Milyen vizsgálat szükséges, hogy megnyugodjak?
Tisztelt Doktornő! 29 éves férfi vagyok, rendszeresen sportolok. Tavaly karácsonykor volt egy ijesztő pánikrohamom egy buli közben, amikor hirtelen felment a pulzusom 150-re, és annyira megijedtem, hogy erős halálfélelmem lett. Bár a roham elmúlt, azóta sajnos folyamatosan a szívemet és a pulzusomat figyelem, és kialakult bennem egy erős egészségszorongás. A sportorvosommal nemrég csináltunk egy kivizsgálást, ezek lettek az eredmények: - Nyugalmi 12 elvezetéses EKG: Sinus ritmus, pulzus: 85–95, PQ: 140–146 ms, QRS: 96–102 ms, QTc: 390 ms, izoelektromos ST, pozitív T-hullámok, normál tengelyállás. - Fizikális vizsgálat: Tiszta, ritmusos szívhangok, szívzörej nem hallható. - 24 órás ABPM vérnyomásmérő: Teljesen normális, éjszaka szépen lecsökken a vérnyomás. Otthon nyugalomban mérve 114–118 / 68–74 Hgmm között van. - Vérkép: Minden élettani, a pajzsmirigyem is teljesen rendben van (TSH: 2,81), CRP: 0,8, vércukor: 4,6, kálium és nátrium jó. - A családomban nem fordult elő fiatalkori szívbetegség vagy hirtelen szívhalál. A terhelhetőségem sport közben: Heti 2x tekerek 75 percet benti biciklin, heti 1x 4x4 perces HIIT edzést végzek (ahol 170–172 bpm-ig felmegy a csúcspulzusom), és nemrég a 40 fokos hőségben is napi 15 km-eket gyalogoltam. Sport és terhelés közben soha semmilyen mellkasi fájdalmam, fulladásom vagy szédülésem nincs. A panaszaim jellege: Kizárólag nyugalomban, főleg időjárási frontoknál vagy ha kevesebbet alszom, szoktak jönni furcsa tünetek: - Kb. 4 hónapja volt egy átmeneti pillangó vagy libbenő érzés a mellkasomban (akkor voltam EKG-n, negatív lett, el is múlt). - Pár hete séta után megállva a bal mellizmom remegett, rángott pár másodpercig, egyéb kísérő tünet nélkül. - Néha pihenés közben vagy fekve előjön egy fura feszítő érzés a mellkasomban, néha a szív tájékán a bal oldalon, de előfordult már a jobb oldalon is. - Pár napja egy sima séta közben előjött egy fura tompa vagy meleg érzés a fejemben. Kikapcsolt állapot, mintha kívülről látnám a dolgokat vagy, mintha csak lebegnék, szokatlan érzés ha hozzám szólnak vagy ha megszólalok, amihez néha enyhe bizonytalanság vagy liftező érzés társul a gyomromban. Ez pár percig így maradt, de nem társult mellé magas pulzus, csak a megszokottnál 5-10-el több. - A napokban többször volt időszakos, nem állandó fejfájásom is. A kérdéseim a következők lennének: 1. Ön szerint szükséges-e szívultrahangra mennem, vagy nyugodtan kizárható a komolyabb szívbetegség? Megnyugodhatok-e abban, hogy a nyugalomban néha jelentkező tünetek (mellizomremegés, fura fejérzés, belső feszültség) csak a korábbi pánik miatt túlérzékennyé vált idegrendszerem jelei?
Dr. Bodócsi Réka válasza mellkasi fájdalom témában
Tisztelt Kérdező! Az Ön által részletesen leírt eredmények összességében megnyugtatóak. A nyugalmi EKG szabályos sinusritmust és normális ingerületvezetési, illetve repolarizációs paramétereket mutat, vérnyomása normális, laboreredményeiben sem látható olyan eltérés, amely szapora szívverést vagy ritmuszavart magyarázna. Szintén kedvező jel, hogy rendszeresen és jelentős intenzitással sportol, terhelés során pedig mellkasi fájdalom, nehézlégzés, szédülés vagy ájulás nem jelentkezik. A fiatalkori hirtelen szívhalálra vagy örökletes szívbetegségre vonatkozó negatív családi anamnézis ugyancsak megnyugtató. A leírtak alapján súlyos szívbetegség valószínűsége alacsony. Amennyiben korábban még nem történt, szívultrahang vizsgálat elvégezhető a szív strukturális eltéréseinek kizárására. Szintén javasolható terheléses EKG (ergometria), ha ilyen vizsgálata még nem volt. Ennek során ellenőrizhető a szívritmus, a vérnyomás és az EKG változása fokozódó fizikai terhelés mellett, illetve objektíven megítélhető a terhelhetősége. Ha a „pillangó”, kihagyás- vagy heves szívdobogásérzés ismételten jelentkezik, 24–72 órás, ritkább panaszok esetén hosszabb idejű Holter-EKG vagy eseményrögzítő lehet informatív, mivel a nyugalmi EKG csak a vizsgálat néhány másodpercének szívritmusát mutatja. A néhány másodperces mellizomremegés nem jellegzetes szíveredetű tünet. A változó helyen, elsősorban nyugalomban jelentkező mellkasi feszülés és a leírt „lebegő”, derealizációszerű érzés szintén kevésbé jellemző szervi szívbetegségre. Pánikrohamot követően gyakori, hogy az ember fokozottan figyelni kezdi a szívverését és egyéb testi érzeteit, és korábban észrevétlen, ártalmatlan jelenségek is fenyegetőnek tűnhetnek. Ez önmagában tovább fokozhatja a vegetatív tüneteket. Fontosabb a kiegyensúlyozott, változatos étrend, a megfelelő folyadékbevitel és a rendszeres testmozgás. Amennyiben a panaszok fennmaradnak, laboratóriumi vizsgálat során a már ellenőrzött nátrium- és káliumszint mellett magnézium, kalcium, vas/ferritin, B12-vitamin, folsav és D-vitamin szintjének ellenőrzése is szóba jöhet. Ugyanakkor minden új tünetet nem célszerű automatikusan szorongásnak tulajdonítani. A visszatérő fejfájást és bizonytalanságérzést érdemes háziorvosával megbeszélni, különösen, ha ezek tartóssá vagy gyakoribbá válnak. Sürgős orvosi vizsgálat indokolt, ha terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom, ájulás vagy ájulásközeli állapot, tartósan fennálló gyors vagy szabálytalan szívverés, jelentős nehézlégzés, illetve új neurológiai tünet – például féloldali gyengeség, beszéd- vagy látászavar – jelentkezik.
