Baj, ha együtt alszom a gyerekkel?

Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr, Kisfiam 2 éves, a minap egy kedves (gyermekekkel foglalkozó) ismerősömtől kértem tanácsot beszédfejlődés és evés témájában (nem beszél még a fiam, ill. hadilábon áll a rágással) . Az ismerősöm sok kérdést tett fel, többek között azt is, hogyan alszik a fiam. Saját ágyában alszik (rácsos ágy) , és én ott alszom vele egy szobában. Mikor 8 hónapos volt, tettem rá kísérletet, hogy visszaköltözöm a hálóba, a kisfiam nem is nagyon bánta, nekem viszont rossz érzés volt, hogy ott alszik egyedül a lakás túlsó felén lévő szobában, és emiatt, valamint néhány praktikus érv miatt is inkább visszaköltöztem a gyerekszobába. Úgy tervezem, hogy akkor megyek csak vissza a hálóba, ha már lesz még egy gyerekünk, és ő is átalussza majd az éjszakát - ha már ketten vannak, nem egyedül, akkor nyugodtabb szívvel hagyom őket "magukra". (Persze, ezek csak tervek, amiket az élet, a napi ritmus, stb. felülírhat.) A családban mindenkinek jó így jelenleg, férjemet is beleértve (ő főként az egyéb, praktikus érvek miatt ért egyet a jelen gyakorlattal) . Épp ezért nem értem, hogy miért lenne indokolt, hogy "kivonuljak" a gyerekszobából. Nem tudom elképzelni, hogy milyen hátránya származna egy kétéves gyereknek abból, hogy az anyja ott alszik vele egy szobában (egyébként egyedül alszik el, de mindig mondom neki, hogy "apával itt leszünk a másik szobában, aztán majd jövök ide szunyókálni") . Tudom, hogy a közvélekedésben azért tartják sokan ezt a megoldást gáznak, mert "az ilyennek tuti válás lesz a vége, de minimum elhidegülés". Erre most nem is szeretnék kitérni, kifejezetten az érdekelne, hogy a kisfiamra miért lehetne ez az "alvás-felállás" hátrányos. Válaszát köszönöm!

Legfrissebb cikkek a témában

Kovács Piroska válasza pszichés probléma témában

Kedves Asszonyom!

Ön megválaszolta mindazt, ami veszély adódik a párkapcsolatukra ebből a gyakorlatból. Ami pedig a gyereket illeti: azt tanulja meg ebből a helyzetből, hogy anya az övé! Az ő rendelkezésére áll éjjel-nappal. Nem apa párja, nem apához tartozik, nem az övék (apáé és anyáé) az elsőség, hanem az övé, a gyereké!

Gondolja, úgy 4-5 éves korában majd csak úgy kisétálhat a gyerekszobából?

Apropó, érdemes lenne azon is elgondolkodnia: Önnek miért a gyereke álmát kell őrködnie a férjéé helyett? Miért volt olyan rossz, hogy a gyerek elvolt Ön nélkül? Miért is kell a fokozott anyai szerepvállalás mögé bújnia ahelyett, hogy a feleségét élné és élvezné? ...

Üdvözlettel: Kovács Piroska

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.
Kérdés: 2012. június 25., 20:56; Megválaszolva: 2012. július 16., 01:12
Kérdések és válaszok: Csecsemőgondozás, gyermeknevelés
Gyerek pszichologia
Tisztelt doktor úr/nő! Azt szeretném meg kérdezni, van egy 8 éves nevelt lányunk aki magatartási zavarokkal küzd az iskolában is és itthon is.a...
Közel 3 éves gyermek viselkedése
Fiúgyermekem februárban lesz 3 éves. Élénk, mozgékony gyerek, szereti a gyerektársaságot, a felnőttekkel is barátságos. Kb. 2, 5 éves korától...
Gyerek szorongás
Kisfiam 3 éves 8 hónapos. Kb egy hónapja szopizást utánzó mozdulatokat végez a szájával szinte folyamatosan, sőt alvás közben is. Nagyon meg vagyok...
Problémák az óvodában
Tisztelt Doktor Nő/ Úr! A kislányom 3, 5 éves! Szeptembertől járunk óvodába. Amíg nem, jártunk addig azért sírt mert járni szeretne, de aztán...