• Teljes kiőrlésű gabona - Mondják, hogy együk, de tudja, hogy miért?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A teljes kiőrlésű magvakat még a táplálkozástudományban járatlanabbak is egészségre kedvező hatásúként tartják számon. Valóban, a gabona feldolgozásának ez a módja egészen másfajta alapanyagot hoz létre, mint a hagyományos őrlés.

        Érdemes áttekinteni, hogy a közismert előnyök mellett – magasabb rosttartalom, jobb szénhidrátprofil – miért kedvező a teljes gabonaszemeket tartalmazó ételek fogyasztása, és a neki tulajdonított kedvező hatások mennyire megalapozottak tudományos szempontból.

        Mikor tekintünk valamit teljes kiőrlésűnek?

        Az első nehézség, amivel a teljes, illetve teljes kiőrlésű magvak hatásainak vizsgálatakor szembesülünk az, hogy a „teljes kiőrlésű” egy malomipari szakkifejezés. Nincs azonban egy általános elfogadott definíciója annak, hogy táplálkozástudományi szempontból mit is tekintünk teljes gabonát tartalmazó ételnek. Malomipari értelemben a meghatározás világos: a teljes mag nemcsak a magbelet, hanem a csírát és a maghéjat is tartalmazza.

        Hirdetések

        A termékek jelentős része viszont nem csak teljes kiőrlésű magvakat tartalmaz, és nem mindig lehet megállapítani az összetevők arányait. Az ipari és kereskedelmi címkézési szokások cégtől és országtól függően jelentősen eltérhetnek. A „rosttartalom” és a „teljesmag-tartalom” fogalmát gyakran felcserélik.

        Egy európai és amerikai tudományos szakértői kerekasztal javaslata szerint azokra az ételekre lehet alkalmazni a „teljes kiőrlésű” címkét, amelynek 100 grammja legalább 27 gramm teljes kiőrlésű magvat tartalmaz.

        A legtöbb epidemiológiai (a népesség egészségi állapotával foglalkozó) vizsgálatban a legalább 25 százaléknyi teljes magvat és héjat tartalmazó ételt tekintik teljes magból készültnek.

        Az egészségre gyakorolt hatása

        Cukorbetegség

        A teljes magvak kapcsán az egyik legtöbbet tanulmányozott kérdés a cukorbetegség megelőzésével kapcsolatos hatás. Egy nyolc nagy vizsgálat eredményeit összegző tanulmányban, amelyben összesen 385 868 résztvevő adatait elemezték, azt találták, hogy a sok teljes magvat fogyasztók között ritkábban fordult elő a cukorbetegség, mint a teljes magban szegény táplálékon élők között. A különböző vizsgálatokban a diabétesz különböző mértékben (17-32 százalék) ugyan, de ritkább volt a teljes magban gazdag táplálékot rendszeresen fogyasztók között.

        A feltételezések szerint a teljes magvak azáltal fejtik ki cukorbetegséget megelőző hatásukat, hogy csökkentik az étkezés utáni vércukor-emelkedés mértékét. A hosszabb ideig tartó, étkezés utáni vércukor-emelkedés a tapasztalatok szerint összefügg a szervezetet érő oxidatív stressz mértékével, gyulladásos folyamatokkal,  inzulinrezisztencia fokozódásával és az erek állapotának romlásával. Mindezek számos krónikus betegség, többek között a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában játszanak szerepet.

        Chipsek és sós rágcsálnivalók

        Együnk naponta ötször - így szólnak az ajánlások. A 3 főétkezés - reggeli, ebéd, vacsora - közé tízórai és uzsonna beiktatása is javasolt. Ezek lehetnek gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, gabonafélék, édes vagy sós rágcsálnivalók. A nassolásra szánt falatok akkor egészségesek, ha kevés hozzáadott cukrot és sót tartalmaznak, valamint viszonylag alacsony a kalóriatartalmuk, és magas a rosttartalmuk.

        Chipsek és sós rágcsálnivalók - Lehetnek egészségesek?

        Amikor a gabonaőrlemény feldolgozásakor eltávolítják a maghéjat és a csírát, olyan szénhidrátok maradnak a termékben, amelyek gyorsabban és erőteljesebben emelik a vércukorszintet, ami magasabb inzulinszükségletet jelent. Más tanulmányok szerint azonban a teljes magvak nem befolyásolták érdemben az étkezés utáni vércukorszintet. Bár a teljes magvak fogyasztása és a cukorbetegség közti összefüggést még nem térképezték fel teljesen, és vannak ellentmondások, az valószínűnek látszik, hogy a teljes magvak csökkentik az inzulinrezisztenciát, és bizonyos fokú védelmet nyújthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása ellen.

        Szív- és érrendszer

        Egy összegző elemzésben 1998 és 2010 között végzett, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel foglalkozó tíz nagy vizsgálat eredményeit vetették össze. Azt találták, hogy a teljes magvak fogyasztása a kardiovaszkuláris betegségek – köztük a koszorúér-megbetegedés, a szívelégtelenség, a nem vérzéses szélütés – kockázatát 21 százalékkal csökkentette. Továbbá, bár erre a korlátozottak a bizonyítékok, csökkentette a magas vérnyomás kockázatát is. Egy nagy létszámú (42 850 fős) vizsgálat adatai alapján úgy tűnik, hogy a teljes magvak koszorúér-betegséget megelőző hatásáért a magvak rost-, folsav-, magnézium-, mangán-, B6-vitamin- és E-vitamintartalma a felelős. Ugyanebben a tanulmányban azt is tapasztalták, hogy a teljes magvak pozitív hatással voltak a vérzsír-összetételre és a tünetmentes gyulladásos folyamatokra.

        Ez utóbbi megfigyelést egy 21 randomizált, kontrollált vizsgálat eredményét összegző elemzés is megerősítette. A teljes magvak fogyasztásának hatására javult az éhgyomri vércukor- és inzulinszint, a vérzsírok és a káros koleszterin mennyisége, csökkent a szisztolés és diasztolés vérnyomás. Ezeket az adatok más nagy, összehasonlító vizsgálatok is megerősítették.

        Daganatos megbetegedések

        A rostban gazdag táplálkozás előnyei

        A krónikus székrekedés az emésztőrendszer több káros elváltozásáért is felelős lehet. A rendellenes bélműködés többek között aranyeres csomókat, de akár vastagbél- és végbélrákot is okozhat.

        A rostban gazdag táplálkozás előnyei

        A különböző típusú rosszindulatú daganatokkal kapcsolatban a teljes magvakra vonatkozó bizonyítékok nem annyira megalapozottak, mint a cukorbetegség vagy a szívbetegségek tekintetében. Egy negyven, alacsonyabb bizonyító erejűnek számító vizsgálat eredményét összesítő tanulmányban azt találták, hogy a teljes magvak fogyasztása mintegy 34 százalékkal csökkentette a különböző – elsősorban emésztőrendszeri – rosszindulatú daganatok kockázatát. Egy 61 000 nő bevonásával végzett, 15 éven át tartó vizsgálatban azok, akik naponta legalább négy-öt alkalommal fogyasztottak teljes magvakból készült ételeket, 35 százalékkal kisebb kockázattal betegedtek meg vastagbélrákban, mint azok, akik napi egy-két alkalomnál ritkábban. Hasonló pozitív eredményeket kaptak a nyelőcsőrák előfordulásával kapcsolatban is.

        A kutatók azt feltételezik, hogy a teljes magvak magas rosttartalma az a tényező, amely a daganatellenes hatásuk hátterében állhat, legalábbis ami az emésztőrendszeri rákokat illeti. Emellett természetesen a magas fenolsav-, polifenol-, fitoösztrogén-, flavonoid- és E-vitamin-tartalma is szerepet játszhat a teljes magvak rákmegelőző hatásában.

        Gyulladáscsökkentő hatás

        A teljes magvak gyulladáscsökkentő hatásával kapcsolatos kutatási eredmények nem egyértelműek. Korábbi megfigyeléses vizsgálatok arra mutattak, hogy a teljes magvak fogyasztása a krónikus enyhe gyulladásos folyamatokat – amely a szív- és érrendszeri és metabolikus betegségek jellemzője – mérsékelhetik. E tanulmányok nyomán indultak jól megtervezett, beavatkozással járó vizsgálatok, ezekben azonban nem minden esetben sikerült kimutatni a teljes magvak jótékony hatását a gyulladásos folyamatokra. Az ellentmondások oka vélhetően az egyes vizsgálatokba bevont résztvevők egészségi állapotában, életkorában, a kísérlet időtartamában és a vizsgált magvak fajtájában fennálló eltérésekben keresendő. Például ha a pozitív hatás oka az alacsony glikémiás index, és egy adott vizsgálatban a hagyományos lisztet fogyasztókat magas glikémiás indexű teljes magvakat fogyasztókkal hasonlítják össze, akkor előfordulhat, hogy nem találják előnyösebbnek.

        Csökkentheti a halálozási kockázatot

        Egy közelmúltban lezárult nagy létszámú amerikai kutatásban a teljes magvak hatását vizsgálták a halálozásra. Azt tapasztalták, hogy a teljes magvak fogyasztása 17 százalékkal csökkentette a teljes halálozási kockázatot, ezen belül 17 százalékkal a szív- és érrendszeri eredetű, 15 százalékkal a daganatos, 48 százalékkal a cukorbetegséggel kapcsolatos, 11 százalékkal a légzőrendszeri eredetű és 23 százalékkal a fertőzésekre visszavezethető halálozást.

        A részletesebb elemzések szerint a pozitív hatásért elsősorban a magvakban található rosttartalom volt felelős.

        A teljes magvak fogyasztásának előnyeit a korai halálozás megelőzése szempontjából más amerikai és európai vizsgálatok is megerősítették.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

        A rostokban szegény étrend bizonyítottan növeli a vastagbél tágulatok, úgynevezett divertikulumok kialakulásának kockázatát. Bár a divertikulózis az esetek többségében tünetmentes, az esetek 10–25 százalékában fájdalom, gyulladás is jelentkezik, divertikulitisz alakul ki. Mivel az élelmi rostokban gazdag táplálék csökkenti a divertikulózis rizikóját, lényeges lehet, milyen forrásból (gabonából, gyümölcsből vagy zöldségből) származnak a rostok.

        Egy 690 075 hatvan év körüli nő bevonásával végzett, hatéves követési idejű vizsgálatban a gabonából származó élelmi rostbevitel napi 5 grammal történő növelése 15 százalékról 5 százalékra csökkentette a divertikulózis előfordulását. Divertikuláris betegségben szenvedő betegeknek gyakran tanácsolják, hogy óvakodjanak a magvakat tartalmazó ételek fogyasztásától. Nincs azonban tudományos bizonyíték arra, hogy a magvak kerülése csökkentené a divertikulitisz kockázatát.

        A teljes magvak fogyasztása és a túlsúly csökkenése közti összefüggés tudományos szempontból még mindig tisztázatlan, noha számos kutatást végeztek a témában. Ezeknek eredményei azonban ellentmondásosak: egyes esetekben sikerült kismértékű testsúlycsökkenést elérni, más vizsgálatokban azonban nem. Az egymásnak ellentmondó eredmények hátterében feltehetően az áll, hogy az egyes tanulmányokban nem egyformán definiálták a teljes mag fogalmát.

        A teljes magvak fogyasztása tehát úgy tűnik, elsősorban a szervezet cukoranyagcseréjére fejt ki kedvező hatásokat. A 2015–2020 közötti időszakra érvényes Amerikai Táplálkozási Irányelvek javaslata szerint az elfogyasztott gabonafélék és származékaik (lisztből készülő ételek) napi mennyiségének legalább felének teljes magból, illetve teljes kiőrlésű lisztből kell készülnie.

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István
        Felhasznált irodalom: Linus Pauling Institute, Micronutrient Information Center: Whole Grains

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Gabonaallergia

        Dr. Szigeti Nóra

        A tünetek kiváltásáért felelős gabonát kell kiiktatni az étrendből.

        Operációra várva

        Cs. K. fordító

        Hogyan segítsen gyermekének a műtéttől való félelme leküzdésében?

        Az éjszakai műszak a feje tetejére...

        Tapasztalták már, hogy egy át nem aludt éjszaka után másnap képtelenek koncentrálni, fejfájással, szédüléssel küszködnek? A rossz...

        A lenmag fogyasztásának szervezetre...

        A lenmag magas fehérjetartalmú, rostokban, B-vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Kiemelkedő a tiamin-, magnézium- és foszfortartalma....

        A cukorbetegség és a nemi betegségek...

        A cukorbetegség a fertőzések kialakulására hajlamosíthat. A fertőző ágensek könnyen megtelepedhetnek a cukorbeteg gazdaszervezetben, a...

        Figyeljen rá, hol hordja a...

        Egy kutatás eredményei megerősítik azt a korábbi feltételezést, miszerint a mobiltelefon által kibocsátott sugárzás káros hatással van a...

        Mennyi a napi kalciumszükséglete?...

        A kalcium számos fontos élettani folyamat nélkülözhetetlen szereplője, biztosítja az izom- és idegsejtek ingerelhetőségét, és szerepet...

        Milyen veszélyei vannak, ha elfelejtjük...

        A fenti kérdés szinte egyike a leggyakrabban hallott kérdéseknek mellyel a nőgyógyász szembesül. Természetesen, mivel mégis csak egy...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA