Még a napra is lehetünk allergiásak? Napallergia

Ha itt a nyár, itt van a napozás, barnulás ideje. Fontos azonban figyelembe venni, hogy kinek milyen a bőrtípusa és annak megfelelően, mértékkel szabad csak a napon tartózkodni.

Sokan panaszkodnak, hogy már az első tavaszi napsugarak feltűnése után nem tudnak a napra menni védőkrémek használata nélkül. Ha nem használnak krémet a bőr fokozott fényérzékenysége miatt, kiütések jelennek meg a bőrön, de sokan épp a napozókrémekre lesznek allergiások.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Ön könnyen leég?

A napégés általában a túlzásba vitt napozást követően néhány órával alakul ki és néhány naptól néhány hétig tart, amíg elhalványul. Az intenzív leégést okozó napfény expozíció fokozza bizonyos szövődmények és bőrbetegek kialakulásának kockázatát, a bőr többek között szárazzá, ráncossá válhat, májfoltok alakulhatnak ki, fokozottan elszarusodhat. Ön könnyen leég? >>

A betegség kialakulásának hátterében örökletes tényezők - mint a bőrszín, a bőr pigmentációja, a szeplők és anyajegyek száma - is állhatnak. A legtöbb kozmetikum, parfüm, dezodor olyan fényérzékenyítő anyagot tartalmaz, amely foltos pigmentképződéshez vezethet. Bizonyos gyógyszerek (fogamzásgátlók, hormonok, antibiotikumok) és a napsugárzás együttes hatása fokozhatja a bőr fényérzékenységét.

A hajlamosító tényezőkön túl a pontos kiváltó ok még nem ismert, de az UV-B sugárzás mellett az UV-A sugárzásnak is nagy szerepe lehet. A napallergiáról (urticaria e solare) akkor beszélünk, ha a kiütéses tünet nem csak a napfénynek kitett helyeken, hanem akár a ruha alatt is jelentkezik. Ez a jelenség sokkal ritkább, mint az egyéb fénykiütések, amelyek csak a közvetlenül fénynek kitett helyeken jelentkeznek. A köznyelvben mégis ezekre használják gyakrabban a napallergia kifejezést.

Milyen tünetek lehetnek?

Az UV sugárzás káros hatásai

Mivel az ember az élete folyamán begyűjtött fényerősség akár 80 százalékát is 18 éves kora előtt kapja, valamint amiatt, hogy a gyermekek bőre vékonyabb, a dinamikus növekedési állapot miatt érzékenyebb. Éppen ezért rájuk még fokozottabban figyeljünk. Az UV sugárzás káros hatásairól bővebben >>

A napallergia tünetei igen változatosak lehetnek: a már fentebb említett csalánkiütésektől, a piros foltokon át akár a pattanásos elváltozásokig. Már rövid fényhatást követően órák vagy egy-két napon belül apró, tűszúrásnyi kiütések jelennek meg leggyakrabban a fénynek kitett részeken, de valódi allergia esetén, az egész testen. Nagyon gyakran a bőr felhólyagosodik, viszket, melyet égő érzés, esetleg fájdalomérzés is kísérhet. Amint a bőr megnyugszik, a tünetek elmúlnak.

Sajnos visszamaradhat bizonyos fokú foltos bőrelváltozás. A tünetek sokszor összetéveszthetőek a leégéssel, amelytől csak abban különbözik, hogy ezt a folyamatot nem követi hámlás, illetve többször kiújul és évekig visszatérhet. Egy biztos: a napfény káros sugarai ellen így is úgy is fontos védekezni.

Mit tehetünk megelőzésként?

Fontos tudni!

Sokan elfelejtik, hogy egy ködös, felhős napon is le lehet égni. Az ultraibolya sugárzás körülbelül 90 százaléka átjut a felhőkön. Az ultraibolya sugárzás visszatükröződik a hóról, a jégről, a homokról, a vízről, így ezek is ugyan olyan súlyosan le tudják égetni a bőrt, mint a napfény.

A megelőzés valójában elég nehéz, mivel a kialakulás háttere még nem tisztázott, azonban érdemes betartani az alapvető napozási szabályokat. Kerülni kell a déli forróságot, de érdemesebb délelőtt 10-től délután 4-ig árnyékba vonulni, mivel ebben az időintervalumban igen nagy a napsugárzás ereje. Mindig használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet. Előfordulhat azonban, hogy épp a naptej tartalmaz olyan anyagot, ami a fény hatására bőrkiütést okoz, ezt mielőbb tisztázni kell, milyen anyagokra vagyunk érzékenyek. A naptejek fényvédő faktor száma azt mutatja meg, hogy mennyivel hosszabb ideig szabad a napon tartózkodni. Érdemes így minél magasabb számút választani.

A gyermekeknek, az érzékeny bőrűeknek, napallergiásoknak érdemes 30 faktoros krémet használni, mivel megfelelő fényvédelemmel csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. A gyógyszerszedés esetén fontos tájékozódni arról, hogy az adott készítmény tartalmaz-e fényérzékenyítő anyagot, amely mellett tilos a napozás.

Napozás előtt ne használjunk kozmetikumokat, parfümöt közvetlenül a bőrre. Egyes fűszernövények - mint például az ánizs, a kömény és a medvetalp - tartalmazhatnak fényérzékenyítő anyagot, így érdemes ezeknek a fogyasztását kerülni.

Emellett segíthet, ha minél kevesebb testrészünket éri a napfény, vagyis ha tehetjük, ajánlott nadrágot és hosszú ujjú blúzt viselni. Manapság már lehetőség van beszerezni UV-szűrő anyagból készült fürdőruhát is. Egyes esetekben segíthet, ha szoláriumozással szoktatjuk bőrünket a napsütéshez. Érdemes a tünetek jelentkezése esetén a bőrünket langyos vízzel megtisztítani a naptejtől, majd hűsítő és gyulladást csökkentő krémmel az adott területet bekenni. A viszketés ellen antihisztamin tartalmú kenőcsöt  használjunk.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a napallergia tünetei hűsítő, gyulladáscsökkentő készítmények hatására sem csökkennek, szükség lehet az allergia szintjétől függően bizonyos kezelésekre is. Komolyan kell venni a problémát, hiszen egyes esetekben súlyosabb tünetekkel is járhat. Hatékonyabb terápia érdekében bőrgyógyászhoz kell fordulni. Kezelésként antihisztamin tartalmú gyógyszer rendszeres szedése ajánlott.

(Dr. Lajtos Melinda)