A B17-vitamin: csodaszer vagy méreganyag?

A rák diagnózis a betegek számára legtöbbször a halálos betegség szinonimájaként jelenik meg, holott ma már számos gyógymód létezik a daganatos betegségek ellen. Ezek lehetnek bevált, az orvosi szakmában alkalmazott kezelések, és lehetnek természetes eredetű gyógyhatású készítmények.

Az egyik legújabb vegyület a B17-vitamin, melynek gyógyhatását a mai napig heves viták övezik. Az álláspontok még orvosi berkekben sem egyeznek meg ebben a témában. Egyesek bizonyítottnak tartják a szóban forgó vegyület gyógyhatását, mások a hosszú távú eredményekre várnak. Számos neves kutató és hivatalos szerv viszont egyenesen mérgezőnek tartja.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A felfedezéstől a terápiág

Ernst Theodor Krebs biokémikus fedezte fel az 50-es évek elején az új molekulát s laetrilnek vagy amigdalinnak, más néven B17-vitaminnak nevezte el. Kutatásai azzal kapcsolatban indultak, miszerint számos olyan népcsoport él a Földön, akik körében a daganatos betegség ismeretlen fogalom. A magyarázatot az általuk elfogyasztott nagy mennyiségű sárgabarackmagban vélte felfedezni.

A B17-vitamin nem más, mint egy ciánvegyület, melynek felépítésében benzaldehid, ciángyök és egy cukortartalmú rész vesz részt. A cianidtartalmú glikozidok a csonthéjasok (mandula, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, szilva) magjában nagy mennyiségben fordulnak elő. 

A B17-vitamin a leírások szerint azáltal fejti ki gyógyító hatását, hogy a szervezetbe bekerülve a nem daganatos sejtek számára energiát szolgáltat (vagyis tápanyagként funkcionál), a rákos sejtekben viszont a rodanáz enzim hiánya miatt sejtpusztító hatású ciánvegyület és benzaldehid keletkezik. Az egészséges sejtekben a rodanáz (transz-szulfuráz) enzim megtalálható, amely hatástalanítja a mérgező vegyületet.

Lehetséges gyógymód lenne?

A B17-vitamin a daganatos betegségek alternatív terápiáját jelentheti. A szer intravénás injekció és tabletta formájában létezik. Mivel azonban a készítmény csak nemrég vált hozzáférhetővé, hosszú távú tapasztalatok hiányában az orvosok nem szívesen ajánlják.

Kis mennyiségű ciánvegyület szervezetbe való juttatásával, a rodanáz enzim működése lépést tud tartani, vagyis alacsony koncentráció esetén a cián szervezetbe kerülése nem okoz problémákat. Nagyobb mennyiség esetén viszont az enzim kapacitása kimerül, nem képes az összes ciánszármazék detoxikálására - ezzel a vegyület kifejtheti mérgező hatását. A B17-vitamin készítmények cianidtartalma a gyártók szerint az egészségügyi határérték századrésze, ám a hivatalos szervek zöme ezt nem fogadja el.

A készítmény használata számos országban nem engedélyezett, a hivatalos álláspontok leginkább a készítmények magas ciántartalmára hivatkoznak. Az Amerikai Egyesült Államokban például a laetril alkalmazását 1980-ban egyenesen törvényben tiltották meg, ami azóta is hatályos.

Korlátozzák szinte minden országban

Spanyolország be sem engedi az amigdalint határain belülre, és az Európai Unió más országaiban sem legális a kezelés. A készítmények alkalmazása Magyarországon sem része a daganatos betegségek elleni küzdelemnek. Sem az Európai Unió, sem a magyarországi Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) nem engedélyezte a készítményt gyógyszerként, vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként. A jelentős mérgezésveszély miatt használata nem elfogadott, és a hivatalos álláspont szerint nem tekinthető vitaminnak sem, és ezért a toxikus vegyületek közt tartják nyilván.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a készítmények ennek ellenére egyszerűen hozzáférhetők, számos beteg kezelőorvosuk tudtával szedi azokat. Egyesek - bár a hosszú távú hatásokat nem láthatják még - a betegek általános állapotának, étvágyának, kondíciójának javulásáról számolnak be, hasonlóan más vitaminkészítmények hatásához. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy placebóhatás is okozhat hasonlókat, főleg ha nem felejtjük el, hogy a rákos betegek állapotának javulásában a pszichés faktorok szerepe igen jelentős.

A két oldal szembenállása valószínűleg hosszú ideig megmarad, talán majd a további kutatások és fejlesztések igazolják a felfedezést - vagy a toxicitást. Addig viszont újabb témát szolgáltat az összeesküvés elméletek gyártóinak. A jótékony hatás bizonyítása igazolná a hivatalos szervek gyógyszerlobbiban való szerepét. A toxicitás igazolása viszont egy újabb profitorientált vállalkozás becsületbeli hiányosságait tárná fel.

(Dr. Kónya Judit)