• A prionfehérjék idegrendszeri szerepe

        Szerző: MTI

        A prionfehérjékre az elmúlt években irányult a tudósok figyelme, amikor a szivacsos agyvelősorvadás, például a kergemarhakór, illetve embernél a Creutzfeldt–Jacob-kór hátterét keresték.

        Egérkísérletek azt mutatták, hogy a prionfehérjék létfontosságú szerepet játszanak az idegsejtek nyúlványait körülvevő burok fenntartásában - közölték svájci kutatók a Nature Neuroscience című szaklap vasárnap megjelent számában.

        Hirdetés

        A zürichi egyetemi kórház kutatói szerint lehetséges, hogy a "jó" prionok hiánya betegséget okoz a perifériás idegrendszerben.

        A prion

        A prion egy fehérje természetű fertőző ágens, amely a "gazdaszervezetben", például az emberben képes tovább szaporodni. Prion okozza például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladását is. >>A prion betegségekről

        A prionfehérjékre az elmúlt években irányult a tudósok figyelme, amikor a szivacsos agyvelősorvadás, például a kergemarhakór, illetve embernél a Creutzfeldt–Jacob-kór hátterét keresték.

        Ezt a degeneratív és gyógyíthatatlan állapotot mai ismereteink szerint hibás térszerkezetű, fertőző prionfehérjék okozzák. A zürichi kutatók azonban a prionfehérjék normális térszerkezetű változatát vizsgálták olyan egerekben, amelyeknél kevesebb prion termelődött a szokásosnál.

        Ha az ideszálat védő burok sérül

        Ezek az egerek ellenállóak a prionbetegségekkel szemben, ám más abnormalitások fejlődtek ki náluk, például a perifériás idegsejtekben, amelyekben az idegszálat körülvevő védőburok sérült. Ezek az idegek szállítják a központi idegrendszerből, az agyból és a gerincvelőből az utasításokat a szervekhez és a végtagokhoz.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Megállapították, hogy a prion neuronokból való eltávolítása után a védőburok sérült, és az idegsejtek degenerálódtak. A svájci kutatók még korainak tartják következtetések levonását. 2007-ben a Leedsi Egyetem kutatói Nigel Hooper vezetésével azt állapították meg, hogy az egészséges prionok jelenléte némi védettséget nyújt az Alzheimer-kór kialakulása ellen.

        "Vannak bizonyítékok arra, hogy több különböző szerepet játszhatnak (a prionok), attól függően, hol találhatók meg a szervezetben" - mondta Hooper a BBC hírportáljának (http://newsvote.bbc.co.uk).

          Demenciát okozó ritkább kórképek


        A demenciát egy kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick-betegség, a Lewy-testes betegség, a Huntington chorea, vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór. A Pick-betegség egy az Alzheimer-kórra nagyon hasonlító, ritka kórkép. Abban tér el a sokak által ismert demenciaformától, hogy az agynak csak egy körülírt részét érinti és a beteg állapota gyorsan romlik. Az érintett agyterületből vett szövettani mintát mikroszkóppal vizsgálva jellegzetes duzzadt, ballonszerű, zárványokat tartalmazó úgynevezett Pick-sejteket tudnak kimutatni az orvosok. Demenciát okozó ritkább kórképek>>

        (MTI)

        Legutóbb frissült: 2010.01.27 22:55
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fogzás és fogápolás

        Fogzás és fogápolás

        Dr. Szendrey Gábor

        A fogzás megviseli a csecsemőket. Mit tehet a szülő és mit ne tegyen?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Alzheimer-kór: Mit tehet a betegért?

        Az Alzheimer-kór legismertebb tünete a memória fokozatos romlása, ezért a betegséget sokszor azonosítják a feledékenységgel. Fontos azonban tudni, hogy a betegség nem áll meg az emlékezőképesség elvesztésénél, hanem az élet minden területére hatással van.

        Ön mennyit tud az Alzheimer-kórról?

        A szellemi leépülés az Alzheimer-kór velejárója, mivel ebben a betegségben az egészséges agyszövet degenerálódik, elsorvad. Jelenleg az intenzív kutatás ellenére az Alzheimer-kór kezelésére nem áll rendelkezésünkre hatékony terápia. Ön mennyit tud az Alzheimer-kórról? Töltse ki tudástesztünket!

        A szellemi leépülés lelassítható!

        Amikor egy szerettünk vagy talán a legfontosabb ember az életünkben a szellemi hanyatlás első jeleit mutatja, tisztában lehetünk vele, hogy a lejtőn sajnos már nemigen van megállás. Vagy mégis? Egyes kutató-orvosok szerint remény még ilyenkor is van: a folyamaton jelentős mértékben lassíthatunk és a beteg állapotában is javulást érhetünk el. Az időskori demenciával kapcsolatos kérdéskört szakértőnkkel, dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvossal jártuk körül.

        Alkohol, dohányzás, koleszterin és az Alzheimer-kór

        Az Alzheimer-kór jellemzően időskorban kialakuló betegség. Változik a magatartás, beszűkül a gondolkodás - hétköznapi nyelven gyakran időskori elbutulásként szokták emlegetni.

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        A vaszkuláris demencia

        Vaszkuláris (ér eredetű) demenciáról beszélünk minden olyan esetben, amikor a tünetek az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, súlyos érszűkület) bekövetkező zavara miatt alakulnak ki.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.