Gyermekünk szókincsének fejlődése

A gyermekek fejlődése születésüktől kezdődően összetett folyamat, amely részben a mozgásfejlődésből(ezen belül is a nagy- és a finom mozgások fejlődéséből), a nyelvi, a kognitív (gondolkodásmódbeli) és a pszichoszociális fejlődésből áll.

A legtöbb szakkönyv a gyermekkori fejlődést részeire bontja, természetesen ezek egy időben, egymásra épülve mennek végbe. A gyermekek intellektuális képességének első és legjobb mutatója a nyelv használatának fejlettsége, amit később a problémamegoldó képesség megfigyelésével tehetünk még szemléletesebbé. A gyermekek beszédkészségének fejlődése részben a felfogó (ezt nevezik receptív készségnek) részben a kifejező készség (expresszív készség) fejlődésével jellemezhető. Amennyiben a külvilág érzékelésének zavara áll fenn, természetesen a beszéd fejlődésének elmaradásával számolnunk kell.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Néhány hónaposan már hangokat utánoz

Egészséges csecsemőkben 10 hónapos korig beszéd ritkán fordul elő, de már a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő is egyre jobban lokalizálja a hangok forrását, arra összerezzenéssel, pozitív ingerre gügyögéssel reagál. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, felmerül a hallás zavara, ami lehet idegi vagy perifériás eredetű. Minden esetben, amennyiben újszülött korban nem történt meg a hallásvizsgálat, fül-orr-gégész vizsgálat, szükség esetén neurológus konzílium és képalkotó vizsgálat elvégzése indokolt, a probléma hátterének tisztázására.

3 hónapos kortól kezdődően észleljük, hogy a csecsemő felnőtt hangra reagálva hangokat próbál képezni, amit 6 hónapos korban már hangzóképzéssel is kiegészít. Ebben az életkorban a csecsemők még félelem nélkül, sokat és bárkire rámosolyognak, sőt hangosan nevetnek is. 8 hónapos korra érhető el leggyakrabban az, hogy a csecsemők egészséges fejlődés esetén a nevükre figyelnek. Természetesen a külvilág ingerszegénysége esetén a fejlődés ezen szakaszai elhúzódóvá válhatnak. A szakirodalom a születéstől 10 hónapos korig tartó időszakot a beszéd előtti periódusnak nevezi, amit a későbbiekben a megnevezési periódus vált fel (10-18 hónapos kor).

Ebben az időszakban az idősebb csecsemők és fiatal kisdedek felismerik környezetüket, bizalmatlanná válnak az ismeretlen külvilággal szemben, de adekvátan elkülönítik az apa és anya személyét, használja a papa és mama kifejezést, megtanulják kimondani a nevüket és megismerkednek a „nem” jelentésével. A megértő képességük egyre inkább egyértelművé válik. Abban az esetben, ha nem is beszélnek, bár már kb. 50 szót megértenek, kommunikációra képesek, ehhez a metakommunikációt (gesztusok, grimaszok, bólintás, cselekedetek) is használják.

Látványos fejlődés 1 éves korára

Amennyiben a megértés segítségével egyértelmű a kapcsolatteremtés, biztosak lehetünk, hogy az érzékeléssel nincs problémája gyermekünknek. Általános tapasztalat, hogy a csecsemők az első születésnapjuk előtt már legalább egy szót biztonsággal kimondanak. Ebben az életkorban azonban még természetesen is előfordul a felnőttek számára érthetetlen, látszólag értelmetlen, de sajátos dallamú és folyamatos, esetleg betűfelcseréléssel kimondott szavak használata. Másfél éves korukra a gyerekek a megértett 50 szóból 20-25-öt megfelelően használni is tudnak.

A következő - 18-24 hónapos kor - időszakban a szavak megfelelő sorrendbe helyezése és azok segítségével, legtöbbször nyelvtanilag még helytelenül, de külső hallgató - nem családtag - számára is érthető módon a gondolatainak kifejezése következik be. Ebben az életkorban a mondatok még rövidek, távirati stílusúak.

Három éves korra a gyermekek szókincse tovább bővül, amihez hozzájárul a környezet is. A döntően felnőttek között élő gyermekek szókincse, tartalmi hátterének ismerete nélkül, inkább a felnőttekre jellemző, míg a bölcsődei – óvodai környezetben növekvő gyermekek az ő mikroviláguk szavait ismerik jobban.

A tudatuk és énképük fejlődésével együtt megtanulják életkorukat, nemüket is ismerik és adott esetben a családjukra és a lakóhelyükre vonatkozóan is tudással rendelkeznek. Egyre többször használnak többes számot, teljes mondatokban beszélnek és a világ jobb megismerésére egyre többször teszik fel a „miért?” kérdést.

Önmagától képes egyszerű mondatokat alkotni

Négy éves korra a miért korszak kiteljesedik, a gyermekek érdeklődőek, szeretnénk egyre több információt szerezni a világukról. 4-5 szavas mondatokat alkotnak, a múlt időt elkülönítik és használják, emellett ismerik családi nevüket is. Szívesen beszélgetnek, bár ehhez a személyiségükre jellemző nyitottság is szükséges. Amennyiben az otthoni vagy a tágabb környezet nem megfelelő, a gyermekek, beszédkészségük ellenére visszahúzódóakká válhatnak.

A nagycsoportos óvodás, 5 év feletti gyermekek már a beszéd teljes palettáját használják, ismerik a múlt idő mellett a jövő időt, beállítottságuktól és a szülők, gondozók odafigyelésétől is függően tízig számolni tudnak, megismerik az ABC betűit, annak ellenére, hogy egyszerűbb, nagybetűs szavakat olvasni csak azok a gyermekek tudnak, akikkel többet foglalkoznak ilyen szinten.

A beszédfejlődés természetesen adott körülmények között egyedien módosulhat. Amennyiben a várható fejlődéshez képest eltérést észlelünk, mindenképpen érdemes specialista segítségét igénybe venni, kezdetben a szervi eltérések kizárására a korábban említett fül-orr-gégész, gyermekgyógyász, neurológus szakorvosét, később a pszichológus vagy a logopédus felkeresése segíthet az előforduló problémák orvoslásában.

(WEBBeteg - Dr. Felszeghy Enikő gyermekgyógyász-endokrinológus-diabetológus, DRportal szakértő)