Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. Ennek tükrében igen fontos, hogy bizonyos önvizsgálatokat havi rendszerességgel mindenki végezzen el. Milyen önvizsgálatok ajánlottak?
Az emlő havonkénti önvizsgálatát 20 év felett minden nőnek ajánlott elvégezni, mégpedig a menstruáció utáni héten, mivel a hormonális állapot miatt ilyenkor a leginkább felismerhetők az esetleges elváltozások.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Fontos azonban tudni, hogy az önvizsgálat nem helyettesíti, csak kiegészíti a mammográfiás szűrővizsgálatot. A mammográfia segítségével átlagosan két évvel hamarabb felismerhetővé válik az emlőcarcinóma, mint tapintással, a korai diagnózis és kezelés pedig a túlélés szempontjából elengedhetetlen.
Az önvizsgálatot az emlők megtekintésével érdemes kezdeni. Elsőként figyelje meg, hogy az előző, a menstruációs ciklus hasonló időszakában elvégzett megtekintéshez képest van-e valamilyen változás az emlők méretében, körvonalában, a mellbimbók elhelyezkedésében? A kérdésekre a választ feltartott és leengedett karok mellett is meg kell adni!
Milyen lépései vannak az emlő részletes önvizsgálatának?>>
![]() |
| A pajzsmirigy |
A pajzsmirigy elváltozásai számos tünet kialakulásában játszhatnak szerepet.
Attól függően, hogy alul-, vagy túlműködés alakul ki jelentkezhet hízás, aluszékonyság, fázékonyság, vagy épp felgyorsult beszéd és gondolkodás, hasmenés, izzadás.
Az általános tünetek mellett a pajzsmirigy betegségei olyan összetett kórképek kialakulását is elősegíthetik, mint például a meddőség, vetélés, a magas koleszterin szint, szívritmuszavarok, elhízás vagy a depresszió.
|
| Töltse ki pajzsmirigy kérdőívünket>> |
Ha valaki rendszeres időközönként elvégzi az alábbi mozdulatokat, korai stádiumban észlelheti az elváltozásokat, s így hamarabb kerül szakorvoshoz. Az önvizsgálathoz mindössze egy pohár víz egy tükör szükséges.
A pajzsmirigy önvizsgálatának lépései>>
|
| Rizikófaktornak számít a herét ért korábbi trauma - rúgás, ütés, összeszorítás -, valamint bizonyos fertőző betegség, heregyulladás gyakori fellépte. Bővebben a hererákról>> |
A 15-35 év közötti férfiak körében leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés a hererák. Korai felismeréssel szinte 100 százalékosan gyógyítható a betegség, ezért is fontos a rendszeres önvizsgálat.
Fontos, hogy a fiúk már 13-15 éves korban elkezdjék rendszeresen, legalább havonta egyszer megvizsgálni a heréiket, megtanulják érzékelni azok normális állapotát, mert csak így fogják tudni a későbbi eltéréseket felismerni.
A herevizsgálatra a legalkalmasabb időpontot egy meleg fürdő, vagy zuhany utáni percek jelentik, mikor a herezacskó izomzata ernyedt állapotban van.
A herék önvizsgálata három lépésben>>
|
| HIV fertőzés következtében,hányadik hónaptól alakulhat ki az Oral Hairy Leukoplakia (Hajas sejtes leukoplakia) a száj nyálkahártyáján? Előidézheti ezt a betegséget más vírus, vagy immunszupresszió? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből. Bővebben>> |
A szájüregi daganat az egyik leggyakoribb tumoros megbetegedés ma Magyarországon. Ez a tény azért meglepő, mert a betegség korai jelei hamar észrevehetőek és a korai diagnózist követő, időben elkezdett terápia lényegesen kevesebb szenvedéssel jár és sokkal eredményesebb mint a későn elkezdett kezelés.
Legtöbben sajnos csak komoly fájdalom esetén megyünk fogorvoshoz, pedig függetlenül attól, hogy milyen panasszal érkezünk a fogászatra, ott rutinszerűen átvizsgálják szájüregünket is. Ez pedig jó alkalom lehetne a daganotos betegség első jeleinek felfedezésére.
E mellett azonban egy egyszerű és rendszeresen elvégzett önvizsgálattal is nagyon sokat tehetünk a korai diagnózis érdekében! A daganat korai jeleit ugyanis, – az ún. precancerozisokat – ha tudjuk, mit keresünk, mi magunk is korán felfedezhetjük.
Milyen tünetekre kell figyelni a szájban? >>
![]() |
| Önvizsgálat esetén fontos szempontok |
A melanoma a festék tartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. A melanoma rendkívül rosszindulatú daganat.
A belső szervekbe, májba, agyba, tüdőbe, csontokba korán ad áttétet. Késői felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal, korai felismerésekor ez az arány 10 százalék körüli értékre csökkenthető.
A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázunk. Nagyon fontos a közönséges anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma elkülönítése.
Az önvizsgálat szempontjai részletesen>>
(WEBBeteg)
Egészség? Betegség?
Nézze meg a WEBBetegen!
Robottechnika Svédországból, a legprecízebb fogpótlásért: Procera szkenner. (x)
Az orvosi mezoterápia helyreállítja bőrünk feszességét és segít a sejtmegújító anyagokat...
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintése Összes orvos válaszol kérdésGyakori kérdések Daganatos megbetegedések témában:
A közepes rákstádium gyógyulási esélye tényleg 35%? Vizsgálható-e a rákra való hajlam? Haemangioma - súlyos betegség?