Érzelmi analfabetizmus (alexitímia) - Meglepő tünetek
megjelent:
Az alexitímiások számára az érzelmek kifejezése, azok megélése, illetve megkülönböztetése komoly problémát jelent. Környezetük számára ridegnek tűnnek, konfliktuskezelési módszereik fejletlenek.
Interperszonális, személyközi helyzetben – a családban, ismerősök között, társaságban - többnyire felszabadultan viselkedünk, szabadon tudunk érzelmet nyilvánítani, az öröm, a bánat, a félelem, a harag kontroll nélkül kifejezhető. Az alexitímiások azonban képtelenek belső, lelki életük tartalmát embertársaik felé kommunikálni: akár a fájdalom, akár a boldogság, a mély emberi emóciók tudatos át- vagy megélése ismeretlen számukra.
Másokkal leginkább hétköznapi, érzelemmentes témákról tudnak beszélgetni, magukhoz senkit sem engednek igazán közel. Nem képesek a másik ember érzéseit átélni, empatikus képességük fejletlen, konfliktuskezelő stratégiákkal nem rendelkeznek.
Zárkózottságuk miatt szűkebb környezetük is rideg, érzéketlen, távolságtartó emberként ismeri őket. A pszichés diszfunkció etimológiáját tekintve görög kifejezés: szó szerint az érzelmek kifejezésére alkalmas szavak hiányát jelenti. Érzelmekkel kapcsolatos nyelvi kifejezéstáruk szűkössége mellett pusztán a düh és a félelem bizonyos szintű leírására képesek.
Mivel az érintett nem észleli az alapérzelmeket sem, azokat kezelni is képtelen. A számára csupán feszültségként megélt helyzetből két módon menekülhet: vagy kilép a kezelhetetlen szituációból, vagy érzelemmentes indulati kitöréssel reagál.
Érzelmi ingerekre csak testi tünetek
A felfokozott érzelmi töltéssel bíró helyzetek fiziológiás reakciót váltanak ki mindenkiből: az alexitímiások azonban az emocionálisan felfokozott helyzetben csupán a testi tüneteket képesek észlelni. Az egészséges egyének a hirtelen fellépő testi változások pszichés hátterének mindig tudatában vannak: tudják, hogy egy adott helyzetben például az arc kipirulását, a fokozott verejtékezést az izgalom indukálja.
Az alexitímiások ilyenkor csak a jelentkező testi tüneteket észlelik: esetükben a testi jelekről teljesen leválnak a pszichés tényezők. Érzelmeiket, lelki életük meg nem élt eseményeit egyértelműen testi tünetekben manifesztálják; nem is tudnak érzelmekről, csupán testi szimptómákról beszámolni. Nem véletlen, hogy az alexitímia jelenségének kutatása szorosan összefügg a pszichoszomatikus betegségek vizsgálatával.
Pszichodinamikai szempontból a jelenség hátterében tanult viselkedési minta állhat. Kisgyermekek esetében az érzelmi melegséget nem adó, az emóciókat mellőző, a kötődési igényt ki nem elégítő családi mintázat hajlamosít az érzelmek elrejtésére, az emóciókat kerülő énvédő mechanizmusokra.
| A hypochondria |
| A hypochondria az egyik legrégebb óta ismert betegség, már az ókori feljegyzésekben is találkozunk leírásaival. A köznapi emberek gyakran csak túlzott hiúságként tartják számon, ám a hypochondria komoly betegség is lehet. Általában fiatal felnőttkorban indulnak a tünetek. A hypochonder emberek jellemzően bizonyos, normálisan is jelentkező testi tüneteket túlértékelnek, súlyos betegség jelének tartanak. Komolyan aggódnak, hogy valamilyen, súlyos, ritka betegségben szenvednek, melyet orvosaik bagatellizálnak, illetve nem képesek felismerni. A hypochondria akár paranoiáig is fajulhat |
(Kamaszpanasz - Orémuszné Kertész Tímea)
