• Pitvarfibrilláció: rövidebb és eredményesebb eljárások

        Szerző: WEBBeteg - T. A., újságíró

        Tizenhetedik alkalommal találkoztak a szakemberek a Debreceni Kardiológiai Napok továbbképző konferencián, amelyet 1995-ben Édes István és Czuriga István professzorok indítottak el. Mára a balatonfüredi után a második legjelentősebb kardiológiai továbbképzés a cívisvárosban megrendezett kongresszus, amely a hétvégén zárult.

        A konferencia célja a folyamatos kardiológiai továbbképzés biztosítása és a legújabb szakmai ismeretek naprakész átadása, korábban a régióra koncentráltak, a gyorsan népszerűvé vált rendezvény azonban hamar túlnőtte a regionális kereteket és országos lett. Az első évben mintegy 400 regisztrált meghívott - egyebek mellett kardiológusok, belgyógyászok, rezidensek és PhD hallgatók - jelenlétével zajlott az esemény, azóta ez a szám megháromszorozódott - mondta dr. Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum egyetemi docense, aki a konferencián nyilatkozott a WEBBetegnek.

        Hirdetés

        Az ischaemiás szívbetegségről is szó esett


        A Debreceni Kardiológiai Napok továbbképző konferencián az idén is kiemelkedő téma volt az ischaemiás szívbetegség, amely a koszorúér-betegségek egyik típusa, és oxigénhiányt okoz a vérellátás zavarának következtében.

        Külön szekció foglalkozott a kardiológiai napokon az elektrofiziológiai terápia perspektíváival az „Aritmia délután” keretében. Ezen szó esett a hazánkban is legalább százezer embert érintő pitvarfibrilláció katéter ablációs kezeléséről, amely az elmúlt 20 év alatt a szívritmuszavarok jelentős részében a leghatékonyabb terápiává fejlődött.

        Az abláció segítségével a szív megfelelő ritmusát szabályozó elektromos ingerképző, ingerületvezető rendszer zavarait szűntetik meg.

        Az ablációs módszerekről

        Dr. Csanádi Zoltán, aki a debreceni Kardiológiai Intézetben az Aritmológia és Szívelektrofiziológia vezetője, a 90-es években 3 éven keresztül Kanadában tanulmányozta az akkor egészen újnak számító ablációs módszereket. Elmondta, hogy napjainkban az egyik legnehezebb katéteres beavatkozás a pitvarfibrilláció kezelése. A hazánkban elsőként Debrecenben bevezetett fagyasztásos, illetve speciális katéterekkel végzett rádiófrekvenciás ablációkat 2008 óta végzik egyre több pitvarfibrillációban szenvedő betegen. A két új módszer előnye, hogy rövid idő alatt elsajátítható, nem szükséges hozzá költséges navigációs berendezés, így sokkal egyszerűbben és precízebben elvégezhető a beavatkozás, nem beszélve arról, hogy a korábban akár 5-6 órás műtét 2 órára rövidült, ami a betegek komfortja szempontjából is jelentős előrelépés. Az évente összesen elvégzett 400-500 katéter ablációs beavatkozásból már több mint 100 a pitvarfibrilláció miatti műtét a cívisvárosban.

        A Szívelektrofiziológiai Laboratórium egyben az Európai Szívritmus Társaság akkreditált oktató centrumaként működik a Debreceni Egyetemen, továbbá a világ legnagyobb orvostechnológiai gyártójának, az amerikai székhelyű Medtronic vállalatnak az egyetlen képző központja a kelet-közép-európai régióban, ahol évente 4-5 tréninget szerveznek.

        Megelőzés, korai diagnózis


        A szív- és érrendszeri betegségek a világ első számú gyilkosai, vezető halálokként szerepelnek a gyakori koszorúér megbetegedések, és már nem csak az idősebb korosztályt érintik. Közel 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, 1 millióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest hazánkban jóval többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt. A felsoroltak mindegyike a szív-és érrendszeri megbetegedések jelentős rizikófaktorai, amelyek helyes táplálkozás és életmód mellett befolyásolhatók. A szívritmuszavarok egy része öröklött betegség, tehát nem megelőzhető, itt a korai diagnózisra és a megfelelő kezelésre kell törekedni – hívja fel a figyelmet dr. Csanádi Zoltán. Egészséges étrenddel megelőzhetők a szív- és érrendszeri betegségek>>

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Módosítva: 2012.03.13 11:17, Megjelenés: 2012.03.13 11:17
      • Cikkajánló

        Cukorbetegség

        Cukorbetegség

        Dr. Bene Orsoly

        Milyen hosszú távú következményei lehetnek, ha nem kezelik megfelelően?

        Lézeres szemműtét

        Lézeres szemműtét

        Szponzorált tartalom

        Miért választják egyre többen? Utánajártunk a legfontosabb tudnivalóknak. (x)

        Mennyit mozogjanak intenzíven a szívbetegek? Felmérés 32 ezer páciens adatai alapján

        Mint köztudott, a szív- és érrendszeri betegségek a világ első számú gyilkosai, évente 17,9 millió halálesetet okozva. Az sem újdonság, hogy a beavatkozás után minden orvos azt javasolja, hogy a páciens mozogjon, tartsa karban az érrendszerét és a szívizomzatot. Csakhogy: mennyit is mozogjunk?

        Szívbeteg vagy? Vigyázz: a téli szmog veszélyes

        Nem csak a tiszta víz, hanem a tiszta levegő is egyre nagyobb értékké válik napjainkban. Láttunk már elrettentő példákat egyes kínai nagyvárosokból, sőt a napokban az indiai Mumbayban (korábban: Bombay) egy élelmes vállalkozótól 15 percnyi „tiszta levegőt” 5 dollárért lehetett megvásárolni, amelyet egy tartályból egy maszkon keresztül szívhatott be az utca fuldokló embere.

        Ujjbegyeket a pulzusra! - A remegő szívverés veszélye

        A szív- és érrendszeri betegségek hazánkban is élen állnak a halálhoz vezető kórok listáján. Ezért is fontos, hogy a lakosság tagjai felismerjék szívük működésének esetleges zavarát, s a tüneteket megfigyelve panaszukkal felkeressék a háziorvost, majd javaslata alapján a szakellátást - hangsúlyozták kardiológus szakemberek a Nemzetközi Pitvarfibrillációs Hét egyik tájékoztató eseményén.

        Véralvadásgátló kezelés pitvarfibrillációban

        A ritmustalan szívverés, össze-vissza pulzus hátterében, különösen idősebb korban, az esetek egy részében pitvarfibrilláció áll. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékában fordul elő ez a ritmuszavar, 80 év felett a gyakoriság eléri a 8 százalékot is.

        Pitvarfibrilláció - Egy veszélyes szívműködési zavar

        A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar, ami az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékánál fordul elő, 80 év felett már minden 10. embernek lehet ilyen ritmuszavara.

        Életmentő innováció - a szívritmus hetében

        A felnőtteket érintő leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció sokáig csak figyelmeztető jeleket produkál - viszont e korai jelzéseket is képes időben érzékelni, értékelni egy innovatív eszköz (Wiwe), amely ma már 160 szakambulancia eszköztárát bővíti. A 30 grammos hordozható EKG-készülék ezáltal fontos szerepet játszhat a felismerés, a megelőzés, az olykor életet fenyegető következmények elkerülése terén.

        Pitvarfibrilláció: Vegye észre a tüneteket, és mentsen életet!

        A pitvarfibrilláció a leggyakoribb krónikus szívritmuszavar. A betegség nehezen felismerhető, mert sok pitvarfibrilláló betegnek egyáltalán nincsen panasza, különösen akkor, ha a szívfrekvenciája normális tartományban található. Az akár életveszélyes állapotot, szélütést előidézni képes ritmuszavar felismerése után, a mai innovatív vérrögoldó terápiáknak köszönhetően a szélütés kialakulása hatékonyan és biztonságosan megelőzhető. Tudjon meg többet a betegségről és ismerje fel időben a tüneteket!

        Pitvarfibrilláció - Negyven éves kor után jelentős a kockázat

        A leggyakoribb ritmuszavarban az orvos legfontosabb feladata a beteg agyának védelme, ezért a véralvadás hatásos, biztonságos gátlására van szükség. Lars Wallentin, a világhírű svéd szívgyógyász hangsúlyozta ezt az Európai Szívgyógyász Kongresszuson, Stockholmban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.