A táppénzről - Nem véd meg a felmondástól

Még mindig él az az általános vélekedés, hogy a táppénz megvéd a felmondástól, és a táppénz lejárta után sem lehet felmondani. A határozatlan idejű munkaviszonyt valóban nem lehet megszüntetni rendes felmondással a táppénz időtartama alatt, ám a közös megegyezésnek és a rendkívüli felmondásnak nem akadálya.

Táppénzre az a személy jogosult, aki keresőképtelenné válik a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül, és kötelezett mindemellett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti. Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. Ilyenkor a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani az arra jogosult részére. Ezt követően a keresőképtelenség ideje alatt jár, legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, legfeljebb azonban egy éven át, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon át. (A gyermeküket nevelő pároknak, illetve az egyedülálló szülőknek ennél több idő jár.)

A társadalombiztosítási jogviszony időtartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül válik biztosítottá, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított volt. Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már részesült táppénzben, akkor ez csökkenti az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamát. Táppénz a betegszabadság lejártát követően minden naptári napra, tehát a szabadnapra és a munkaszüneti napra is jár.

Nem adható táppénz

Méltányosságból igénybe vehető táppénzellátás

A megyei vagy fővárosi egészségbiztosítási pénztárnak lehetősége van méltányossági jogkörében eljárni. Ennek tekintetében a biztosított részére akkor engedélyezheti a táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, illetve körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják.

Nem adható táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amikor a biztosított átlagkeresetre jogosult, és amely alatt a biztosítás szünetel, továbbá amely alatt a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, és a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn.

Nem jár továbbá táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.

A gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt, vagy az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, illetve a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára szintén nem lehet táppénzt kapni.

Mindezen felül a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző orvos vizsgálatához nem járult hozzá, illetve a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, továbbá a gyógyulását tudatosan késlelteti.

A táppénz összege

Legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. Üzemi baleset esetén azonban az átlagkereset 100 százaléka.

Dr. Kiss Gergely háziorvos elmondása szerint a gyakorlatban elég összetett kérdés az üzemi baleset megállapítása. Amikor a háziorvos felveszi a beteget, besorolja a balesetet három kategóriába, majd a munkahelyen elkészített jegyzőkönyvet továbbküldi a társadalombiztosítóhoz, ahol határozatot hoznak. A határozatban döntenek arról, hogy elismerik-e a balesetet üzemi balesetként.

Kinél és hogyan kell bejelenteni a táppénzt?

A táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell bejelentenie. Ezt a táppénzigényt visszamenőleg 6 hónapra lehet érvényesíteni. A táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, míg egyéb esetekben a megyei vagy fővárosi egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja. A táppénz igénybevételéhez szükséges benyújtani a keresőképtelenséget megállapító orvosi igazolást, illetve a kórházi ápolásról kiállított igazolást.

Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a foglalkoztató a táppénzre vonatkozó igény elbírálásához úgynevezett "Foglalkoztatói igazolás"-t állít ki, és azt az igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak megküldi. A táppénzt utólag folyósítják, a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a bérfizetési napon.

A táppénz és a felmondás kapcsolata

Még mindig él az általános vélekedés, hogy a táppénz megvéd a felmondástól, és a táppénz lejárta után sem lehet felmondani. A határozatlan idejű munkaviszonyt valóban nem lehet megszüntetni rendes felmondással a táppénz időtartama alatt, azonban a közös megegyezésnek és a rendkívüli felmondásnak nem akadálya a táppénzes állomány.

A táppénzből felépült dolgozó pedig legfeljebb 30 napig áll még védettség alatt, ha a táppénzes állománya is elérte a 30 napot. Amennyiben azonban csak 15-29 napot volt beteg, a felépülése után csak 15 napig élvez védettséget. 15 napnál kevesebb táppénzes állomány pedig kizárólag a betegség tartama alatt véd a felmondástól.

Akivel már közölték a felmondást, nem tolhatja ki a felmondási időt táppénzzel. Természetesen a felmondási idő alatt is el lehet menni táppénzre, azonban ez az időszak nem fogja meghosszabbítani a felmondási időt.

Táppénz-hozzájárulás

Természetesen annak a biztosítottnak is jár táppénz, aki nem munkaviszony, hanem valamilyen vállalkozási viszony alapján biztosított és fizet társadalombiztosítási járulékot. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a táppénznek csak egy részét fedezi az állam, másik részét a foglalkoztatók kötelesek befizetni úgynevezett táppénz-hozzájárulás címén.

Az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók, illetve a betéti társaságok akár több hónapos táppénz-folyósítást követően is kaphatnak olyan végszámlát a társadalombiztosítástól, amely szerint a felvett táppénz 1/3-át kötelesek visszafizetni a tb-kasszába táppénz-hozzájárulás címén. Ebből persze nem következik az, hogy az egyéni vállalkozónak saját maga után is vissza kell fizetnie a felvett táppénz 1/3-át.

(WEBBeteg - Simon Béla, lektorálta: Dr. Barcsai Tímea jogász)