Megbélyegzés nélkül

Szerző: Magyar Antistigma Munkacsoport

A pszichiátriai ellátás, gondozás sikerére, és a mentális betegséggel élők életminőségére sokszor nem csak az állapot súlyossága, hanem a betegséget kísérő megbélyegzés is jelentős hatást gyakorol. Magyarországon most először kerül sor országos antistigma kezdeményezésre, és az első adatok szerint a lakosság 30 százalékának komoly ellenérzései vannak a mentális betegséggel élőkkel kapcsolatban.

A WHO minden év október 10-én tartja a Lelki Egészség Világnapját (World Mental Health Day). Ebből az alkalomból, alapos szakmai előkészítés után lép a nyilvánosság elé a Magyar Antistigma Munkacsoport.

A mentális zavarral (pszichoszociális fogyatékossággal) élőkkel szemben megnyilvánuló stigmatizáció jól ismert, általános jelenség, mely bár jellegzetes eltéréseket mutathat, nem korlátozódik egyes országokra, közösségekre. A stigma, legyen szó annak bármely altípusáról, jelentős hatást gyakorol a pszichiátriai ellátás, gondozás sikerére és a mentális betegséggel élők életminőségére. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján a mentális zavarral élők közel 50%-a tart attól, hogy betegsége miatt igazságtalan bánásmódban lesz része.

A érintettek közel egyharmada tapasztal mentális zavarával kapcsolatba hozható hátrányokat a munkavállalás területén, és csaknem minden ötödik beteg számol be nehézségekről a pénzintézetekkel, biztosítókkal való együttműködés terén. Sajnos a betegek részéről a diszkriminációra irányuló tapasztalatok az egészségügy területén is általánosnak tekinthetők, mely a szakirodalom alapján leggyakrabban a tünetek bagatellizálásában érhető tetten.

A stigmatizáció hatása ugyanakkor túlmutat az egyéni nehézségek szintjén

Országokon átívelő általános jelenség, hogy az állami fenntartású egészségügyi intézményekben a pszichiátriai ellátás fejlesztésére fajlagosan kevesebb összeget fordítanak más egészségügyi területekhez képest.

Magyarországon a helyzet a nemzetközi viszonyokhoz képest sajátos. Egyrészt mert a téma sajnos még mindig kevéssé kutatottnak mondható, másrészt a pszichiátriai betegségeket illetően továbbra is a biomedikális szemlélet uralkodik. A pszichiátriai betegek társadalmi elkülönítése máig több szinten is megnyilvánul:

  • a betegek ellátásának továbbra is fontos színterét képezik a nagy elmeszociális otthonok,
  • a problémáról nem esik szó a médiában,
  • az átlagember pszichiátriai betegségekre vonatkozó ismeretei erősen korlátozottak,
  • a közösségi pszichiátriai szemlélet pedig leginkább csak egyedi kezdeményezések formájában él, amik egyelőre kevés teret tudtak nyerni.

A stigmatizáció elleni hatékony küzdelem a stigma altípusától, hatásától és intenzitásától függően több szinten és eltérő eszközökkel valósítható meg, ami optimális esetben a mentális zavarokra vonatkozó reális ismeretek átadásától a pácienseket és az egészséges személyeket közelítő élményalapú megközelítéseken át a betegek hatékony rehabilitációjáig terjed.

Magyarország jelenleg sajnos nem rendelkezik egységes szemléletet tükröző országos antistigma programmal. Eddig elsősorban helyi és a rehabilitációs folyamatba ágyazott antistigma programok születtek, míg a mentális zavarokkal kapcsolatos releváns és reális ismeretek átadása, és az átlag populáció érzékenyítése elmaradt.

A Magyar Antistigma Munkacsoport 2020-ban alakult meg az országos stigma kutatás, a létező antistigma programok felkutatása, összegyűjtése, regionális, vagy országos hatásuk felmérése és ezek alapján széleskörű konszenzuson alapuló Nemzeti Antistigma Program (NAP) kidolgozása és elindítása céljából.

A 2020-ban a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája és a Moravcsik Alapítvány által kezdeményezett Antistigma Munkacsoport, széles körű együttműködésre épít többek között: Debreceni Egyetem Klinikai Központ-Felnőtt Pszichiátriai Osztály, Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék (DE BTK), Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT), Magyar Pszichiátriai Társaság Fiatal Pszichiáterek Szekciója (HAPT), Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület (VIKOTE), Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Központ, Mélylevegő Projekt, Mind The Mind Hungary (EPSA) koordinátori csoport és az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet részvételével.

A hazai megbélyegzést felmérő kutatás legfontosabb előfeltevései (hipotézisei):

  • A nyilvános stigma erősségének mértéke különbözik a különböző foglalkozási csoportok esetében és ennek mértéke csökkenthető megfelelő programokkal,
  • a mentális betegséggel élők önstigmatizációja függ a környezet elfogadásától és lehetséges a változás ezen a területen is,
  • illetve a média szerepe kiemelkedően fontos egy átfogó, a társadalom előítéletességének mérséklését szolgáló országos antistigma program elfogadtatásában és bevezetésében.

Az első lakossági felmérés 5145 fő megkérdezésével, a RIBS teszt (Mentális Egészségre Vonatkozó Ismeretek Kérdőív) felhasználásával történt. A tesztet kitöltők 29,21%-ban vannak averzív érzések a mentális betegséggel élőkkel szemben, a teljes elzárkózás a minta 4,86%-át, míg a teljes elfogadás 31,04%-ot jellemzett. Az eredmények alapján minél fiatalabb valaki annál elfogadóbb, viszont idősebb korban a magasabb iskolai végzettségűek elfogadóbbak voltak. Egyértelmű, hogy a mentális zavarokkal kapcsolatos biztos és széleskörű ismeretek pozitívan összefüggenek a mentális zavarokkal élőkkel szembeni nyitottsággal. Nemek közötti eltéréseket nem találtak, és általánosságban elmondható például, hogy a kitöltők a szkizofréniát hajlamosabbak betegségnek tekinteni, mint a depressziót.

A világ különböző pontjain hatékonyan működő antistigma programokat 2012 óta a GASA (Global Anti Stigma Alliance) mozgalom igyekszik összefogni. A mára 15 tagországgal rendelkező kezdeményezés célja az elméleti, módszertani, gyakorlati ismeretek és tapasztalatok megosztása, valamint a tagországok nemzeti antistigma programjainak, a különböző, országos hatású kezdeményezéseknek támogatása, hatékonyságának növelése. A Moravcsik Alapítvány és a SE PPK képviselői 2019-ben részt vettek a GASA nemzetközi konferenciáján Prágában.

A NAP célja minden – a társadalomban és egyénekben megjelenő – stigma hatásának csökkentése.

A program négy tartó pillére az alábbi területekre épül

  • Edukáció – a betegséggel kapcsolatos hiedelmek változtatása, a betegségre vonatkozó ismeretek növelése (informális és non-formális tanulási módokon is) az érintett személyeknél és családjuknál, a munkahelyi közösségekben, az iskolákban és a széles nyilvánosságban. Kiemelkedő szerepe van a médiának a betegségre vonatkozó ismeretek és a betegséggel élőkre vonatkozó hírek, interjúk, filmek reális bemutatásában az átlag polgárok számára.
  • A személyes megtapasztalás lehetővé tétele a pszichoszociális fogyatékossággal élők és a mentálisan egészséges személyek között (közös munka „Élő könyvtár” programok, önkéntesmunka az érintettekkel)
  • Láthatóvá tétel, megismerés – a mentális zavarral együtt élő személyek értékteremtő, alkotóképességének és alkotásaiknak a bemutatása a szűkebb szakmai és a széles nagyközönség előtt (tehetségkutatás, művészi tevékenység, kreatív alkotómunka).
  • Intézményi destigmatizáció – a szükséges megfelelő színtű állami, kormányzati támogatás kialakítása és az igénybevételnek jogszabályban történő rögzítése.

(Magyar Antistigma Munkacsoport)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Alváshiány Alváshiány

Összeadódik, de egyszerre nem pótolható. Mit tegyünk, ha alváshiányunk van?

Hogyan előzhetjük meg az...

Az önismeret, a tudatos jelenlét mellett az egyik legfontosabb a megelőzésben az öngondoskodás és az önegyüttérzés. Az önmagunkkal kapcsolatos...

Az öngyilkosságra készülők...

Minden krízishelyzetbe jutott ember leadja a figyelmeztető jelzést a környezetének, hogy bajban, rossz mentális állapotban van. Ennek egyik formája a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.