Májrák téma

Anatómiai helyzete miatt más szervek daganatai gyakran okoznak áttétet. Sok esetben épp ez okoz először tüneteket, ami a beteget orvoshoz viszi, majd a részletes kivizsgálás során derül fény az elsődleges daganatra.

Egyre több meglepő eredmény születik abból, hogy a számítástechnika és a nagy internetes adatbázisok elemzése (lásd: “big data”) elfoglalta méltó helyét az orvostudományban. Tulajdonképpen ennek köszönhető az a fontos kérdés is, amelyről a legutóbbi rákkutató kongresszuson vitáztak.

Egy 72 éves férfin végezték el hazánkban először az úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát, mely a hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt.

Ha májrákról beszélünk, akkor alapvetően el kell különítenünk a máj elsődleges daganatait, melyek a máj saját szöveteiből indulnak ki, és a másodlagos daganatokat, ezek elsősorban az emésztőrendszer daganataiból a véráram útján keletkező áttétek.

Tudományosan bizonyított, hogy a túlsúlyosság többek között daganatos megbetegedések kialakulásához is hozzájárulhat.

A májrák világszerte a daganatos elhalálozás egyik fő oka. Alapvetően két típusra osztható: a primer és a szekunder altípusokra. A megfelelő kezelés kiválasztásához elengedhetetlen a daganat jellegének meghatározása.

Az ezredforduló óta növekvő daganatos megbetegedési szám mellett javult a rákos betegek gyógyulásának aránya, 12 százalékkal csökkent a halálesetek száma - mondta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap, a rákellenes küzdelem világnapján.

Minden utcában élnek veszélyeztetett emberek: vagy tudják, vagy nem. Ma a rosszindulatú májdaganatok nagy részét akkor fedezik fel, amikor már panaszokat okoz, s szétterjedt a rákos folyamat.

A májban kialakuló daganat nehezen észrevehető, mivel nem kíséri fájdalomérzet. Vannak azonban egyéb kísérő tünetek. A májról elsősorban az alkoholizmus kapcsán esik szó, mint a méreganyagok kiválasztásának felelőséről, pedig feladatait tekintve jóval összetettebb szerv.

A HCV elleni küzdelemben is tevékenykedik dr. Schaff Zsuzsa, aki október közepén kapta meg az aranydiplomáját több évfolyamtársával együtt, és az ünnepségen ő tartotta a köszöntőbeszédet. Az akadémikus, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet professzor emeritája 2014-ben Széchenyi-díjban részesült, amely pályája csúcsát jelentette.