A világirodalom mérgei és a kémiai mítoszok

Szerző: Debreceni Egyetem - Science Café

Mi az a kéneső? Miért végzetes a ciánmérgezés? Melyik a legmérgezőbb anyag? A Science Café előadássorozat állomásán, Dr. Lente Gábortól megtudhattuk.

A 100 kémiai mítosz c. könyvben sok érdekes félreértést, tévhitet cáfolnak meg, ezekből válogatott Dr. Lente Gábor.

A kötet az Új polihisztor sorozatban jelent meg, ahol a kémiai tévhitek illusztrálásához az irodalmat hívták segítségül.

Shakespeare Rómeó és Júlia 4. felvonás, 3 színében olvashatjuk:

„Jajjaj nekem – nem eshetik meg itt, hogy
Későbben érzek fel, büdös szagok közt,
Sikolyt hallok, mitől az agy megőrül,
Mint amikor mandragórát szakítnak?”

A mandragóráról régen azt tartották, ha kitépik, sikító hangot hallat, melytől az ember megőrül. Bár a hangtól való megőrülésnek nincs alapja, a növény tartalmazza a hioszcin (szkopolamin) nevű hatóanyagot, mely nagy mennyiségben fogyasztva valóban okozhat a fentihez hasonló tüneteket, ugyanis túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.

Hamlet dán királyfi 1. felvonás. 5. szín:

Furcsa nevek

A nyelvújítás idején egyébként próbálkoztak az elemek nevének magyarításával is, erre néhány példa: O - oxigén - éleny, Na - nátrium - szikeny, Ca - kalcium - mészeny, Se - szelén - holdany, Ni - nikkel - ledérany, N - nitrogén - légeny, K - kálium - hamany, W - wolfrám - farkasnyál, Al - alumínium - timany.

Hamlet találkozik apja szellemével, aki elmondja, hogyan halt meg:

„… Amint kertemben alvám
- Ez volt szokásom minden délután -,
Meglopta bátyád ezt a biztos órát,
Üvegben átkos csalmatok levével,
S fülhézagomba önté e nedű
Bélpoklos csöppeit, melyek hatása
A vérnek oly halálos ellene,
Hogy gyorsan átfut, mint a kéneső,
A testbe minden ösvényt és kaput,
S mint tejbe csöppent oltó a tejet,
Megoltja, összerántja hirtelen
A híg, az ép vért: …”

A kéneső, furcsán hangzó szó, nyelvújítás korabeli (ld. keretes írásunk), a higany elterjedt neve volt. Sem a kénhez sem az esőhöz nincs köze (a török kenesü szóból ered).

A csalmatok, másnéven bolondító beléndek, utak mellett, szemetes helyeken növő, a burgonyával rokon, mérgező gyomnövény. Szőrös, tapadós levele, piszkossárga, ibolyásan erezett virága van, részeit gyógyszer készítésére használják, a mandragóra hatóanyaga van benne, a szkopolamin.

Valóban a cián a legmérgezőbb anyag?

Sokan úgy gondolják - talán a filmek, krimik hatására -, hogy a cián a leghalálosabb méreg. Valóban erősen mérgező, de sokkal mérgezóbb vegyületeket is ismerünk. Ami különleges a ciánban, az a hatása: a halál nagyon gyorsan, perceken belül bekövetkezik.

Vegyszerkóstolás

Érdemes megjegyezni, hogy a hidrogén-cianidot először Carl Wilhelm Scheele állította elő 1783-ban, amikor még általános szokás volt megkóstolni a vegyszereket, ő le is írta a hidrogén-cianid ízét és gőzének szagát: a keserűmanduláéra emlékeztet (az emberek egynegyede érzéketlen erre a szagra, arról nem is beszélve, hogy a hidrogén-cianid mérgezés egyik első tünete a szaglóidegek bénulása). A tudós nagyon fiatalon meghalt, valószínűleg a vegyszerkóstolás is közrejátszott halálában: az utolsó tudományos feljegyzései az arzénvegyületekről készültek...

Bár a cianidok nagyon súlyos méregnek tűnnek, valójában nagyon is van az élő szervezetben szerepük: a B-12 vitaminban, valamint kötött formában bizonyos növényekben, így a maniókában és a mandulában is.

A cianid elsődleges mérgező hatása az úgynevezett citokróm-C oxidáz enzim blokkolása, mely a sejtek légzéséhez szükséges. Az orvostudomány tudja, hogyan kell elhárítani a cianidmérgezést, de a folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy mire az első orvos a helyszínre ér, általában már késő.

Néhány nevezetes méreg halálos dózisa egy átlagos emberre nézve (egy 70-75 kg-os felnőtt férfit tekintve), melyen a listavezető a botulitoxin, ebből egy mikrogrammnak az ötödrésze már halálos dózis:

méreg

halálos dózis

botulinotoxin

0,0002 mg

polónium-210

0,001 mg

ricin

0,1 mg

szarin

1 mg

sztrichnin

50 mg

kálium-cianid

50 mg

arzén(III)-oxid

250 mg

Isaac Asimov - aki egyébként civilben kémiatanár volt - A halál fuvallata című könyvében egy kémikust úgy mérgeznek meg, hogy nátrium-acetátot és kálium-cianidot kevernek, így a felszabaduló ciángáz végez a vegyésszel.

Thomas Mann a Varázshegy c. művében a következőt írja le:

„...úgy áll a dolog, hogy minden anyag egyaránt rejt életet és halált, mindegyik orvosság és méreg egyben, gyógyszertan és toxikológia tehát egy és ugyanaz...”

ezzel megfogalmazza, amit a kémikusok és a toxikológusok is mind tudnak: egy anyagot önmagában mérgezőnek nevezni nem különösebben értelmes anélkül, hogy nem tudjuk a dózist.

(Cikkünk a Debreceni Egyetem Science Café előadássorozat szakmai támogatásával jött létre. A további előadásokról az egyetem honlapján talál információt.)

Módosítva: 2015.04.07 23:23, Megjelenés: 2015.04.07 23:23
Címkék: Méreg, Cián
Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A változékony időjárás hatásai A változékony időjárás hatásai

Fronthatások, nyári meleg - Minden korosztály szervezetének megterhelő.

Utazás tömegközlekedéssel Utazás tömegközlekedéssel

Hogyan maradjon fitt hosszú utazáskor buszon vagy vonaton?

Minden tizedik gyermeket és a...

Hőségriadó van, itt vannak a kánikulai éjszakák, amikor sokszor aludni sem tudunk a rekkenő melegtől. Felkelünk, mert megszomjaztunk, hálóruhát...

10 ok, ami ujjdagadást okozhat

Az ujjak dagadása általában ártalmatlan, de van, amikor egy súlyosabb, háttérben meghúzódó állapotra utal. Íme, az ujjdagadás (dactylitis)...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.