• Latuda

        1. Milyen típusú gyógyszer a Latuda és milyen betegségek esetén alkalmazható?

        A Latuda olyan gyógyszer, amely hatóanyagként lurazidont tartalmaz. A skizofrénia kezelésére alkalmazzák felnőtteknél, amely egy mentális betegség, amely számos tünettel jár, például összefüggéstelen gondolkodással és beszéddel, hallucinációkkal (nem létező dolgok hallása és látása), gyanakvással és delúziókkal (téveszmék).

        2. Hogyan kell alkalmazni a Latuda-t?

        A Latuda tabletta (18,5, 37 és 74 mg) formájában, és csak receptre kapható. A javasolt kezdőadag naponta egyszer 37 mg, amelyet étkezés közben, hozzávetőleg ugyanabban az időpontban kell bevenni. A beteg terápiás válasza és a kezelőorvos megítélése függvényében az adag maximum napi egyszer 148 mg-ig emelhető. Alacsonyabb dózisokat kell alkalmazni mérsékelten vagy súlyosan beszűkült vesefunkció vagy májfunkció esetén, és olyan bizonyos gyógyszereket szedő betegeknél, amelyek befolyásolhatják a Latuda vérszintjét.

        3. Hogyan fejti ki hatását a Latuda?

        A Latuda hatóanyaga, a lurazidon egy antipszichotikus szer. Az agy idegsejtjeinek felszínén található számos különböző neurotranszmitter receptorhoz kapcsolódik és befolyásolja azokat. A neurotranszmitterek olyan vegyi anyagok, amelyek az idegsejtek egymás közötti kommunikációját teszik lehetővé.

        A lurazidon főként azáltal fejti ki hatását, hogy gátolja a dopamin, az 5-hidroxi-triptamin (más néven szerotonin) és a noradrenalin neurotranszmitterek receptorait. Mivel a dopamin, az 5-hidroxi-triptamin és a noradrenalin szerepet játszik a skizofréniában, a receptoraik blokkolása révén a lurazidon hozzájárul az agyi aktivitás normalizálódásához, csökkentve a tüneteket.

        4. Milyen előnyei voltak a Latuda alkalmazásának a vizsgálatok során?

        A Latuda-t hat fő vizsgálatban tanulmányozták. Három rövid távú vizsgálatban hat héten keresztül a Latuda-t placebóval (hatóanyag nélküli kezelés) hasonlították össze összesen 1466 beteg részvételével. A hatékonyság fő mértéke a betegek tüneteinek változása volt, amelyet a skizofréniában használt standard skála, az úgynevezett „pozitív és negatív szindróma skála” (positive and negative syndrome scale, PANSS) segítségével mértek. Ezekben a vizsgálatokban a Latuda különböző dózisai hatékonyabbnak bizonyultak a placebónál, a PANSS pontszám csökkenése akár 16 ponttal meghaladta a placebo esetén jelentkező eredményt. Ugyanakkor ezt a hatást nem igazolták konzekvensen minden egyes dózis esetében, és következetes dózis-válasz kapcsolatot nem lehetett megfigyelni. A vállalat elvégezte az eredmények további elemzését, amely alátámasztotta a Latuda kezelés rövid távú előnyeit.

        A rövid távú vizsgálatok egyikét 12 hónapon keresztül folytatták (kiterjesztett vizsgálat), hogy megvizsgálják a Latuda hatásának fenntartását 292 betegnél kvetiapinnal összehasonlítva. Két másik vizsgálatban, amelyekben 914 beteg vett részt, a Latuda hosszú távú hatásait tanulmányozták egy másik skizofréniában alkalmazott gyógyszerrel, a risperidonnal, illetve placebóval összehasonlítva. Ezekben a hosszú távú vizsgálatokban a Latuda hatékonyságát azon betegek aránya alapján mérték, akiknél relapszus jelentkezett, és a skizofrénia tünetei visszatértek a kezelés alatt. A kiterjesztett vizsgálatban a Latuda-val kezelt betegek 21%-ában jelentkezett relapszus egy éven belül, míg a kvetiapinnal kezelt betegek esetében ez az arány 27% volt. Ez azt mutatta, hogy a Latuda legalább olyan hatékony volt, mint a kvetiapin. A második vizsgálatban nem igazolódott, hogy a Latuda olyan hatékony lenne, mint a risperidon, bár a rendelkezésre álló adatok alátámasztották a hosszú távú előnyöket. Az utolsó vizsgálat azt mutatta, hogy a Latuda-val kezelt betegek 30%-ánál jelentkezett relapszus egy éven belül, míg placebóval kezelt betegek esetén ez az arány 41% volt.

        Gyógyszerinfók

        HATÓANYAG: lurasidone
        KISZERELÉSEK: (Gyártó, TB-támogatási információk)
        Vényköteles: nincs adat

        Kapcsolódó cikkek

        Nyugodjak bele?
        Vastagbélpolyp
        A skizofrénia tünetei
        Élet a skizofréniával - A terápia mellékhatásai
        Skizofrénia - Család nélkül nincs orvosság

        1. Milyen típusú gyógyszer a Latuda és milyen betegségek esetén alkalmazható?

        A Latuda olyan gyógyszer, amely hatóanyagként lurazidont tartalmaz. A skizofrénia kezelésére alkalmazzák felnőtteknél, amely egy mentális betegség, amely számos tünettel jár, például összefüggéstelen gondolkodással és beszéddel, hallucinációkkal (nem létező dolgok hallása és látása), gyanakvással és delúziókkal (téveszmék).

        2. Hogyan kell alkalmazni a Latuda-t?

        A Latuda tabletta (18,5, 37 és 74 mg) formájában, és csak receptre kapható. A javasolt kezdőadag naponta egyszer 37 mg, amelyet étkezés közben, hozzávetőleg ugyanabban az időpontban kell bevenni. A beteg terápiás válasza és a kezelőorvos megítélése függvényében az adag maximum napi egyszer 148 mg-ig emelhető. Alacsonyabb dózisokat kell alkalmazni mérsékelten vagy súlyosan beszűkült vesefunkció vagy májfunkció esetén, és olyan bizonyos gyógyszereket szedő betegeknél, amelyek befolyásolhatják a Latuda vérszintjét.

        3. Hogyan fejti ki hatását a Latuda?

        A Latuda hatóanyaga, a lurazidon egy antipszichotikus szer. Az agy idegsejtjeinek felszínén található számos különböző neurotranszmitter receptorhoz kapcsolódik és befolyásolja azokat. A neurotranszmitterek olyan vegyi anyagok, amelyek az idegsejtek egymás közötti kommunikációját teszik lehetővé.

        A lurazidon főként azáltal fejti ki hatását, hogy gátolja a dopamin, az 5-hidroxi-triptamin (más néven szerotonin) és a noradrenalin neurotranszmitterek receptorait. Mivel a dopamin, az 5-hidroxi-triptamin és a noradrenalin szerepet játszik a skizofréniában, a receptoraik blokkolása révén a lurazidon hozzájárul az agyi aktivitás normalizálódásához, csökkentve a tüneteket.

        4. Milyen előnyei voltak a Latuda alkalmazásának a vizsgálatok során?

        A Latuda-t hat fő vizsgálatban tanulmányozták. Három rövid távú vizsgálatban hat héten keresztül a Latuda-t placebóval (hatóanyag nélküli kezelés) hasonlították össze összesen 1466 beteg részvételével. A hatékonyság fő mértéke a betegek tüneteinek változása volt, amelyet a skizofréniában használt standard skála, az úgynevezett „pozitív és negatív szindróma skála” (positive and negative syndrome scale, PANSS) segítségével mértek. Ezekben a vizsgálatokban a Latuda különböző dózisai hatékonyabbnak bizonyultak a placebónál, a PANSS pontszám csökkenése akár 16 ponttal meghaladta a placebo esetén jelentkező eredményt. Ugyanakkor ezt a hatást nem igazolták konzekvensen minden egyes dózis esetében, és következetes dózis-válasz kapcsolatot nem lehetett megfigyelni. A vállalat elvégezte az eredmények további elemzését, amely alátámasztotta a Latuda kezelés rövid távú előnyeit.

        A rövid távú vizsgálatok egyikét 12 hónapon keresztül folytatták (kiterjesztett vizsgálat), hogy megvizsgálják a Latuda hatásának fenntartását 292 betegnél kvetiapinnal összehasonlítva. Két másik vizsgálatban, amelyekben 914 beteg vett részt, a Latuda hosszú távú hatásait tanulmányozták egy másik skizofréniában alkalmazott gyógyszerrel, a risperidonnal, illetve placebóval összehasonlítva. Ezekben a hosszú távú vizsgálatokban a Latuda hatékonyságát azon betegek aránya alapján mérték, akiknél relapszus jelentkezett, és a skizofrénia tünetei visszatértek a kezelés alatt. A kiterjesztett vizsgálatban a Latuda-val kezelt betegek 21%-ában jelentkezett relapszus egy éven belül, míg a kvetiapinnal kezelt betegek esetében ez az arány 27% volt. Ez azt mutatta, hogy a Latuda legalább olyan hatékony volt, mint a kvetiapin. A második vizsgálatban nem igazolódott, hogy a Latuda olyan hatékony lenne, mint a risperidon, bár a rendelkezésre álló adatok alátámasztották a hosszú távú előnyöket. Az utolsó vizsgálat azt mutatta, hogy a Latuda-val kezelt betegek 30%-ánál jelentkezett relapszus egy éven belül, míg placebóval kezelt betegek esetén ez az arány 41% volt.

        5. Milyen kockázatokkal jár a Latudo alkalmazása?

        A Latudo leggyakoribb mellékhatásai (10 beteg közül több mint 1-nél jelentkezhet) az akatízia (folyamatosan fennálló mozgási késztetés) és a szomnolencia (aluszékonyság). A Latuda alkalmazásával kapcsolatban jelentett összes mellékhatás teljes felsorolását lásd a betegtájékoztatóban!

        A Latuda nem alkalmazható „erős CYP3A4 inhibitorként” vagy „erős CYP3A4 induktorként” ismert gyógyszerekkel együtt. Ezek befolyásolhatják a lurazidon vérszintjét.

         


        További gyógyszerek lurasidone hatóanyaggal

        További gyógyszerek a(z) Antipszichotikumok kategóriában