A kóros szerencsejátékról

A szerencsejátékos fogadást köt, tétet tesz egy valójában véletlen által meghatározott kimenetelű eseményre. Téves vélekedése az, hogy uralni tud, kontrollálni képes egy tőle alapjában független következményt.

Szerencsejátékok típusai

A szerencsejáték jellege és mértéke szerint a játékosokat képzeletben egy viselkedési skálán helyezhetjük el, ahol a szociális-rekreációs játék még problémát nem okozó kedvelt szabadidős tevékenység lehet, majd ezt követheti a mértéktelen-kényszeres játék, amikor a játékos már nem tudja irányítani a játékban való részvételét. Utóbbi esetekben már problémás játékról, illetve a teljes kontrollvesztés esetén patológiás (kóros) játékról beszélünk, mely egyértelműen kezelést igénylő betegség-állapot. Magyarországi felmérések szerint a szerencsejátékot valaha kipróbálóknak több mint 3 százalék-a tekinthető problémás, illetve kóros játékszenvedélyes játékosnak. Legelterjedtebb a számsorsjátékok használata, a sorsjegyek vásárlása, illetve a sportfogadás.

A szerencsejátékok különböznek a hozzájuk felhasznált készségek, képességek, ismeretek, tapasztalatok szempontjából, valamint eltérnek abban, hogy egyénileg, vagy inkább társas formában játsszák őket. Feloszthatjuk őket stratégiai játékokra, melyekben a játékos kombinációs készségének van némi szerepe, (lóverseny, kártya, sportfogadás, rulett), illetve nem-stratégiai játékokra, melyek kimenetében pusztán a szerencsének van szerepe (lottó, sorsjegyek).

Eltérő motiváció

A szerencsejátékok különböznek addiktivitásukban, azaz függőséget okozó sajátosságaikban, ugyanakkor a szerencsejátékot folytató személy preferenciái is különböznek, vagyis eltérőek a vonzódások a különféle játéktípusok iránt.

A kérdés nagyon összetett, mégis, a véletlenszerű és változó arányú megerősítést (nyerés) alkalmazó játékok közül egyes személyiségtípusok a rövid fordulós, gyors lefutású játékokat kedvelik leginkább, ilyenek a játék-automaták. Ettől eltérő a személyességet háttérben hagyó, névtelenséget biztosító internetes játékok közege, mely más személyiségtípusú játékosok számára lesz vonzó.

Eltérő a játék motivációs háttere is, mely alapján a játékosok négy alcsoportját különböztethetjük meg egymástól. Egyesek kellemetlen érzelmi állapotuktól menekülnek a játékba, mások élmény-és kockázatkereső módon játszanak. Vannak, akik különösebb háttérmotívummal nem rendelkeznek, ám a megerősítés miatt „függőségbe ragadtak”, végül, akik megváltozott tudatállapot elérése céljából játszanak.

Inkább a férfiak

Kutatások szerint a kóros játékszenvedély többségében férfiakat érint, akiknél serdülőkori indulással jellemezhető a folyamat. A női játékosok aránya emelkedőben van, náluk később indul, ám hamarabb súlyosbodik a szenvedélybetegség.

Kiemelkedően veszélyeztetett a serdülő korosztály, kockázati tényező egyebek között az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet, gyakori a társuló alkohol és droghasználat, illetve egyes pszichiátriai kórképek jelenléte (depresszió, személyiségzavarok). A játékszenvedély-zavar progresszív betegség, azaz kezelés nélkül előrehaladó folyamat, melyben a tünetmentes és kontrollvesztett időszakok váltják egymást.

Fázisok

Lefolyása szakaszos: a nyereség örömteli időszakában megerősítést kap a viselkedés és hamarosan kialakul a hozzászokás, egyre többet, nagyobb tétekkel játszik a fogadó. Élményeit ekkor a gazdagság, az erő, a hatóképesség, sőt a mindenhatóság érzése hatja át. Majd törvényszerűen bekövetkezik a veszteség időszaka, amelyet a játékszenvedély-zavarban szenvedő az anyagi veszteségen túli, énjét megsemmisítő csapásként él át. Elkezdődik a végeláthatatlan hajsza a veszteségek visszanyerésére, ezzel párhuzamosan a játékszenvedély titkolása, kölcsönkérések, családtagok bankszámlájáról pénzek fölvétele, értéktárgyak eladogatása.

Majd a kétségbeesés időszaka érkezik el, amikor a játékos az anyagi lehetőségek kimerülése és a kapcsolatok megromlása következtében ugyan fölismeri helyzetének súlyos voltát, de még mindig él irreális hite a mindent megoldó nagy nyereségben.

Végül a reménytelenség időszaka köszönt be, amikor már a cél nélküli tevékenység puszta automatizmusa viszi a szokásos cselekvéshez a személyt, öröm nélkül, érzések nélkül, szinte kényszeresen.

Súlyos következmények

A szerencsejáték-zavar és a társuló problémák az élet számos területén vezetnek súlyos problémákhoz. A játékos és családtagjai fizikai és mentális egészsége hanyatlik, pszichoszomatikus és pszichiátriai problémák: ingerlékenység, alvásproblémák, szorongás, hangulatzavarok, öngyilkossági kísérlet jelentkezhet. Gyakoriak a munkahelyi hiányzások, a megbízhatatlanság miatti állásvesztés, az anyagi ellehetetlenülés következtében fölmerülő illegális cselekményekbe bonyolódás, kriminális magatartás.

A kóros szerencsejáték terápiája összetett, nincs egyetlen tabletta, amely megoldaná a problémát. A szenvedélyproblémákról általában elmondható, hogy az egyéni kezelések nemigen hatékonyak, a betegségből történő felépülés közösségben zajlik megfelelően. A közösségi terápiák történhetnek ambulánsan (bejáró betegrendelésen), vagy súlyosabb esetben rövidebb-hosszabb bentlakó formában. Az egészségügyi kezelések alatt és mellett a civil önsegítő csoportformák nagy jelentőségűek a felépülésben. A nagyobb városokban elérhetőek a Gamblers Anonymous (Névtelen Szerencsejátékosok) gyűlései a játékosok részére és elengedhetetlen a GamAnon gyűléseken való részvétel a hozzátartozók számára.

A Nyírő Gyula Kórház–OPAI Addiktológia osztálya Minnesota Részlegén nyolchetes bentlakó formában folytatnak terápiát játékszenvedély-zavarral, alkoholfogyasztás-zavarral küzdők és családtagjaik részére.

(WEBBeteg, Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet)