben a szaglógumóban és a nyúltvelőben találhatóak Lewy-testek, később az agykérgi régiókban is megjelennek. A kóros alfa-szinuklein-lerakódás vélhetően a periférián kezdődik, a szaglóhámban, a bél vagy a gyomor plexusaiban, és innen terjednek tovább. |
A tanulmányok egy felé mutatnak
Azért, hogy meghatározhassák, hogy a Parkinson-kórt megelőzően mely emésztőrendszeri megbetegedések fordulhatnak elő, a kutatók kombinált esetkontroll- és kohorsz vizsgálatot végeztek egy amerikai egészségügyi nyilvántartási hálózat segítségével.
Először 24 624 újonnan fellépő idiopátiás, vagyis ismeretlen eredetű Parkinson-kórban szenvedő egyént hasonlítottak össze ugyanannyi panaszmentes kontrollal, valamint 19 046 Alzheimerben és 23 942 cerebrovaszkuláris megbetegedésben szenvedő személlyel, hogy megvizsgálják a már meglévő emésztőrendszeri betegségek jelenlétét, amelyekre a kutatók Parkinson-kórnak való kitettségként hivatkoztak. Összességében az átlagéletkor körülbelül 70 év volt, és a vizsgáltak körülbelül fele nő volt.
Tizennyolc, a teljes emésztőrendszeri traktusra kiterjedő állapotot vizsgáltak. Ezek közé tartozott a nyelőcsövet a gyomorral összekötő záróizom állandó görcsössége (achalasia), a nyelési nehezítettség (dysphagia), a gastrooesophagealis reflux betegség, a gyomorürülési zavar (gastroparesis), a funkcionális diszpepszia, a bélizmok bénulására visszavezethető bélelzáródás (paralitikus ileus), a hasmenés, az irritábilis bél szindróma (IBS) hasmenéssel és anélkül, a székrekedés, a bélelzáródás, a székletinkontinencia, a Crohn-betegség, a bélgyulladás (colitis), a colitis ulcerosa, valamint vakbéleltávolítás és a vagotómia.
Az összes emésztőszervrendszeri szindróma előfordulása szignifikánsan megemelkedett a parkinsonos csoportban az egészséges kontrollokkal összehasonlítva. Ezek közül a gasztroparézis, a diszfágia, a székrekedéssel járó IBS, a hasmenés nélküli IBS és a székrekedés volt specifikus a Parkinson-kórra, összehasonlítva az alzheimeres és cerebrovaszkuláris megbetegedésben szenvedők csoportjával.
Más, korábban fennálló emésztőrendszeri betegségek nemcsak szignifikánsan összefüggtek a Parkinson-kórral, hanem erős összefüggést mutattak az alzheimeres és a cerebrovaszkuláris megbetegedésben szenvedők csoportjával is.
Az esetkontroll elemzések validálására a csapat egy kiegészítő kohorsz vizsgálatot készített. Ez is igazolta, hogy a nyelési nehézség (dysphagia), a gyomorürülési zavar (gastroparesis), a székrekedés és a hasmenés nélküli irritábilis bél szindróma specifikus összefüggést mutatott a Parkinson-kórral és kifejezetten előre jelezte a Parkinson-kór kialakulását.
A funkcionális diszpepszia, a hasmenéssel járó IBS, a hasmenés és a székletinkontinencia nem volt Parkinson-specifikus, de a székrekedéssel és bélelzáródással járó IBS Parkinson-specifitást mutatott mind az esetkontroll, mind a kohorsz analízisben. A vakbélműtét csökkentette a Parkinson-kockázatát a kohorszanalízisben, de sem gyulladásos bélbetegség, sem vagotomia nem volt összefüggésben a Parkinsonnal.
„Ez a tanulmány az első, amely jelentős bizonyítékokat tár fel arra vonatkozóan, hogy nemcsak a székrekedés, hanem a nyelési nehezítettség, a gyomorürülési zavar és a hasmenés nélküli IBS klinikai diagnózisa is konkrétan előre jelezhetik a Parkinson-kór kialakulását, míg más emésztőrendszeri betegségek kevésbé specifikusak, és nem növelik a Parkinson-kórnak való kitettséget" – írják a kutatók.
Pasricha azonban azt mondta: „nincs szükség pánikra". „A klinikusoknak meg kell nyugtatniuk a betegeiket, hogy a Parkinson-kór kialakulásának általános kockázata alacsony. Az ilyen emésztőrendszeri betegségekben szenvedő betegek túlnyomó többségénél soha nem alakul ki Parkinson-kór. A kutatócsapat további vizsgálatokat fog végezni, hogy fényt derítsenek azokra a biológiai mechanizmusokra, amelyek magyarázatot adhatnak a jelenlegi tanulmány eredményeire.
Test vagy agy?
Az amerikai Parkinson-kór Alapítvány országos orvosi tanácsadója, Dr. Michael S. Okun „lenyűgözőnek" nevezte a tanulmányt.
Az eredmények „sok más tanulmányt megerősítenek, amelyek azt mutatják, hogy az emésztőrendszeri tünetek megelőzhetik a Parkinson-kór diagnózisát" – mondta a Medscape Medical Newsnak.
„Az alapítvány továbbra is figyelemmel kíséri a Parkinson-kór területén elért előrelépéseket" – mondta. Jelenleg azonban nem javasolják még a klinikai ellátás megközelítésének megváltoztatását ezen adatok alapján, mivel az adatok valójában nem tudják megerősíteni vagy cáfolni a Braak-patológiát, amely szerint az idiopátiás Parkinson-kór a betegek egy részében béleredetű lehet. Ez csak a posztmortem mintákkal való patológiai összehasonlítással valósítható meg" – tette hozzá.
„A viták a körül, hogy a test vagy az agy elváltozásai jelennek-e meg először a Parkinson-kórban, kissé mesterségesek lehetnek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Parkinson-kór nem egyetlen betegség. A rejtvény megoldásához további klinikai és patológiai adatokra, és sok kutató együttműködésére lesz szükség" – jegyezte meg Okun.
Tovább A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
- These Four GI Conditions May Predict Parkinson's Disease (Medscape)
- Dr. Szatmári Szabolcs: A Parkinson-kór epidemiológiája és a prodromális fázisában előforduló kórképek, Doktori értekezés
