Áramütés, villámcsapás - Mi a teendő?

A mindennapi élet során számos veszélyforrás leselkedik ránk, melyek egy óvatlan pillanatban súlyos sérüléseket okozhatnak. Ezen veszélyforrások közül kiemelendő az elektromos áram, melynek hatásai súlyos károsodásokat okozhatnak.

Az összefoglaló néven elektrotraumának nevezett sérüléscsoport két fő formája az áramütés és a villámcsapás. Áramhatás esetén az emberi test elektromos energia hatása alá kerül, mely könnyen halálos következményeket okozhat. A károsodás mértéke függ az áram erősségétől, az áram típusától (egyen- vagy váltóáram), az áramütés helyétől és a szervezeten belüli útjától, illetve az áramhatás időtartamától.

A károsodás mértékét befolyásolják az emberi szervezet egyes jellemzői is, például a verejtékezés mértéke, a balesetet szenvedett személy általános fizikai és pszichés állapota, egyes gyógyszerek és élvezeti szerek (mint a nikotin és a koffein, a kábítószerek) hatása. A bőr viszonylag jó szigetelőnek számít, főleg a száraz, erősebben elszarusodott részek, mint a tenyér. A verejtékezés ugyanakkor sokszorosára növeli az elektromos vezető képességet.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A szervezet belső terei jó vezetők, mivel nagy mennyiségű folyadékot tartalmaznak. Áramütés során tehát az elektromos áram egy ponton belép az emberi testbe, majd ott egy meghatározott útvonalon végighalad, végül egy másik területen elhagyja a szervezetet. A károsodott szervek zöme ebben a haladási irányban található.

Hogyan károsítja szervezetünket az áram?

Az elektromos áram többféle formában hat szervezetünkre: közvetlen szöveti energiahatás, hőhatás (nagyfokú felmelegedés), elektrolitikus hatás (elenyésző, gyakorlati jelentősége a háztartási áramütések kapcsán nincsen) és a bioelektromos hatás, amely az izom- és idegszövetet károsítja. A bioelektromos hatás az elektromos áram élő szervezetre gyakorolt specifikus hatásának tekinthető, a többit aspecifikus hatásnak nevezzük.

A közvetlen szöveti energiahatás áramjegy formájában nyilvánul meg, mely elvileg az áramütés helyén, illetve az áram szervezetből való kilépésének területén is megfigyelhető. Gyakran azonban csak a belépés helyén látható gombostűfejnyi vagy borsónyi, tömör, halvány elváltozás formájában, mely lehet kráterszerű bemélyedés is. Nem minden esetben észlelhető, ezért jelenléte bizonyítja, ám hiánya soha nem zárja ki az áramhatást!

Az áram égési sérülést is okoz, melynek súlyossága az áram fizikai jellemzőivel arányos. Megjelenhet enyhe bőrpír formájában, ám megtalálhatóak hólyagok is, melyek a komolyabb károsodásra utalnak.

A specifikus hatás a vázizmok görcsös állapotát okozza, mely miatt a sérült képtelen lehet a feszültségforrás elengedésére. Gyakran alakul ki a vázizmok szakadása, a csontok törése. A szívizomra gyakorolt hatás következménye komoly szívritmuszavar lehet, melynek lehetősége kar-láb irányú áramáthaladás esetén fokozott.

A központi idegrendszer befolyásolása révén a légzőközpont bénulása miatt légzésmegállás következhet be. A környéki idegrendszer sérülése leginkább múló zsibbadás, bizsergésérzés képében jelenik meg.

Speciális áramütési forma a villámcsapás, amikor pillanatnyi időre extrém nagyságú feszültség éri a szervezetet, mely akár egész végtagokat szakíthat le. Az áramjegy nagy kiterjedésű, faágszerű rajzolatot mutathat. A villámcsapás káros hatással van a hallásra és a látószervekre is! Azonnali, akár süketséget okozó dobhártyasérülés is keletkezhet. A szemen hónapok alatt szürkehályog alakulhat ki.

Nagyfeszültségű távvezetékek elszakadásának közelében ún. lépésfeszültség keletkezik, amely azt jelenti, hogy több méteres körzetben a vezeték érintése nélkül is az áramütés veszélye fenyeget.

Áramütést ért személy ellátása

Az áramütést szenvedett személy első ellátása a helyszínen tartózkodók feladata, ezért a lakosság szerepe ebben az esetben kiemelkedő! A legfontosabb szempont azonban a helyszínen tartózkodók védelme!

1000 V feletti nagyfeszültség esetén általános szabály, hogy a sérültet nem szabad megközelíteni, haladéktalanul műszaki mentést kell kérni a mentők, tűzoltók értesítésével! Első lépésként bizonyosodjunk meg arról, hogy a sérült feszültséghatás alatt van-e még. Amennyiben igen, mindig próbáljuk meg az áramforrást kiiktatni!

Ha ez nem megoldható, alacsony feszültség esetén esetleg megpróbálhatjuk a sérültet valamilyen arra alkalmas, nem vezető eszközzel (száraz fa anyagú eszközök, mint seprűnyél, vastag száraz textíliák) eltávolítani a feszültségforrástól. Ügyeljünk arra, hogy a talaj nehogy nedves, vagy fém anyagú legyen!

Ha a balesetes nincs feszültség alatt, de eszméletlen, vizsgáljuk meg a légzését, keringését, s az újraélesztés ABC-je szerint járjunk el. Amennyiben a sérült eszméleténél van, maradjunk vele, és azonnal hívjunk mentőt. Az égési sérüléseket az elsősegélynyújtás szabályai alapján lássuk el.

Alapszabály, hogy minden áramütést elszenvedett személyt orvosi ellátásban kell részesíteni, mert az áramütés jelei és káros hatásai később is megnyilvánulhatnak: tehát ha a sérült életben van, az nem azt jelenti, hogy orvosi ellátás nélkül életben is marad - tehát minden esetben hívjunk mentőt!

(Dr. Kónya Judit)